Takács Albert jelentésében hosszan sorolja, miben nem tartotta be a törvényt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Ez megerősíti azokat a vélekedéseket, hogy a koncessziós szerződések meghosszabbítása körül valami bűzlik. A sietős döntésre – az ombudsman egyebek mellett törvényellenesen korainak találta a hosszabbítást – például az a közszájon forgó magyarázat, hogy a választások előtt szükség volt a tévék hírműsorainak jóindulatára, s a díjak változatlanul hagyásával is ezt vásárolták meg az ORTT elnökségében ülő, igennel szavazó pártdelegáltak.
Megszokhattuk már, hogy a tévés koncessziók odaítélésével baj van. Az első döntéskor az ORTT kiakolbólította a legtöbbet ígérő pályázót. A vesztes Írisz TV bírósághoz fordult, ám a vita nem az ajánlott összegről, hanem arról folyt, szabályos volt-e az RTL Klub pályázatának befogadása. Másodfokú bíróság mondta ki, hogy jogellenes volt, ám a döntést nem semmisítette meg. Az Írisz TV felülvizsgálatot kért, ám még ennek vége előtt a társaságot felvásárolták a két alperes tévé tulajdonosai, s az Írisz visszavonta keresetét.
A vita most sem arról folyik, hibás volt-e a döntés, hanem arról, szabályos volt-e. Pedig a szerződések meghosszabbításában két dolog igencsak káros az állampolgárokra nézve. Az egyik, hogy az ORTT meg sem kísérelt magasabb koncessziós díjat beszedni, a másik pedig: nem írta elő a kereskedelmi tévéknek, hogy műsorukat digitálisan is sugározzák. Így egyrészt feltételezhető, hogy a költségvetés bevételektől esik el, másrészt a nézőknek nem lesz idejük átszokni a földi digitális vételre, hiszen a két legnépszerűbb csatorna egészen az analóg sugárzás megszűnésének időpontjáig, 2012-ig nem lesz köteles digitálisan is adni a műsorát.
Bár az ombudsman az utóbbi két körülményt nem tudta vizsgálni, ő is érezhette: valami e téren sem stimmel. Így nemcsak az ügyészséghez, de a Gazdasági Versenyhivatalhoz is fordult. Most utóbbin a világ – de legalábbis az ország – szeme: lehetséges-e érdemben megváltoztatni a gazdaságilag is rossz döntést?
