Az MSZP szerint több alapelvet, így az állam és az egyház szétválasztásának alapelvét, vagy az állam előtti egyenlőség elvét is sérti a közelmúltban benyújtott egyházi törvény tervezete – hangzott el vasárnapi sajtótájékoztatón.
Nyakó István és Lendvai Ildikó, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szocialista tagjai arról beszéltek, hogy a jogalkalmazók az elmúlt időszakban többször tettek észrevételt az egyházi törvénnyel kapcsolatban, és üdvözlendő, hogy a jelenlegi törvény hibáin javítani akarnak.
Nyakó István a javaslat pozitívumaként említette, hogy egy bíróság hatáskörébe rendeli az egyházak bejegyzését, és ezer főhöz kötnék az alapításhoz szükséges létszámot. A tervezet ugyanakkor aggályos abból a szempontból, hogy sérti az állam és az egyház szétválasztásának alapelvét, mert a törvény definiálja, hogy mi a vallás. Sérülhet az állam előtti egyenlőség elve is: 1895 óta törvény mondja ki, hogy az államnak egyenlő távolságot kell tartania minden egyháztól, de a javaslat ennek gyökeresen ellentmond, mert kategorizálja az egyházakat – tette hozzá az ellenzéki politikus.
Képviselőtársa, Lendvai Ildikó az MSZP módosító javaslatait bemutatva azt mondta, “helyre kell állítani a határokat az egyház és az állam között”. Indítványaik abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy az egyház és az állam szétválasztása a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság alapfeltétele – mondta a politikus.
“Felmerülhet az is, hogy az iskolaigazgató tanárokat rúghat ki, ha nem az egyházi iskolája vallását gyakorolja” – fogalmazott Lendvai Ildikó. Az MSZP ezért úgy módosítaná a javaslatot, hogy ne lehessen emiatt tanárokat elküldeni – fűzte hozzá.
Négy KDNP-s képviselő – Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter – június 10-én terjesztette a Ház elé a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyet az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít. A történelmi egyház kifejezés nem szerepel benne.
