A kormányzat szövegszerűen az M4-es autópálya építésének szerződéseibe foglalta, hogy az anyagi fedezetet uniós forrásokból biztosítják. A szerződések alapján a Strabag, a Közgép és a Colas-Swietelsky konzorcium másfél éven át dolgozott a 40 kilométeres szakaszon, amikor két hete leállították a munkálatokat – írja az Index.
Lázár János április elején jelentette be, hogy leállítják az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakaszának építését, mivel az Európai Unió kartellgyanúra hívta fel a figyelmüket. Nem sokkal később kiderült: erről szó sincsen, a 110 milliárdos fejlesztés kapcsán már csak azért sem méltatlankodhatott az EU, mert nem fogadta be a projektet. Lázár János jelentette be azt is, hogy Seszták Miklós fejlesztési minisztert bízta meg a kormány, hogy szerezze vissza azt a pénzt, amit az autópálya építésére előlegként kifizetett az állam.
A portál megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy megtudja, Seszták Miklós milyen módszerrel és milyen hivatkozással áll neki a pénzvisszaszerzésnek. A minisztérium kétmondatos válasza szerint a miniszter „a törvényes keretek között jár majd el”, hogy végrehajtsa megbízását.
Kétélű fegyver a szerződés
A milliárdok visszaszerzését célzó taktikai lépésnek tűnik, hogy a kormány a közbeszerzés.hu-n nyilvánosságra hozta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a cégek között létrejött szerződéseket, ezekben pedig az áll: az előleg-visszafizetési biztosítékot le lehet hívni, ha cégekről valamely hatóság kideríti, hogy megsértettek valamilyen jogszabályt. A portál emlékeztet: a szerződések kiteregetésével egy időben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiszivárogtatta az MTI-nek, hogy az M4-es építőit valaki tényleg feljelentette kartellgyanúval.
A szerződéseket a cégek is felhasználhatják a vitában a kormányzat ellen: 2013-ban belefoglalták a cégekkel kötött szerződésekbe, hogy a munkák pénzügyi fedezetét uniós forrásból, a Közlekedési Operatív Programból biztosítják.