A viharos napok ellenére az AEGON biztosítónál az adatok szerint a lakásbiztosítások esetében nem lett nagyobb a korábbi éveknél a viharkárok összesített biztosítói kockázata, vagyis – a hiedelmekkel ellentétben – az időjárási változásoknak nem kell megjelenniük a lakásbiztosítások díjában – mondja az fn.hu kérdésére Vereczki András, az AEGON Magyarország vezérigazgató-helyettese. Az, azonban tény, hogy az ingatlantulajdonosok egyedi rizikója magasabb lett – nem tudni ugyanis, hol csap le a következő vihar vagy jégverés. Míg korábban a károk jelentős része elkerülhető lett volna – például azzal, ha kitisztítják az ereszt vagy becsukják az ablakot – addig a védekezés ezen, hagyományosabb formái mostanra elégtelenek lehetnek.
Marschalek Péter is a fentieket igazolja. A Biztositas.hu online alkusz oldal ügyvezetője rövid távon nem valószínűsíti a biztosítási díjak emelkedését, ugyanis jelenleg a kártartalékokban van kellő mennyiségű, a kárkifizetéshez képzett összeg. Ezt különben törvényi előírás szabályozza – mondja. A biztosítási díjakat amúgy is több kockázati kör összegeként kell elképzelni, így ha meg is nő a viharkárok miatti kockázati szint, az nem emeli a betörésre vonatkozó kockázati szintet, így lényegesen nem kellene drágulniuk a biztosítási díjaknak.
A magyar piacon ugyanakkor nagyon jellemző az alulbiztosítottság, mivel a több évtizedes kötéseknél is az újkori értéket veszik alapul. Ha 15 éve kötöttünk a házunkra egy 5 milliós biztosítást, ennyit is fog fizetni a biztosító, azt viszont rögtön láthatjuk, hogy ennyiért nem fogjuk tudni újraépíteni. Érdemes jelenértéken tartani a szerződés összegét (indexálni), amely nyilván minden évben drágítja pár száz forinttal a biztosítási díjat, viszont a biztosítási érték is indexálásra kerül.
A veszprémi Vadvirág óvodának is lerepült a teteje (mti)
Vihar okozta kárnak egyébként sem nevezhető akármi – mondja Vereczki András. Biztosítási eseménynek vihar esetén akkor minősül, ha a szél sebessége eléri a legalább 54 km/h-t. A háznak pedig az építésügyi szabványoknak megfelelő tetővel kellett rendelkeznie. De ekkor sem fogja téríteni a biztosító a keletkező légmozgások (huzat) által a helyiségen belül bekövetkező károkat. Éppen az említettek miatt, Marschalek Péter azt tanácsolja, alapszabály, hogy alaposan nézzük meg, hogy az adott biztosító hogyan definiálja a biztosítási eseményt. Így nem fordulhat elő olyan eset, hogy mondjuk, a lezúduló vízre nem fizet a biztosító, csak a feltörő vízre – mondja Marschalek Péter a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója.
Záporoznak a bejelentések
A Generali-Providencia Biztosítóhoz idén eddig 75 ezer elemi kárt jelentettek be az ügyfelek, ezek becsült kárösszege 10,7 milliárd forint, az Aegon Biztosító 70 ezer kárra 4,1 milliárd forintot fizetett ki augusztusig – közölték a biztosítók.
A Generalihoz érkezett kárbejelentések száma több mint duplája, míg az Aegonhoz érkezetteké háromszorosa az átlagos értéknek. A legnagyobb kárt szenvedett területek nem fedik egymást a két biztosítónál. A Generali adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye (3,3 milliárd forint) és Pest megye (2,4 milliárd forint) volt kitéve leginkább a veszélynek. Ezzel szemben az Aegonnál Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Borsod-Abaúj-Zemplén-, Veszprém- és Pest megye volt a sorrend.
