Elégedetten dőlhettek hátra a nagy európai beruházások hívei, amikor az EU közlekedési miniszterei november végén elfogadták a Galileo projekt költségvetésének 3,4 milliárd euróra emelését. „A döntés komoly mérföldkő, mert ez az első közösségi megvalósítású infrastrukturális beruházás” – mondta Barsiné Pataki Etelka, a projekt európai parlamenti felelőse.
A 30 műholdból álló rendszer nemcsak függetlenséget biztosít a katonai üzemeltetésű, amerikai illetőségű GPS-től, de ingyenes szolgáltatása annál pontosabb – egy méteren belüli – helymeghatározásra is képes lesz. A rendszer 2013-ra tervezett teljes kiépítésével például elhárulnak az utolsó akadályok az elektronikus útdíjbeszedés bevezetése előtt. Nem mellesleg, az európai high-tech iparágak piramisa csúcsán elhelyezkedő űripar is jókora lökést kap, mégpedig akkor, amikor az EU-t komoly vádak érik, hogy csak beszél a kontinens technológiai lemaradásának csökkentéséről. A beruházásra kiírandó közbeszerzési pályázatok 40 százalékát a tagállamok kis- és középvállalatainak tartják fenn, így Solymosi János, a Magyar Űrtanács tagja szerint a projekt a nemzetközileg elismert magyar űrkutatás számára is komoly lehetőséget teremt.
Az új űrkorszak okán érzett lelkesedést azonban némileg beárnyékolja, hogy az eredetileg PPP-konstrukcióban tervezett Galileót már 2008-ban át kellett volna adni, és az európai adófizetők a költségekből csak 1 milliárd eurót álltak volna. A magánberuházók azonban az idén visszaléptek, mert nem tudtak megállapodni Brüsszellel arról, hogy ki viselje a projekt anyagi kockázatát. Eközben az Egyesült Államok megkezdte a GPS modernizálását, Oroszország pedig saját rendszerének, a Glonassnak a helyreállítását indiai részvétellel, s Kína is belevágott egy hasonló invesztícióba. Mindez megnehezítheti a Galileo szolgáltatásainak kereskedelmi értékesítését.
A Galileo azonban nemcsak az űrtechnológia miatt mutat a jövőbe: a projekthez elsősorban az agrárbüdzsé maradékát csoportosították át, ami felbátoríthatja a közös agrárpolitika ellenzőit a jövőre kezdődő költségvetési felülvizsgálat során. Ám ha az európai versenyképesség növelésére a hasonló konstrukciójú, nagy hozzáadott értékű kezdeményezések válnak elfogadottá, az azt a kérdést is felveti, miként részesülhetnek a közösbe betett pénzekből azok a tagállamok, amelyeknek jelenleg még nem rendelkeznek versenyképes beszállítói iparral.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
