Közeledünk az alagút végéhez; a reformok összerendeződési szakasza következik; jövőre már látszanak a gazdasági növekedés első jelei; 2008-ban már enyhül a szorítás – úgy látszik az ehhez hasonló kormányzati megnyilatkozásokra nem túl fogékonyak a magyarok, ugyanis a lakosság gazdasági várakozásai romlottak nyár óta. Tíz megkérdezettből hat kalkulál úgy, hogy saját háztartása pénzügyi helyzete rosszabb lesz egy év múlva, mint most, és ugyanennyien számítanak az ország gazdasági helyzetének romlására is. A legutóbbi felméréskor, júniusban még kevesebben voltak a pesszimisták.
A Szonda Ipsos és a Figyelő Hogylét mutatója az emberek aktuális gazdasági helyzetértékelését és jövőre irányuló várakozásait sűríti egyetlen értékbe. Az idén szeptemberben immár harmadik alkalommal készült felmérés a lakosság gazdasági „hangulatáról”, a felnőtt népességet reprezentáló 1500 fős minta alapján. Tavasszal és nyáron a 100 fokú skálán kimutatott 37 pontos érték jól tükrözte a negatív közvélekedést, s azóta újabb 1 ponttal romlott ez a jelzőszám.
A részletekre tekintve, a háztartások – a korábbi időszakhoz hasonlóan – ma is pesszimistán ítélik meg helyzetüket. A megkérdezettek csaknem háromnegyede szűkösen ugyan, de megél jövedelméből. A maradék közel 30 százalék nagyjából fele még megtakarítani is képes, ám a másik fele az átlagnál rosszabb helyzetben van, a befolyó jövedelme nem fedezi a kiadásait. A lakosság ezen része vagy korábbi megtakarításait éli fel, vagy külső segítségre szorul. Akik az átlagosnál jobbnak látják jelenlegi helyzetüket, azok a jövőt tekintve is optimistábbak, a rossz helyzetű háztartások többsége viszont további lecsúszástól tart.
Az ország gazdasági helyzetének jellemzésekor a negatív vélemények dominálnak. Minden második válaszadó úgy látja, komoly a válság; a márciusi és júniusi felmérések során valamivel kevesebben vélekedtek így. További 36 százalék szerint baj van ugyan, de válságról nem beszélhetünk.
A legnagyobb változás a gazdasági közhangulatban a negyedévvel ezelőtti felméréshez képest a gazdasági helyzet várható alakulásával kapcsolatos. Jelenleg a válaszadók majdnem 60 százaléka tart attól, hogy a következő 12 hónapban romlik az ország gazdasági helyzete, míg a korábbi felmérésekben 8-9 százalékponttal kevesebben vélekedtek így. Ezzel párhuzamosan a márciusi 19 százalékról 12 százalékra csökkent azok aránya, akik optimisták e tekintetben.
Az ország gazdasági helyzetének megítélésékor saját helyzetükből indulnak ki a megkérdezettek. Erre utal, hogy bár minden vizsgált csoportban azok vannak többségben, akik kisebb-nagyobb gazdasági válságot látnak, a saját anyagi helyzet értékelésének romlásával párhuzamosan meredeken emelkedik azok aránya, akik úgy vélik, súlyos válságban van a magyar gazdaság.
Hasonlóan erős az összefüggés a jövőre irányuló várakozásokban is: akik saját helyzetük romlásától tartanak, azok az ország gazdasági kilátásait tekintve is pesszimisták, és viszont. A negatív gazdasági közhangulatra jellemző, hogy a válaszadók szerint 100 magyar családból 60 szegény. Ezen belül akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, 100-ból átlagosan 47 családot gondolnak szegénynek, míg 75-öt azok, akik megélhetésükhöz külső segítségre szorulnak.
