Azért úszott el a beruházás és szálltak el a költségek, mert „valakiknek ahhoz fűződött érdeke, hogy a folyamatok ne legyenek átláthatóak. A kivitelezők is inkább a városházára jártak ügyeiket intézni, mint a metróigazgatóságra”. Az elúszás okai: a „hülyeség”, a szervezetlenség, a káosz.– mondta a lapnak a 4-es metró beruházásának átvilágítását 2007-ben elvégző AAM Consulting Zrt. üzletágvezetője.
Saád Tamás hozzátette: A beruházás összehangolatlansága, a szabálytalanul kiírt közbeszerzési eljárások révén felmerülő kötbérigények önmagukban is több tízmilliárddal drágították meg a 4-es metró építését. A beruházást a kivitelezői szerződések alapján menedzselték, nem egységes projektként, ami kapitális hiba. Feltárták azt is, hogy a döntések felelőssége „elporlad”, s a metróigazgatóság és a főváros között az informális mechanizmusok túl erősek.
Saád Tamás példaként említette azt a képtelenséget, hogy az egyik kivitelezőnek, amelyik az alagutat fúrja ugyanaz a tulajdonosa, mint egy másiké, aki viszont az állomást építi. Vagyis szinte a csúszásban érdekelt, mert a kötbér pajzsonként naponta 30-40 millió forint. Már akár egy húsznapos csúszás miatt is milliárdforintos kötbért kell fizetni, amit aztán a kivitelező persze megpróbál bevasalni a beruházó fővároson.
Mint korábban megírtuk, a Fővárosi Közgyűlés Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető javaslatára vizsgálóbizottságot hozott létre a 4-es metró, valamint a szennyvízberuházások vizsgálatára.Tarlós István főpolgármester azt javasolta, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik szakértőjét kérjék fel a metró ügyeit áttekintő testület élére.
