A Mol INA-vásárlása csak a legnagyobb, ám nem az egyetlen horvátországi magyar tőkebefektetés. A magyar cégek az elmúlt években felfedezték a déli szomszédot, ahol turisztikai fejlesztéseket, gyárépítéseket kezdtek, működtetnek süteménykészítő és pénzváltó hálózatot. Ma már Ausztria után hazánk az egyik legnagyobb horvátországi befektető.
Horvátországi magyar tőkeinvázióról írt e heti számában a Nacional című zágrábi hírmagazin. A horvát hetilap szerint Magyarország látványos gazdasági kiugrást tett Horvátországban azzal, hogy a Mol Rt. fél milliárd dollárt adott az INA horvát kőolajipari vállalat egy részvénnyel több mint 25 százalékáért.
Felzárkóztunk Ausztria mögé
Az utóbbi két évben befektető országok listáján hazánk nem volt az első tízben. Most viszont nemcsak feltört a negyedik helyre, hanem Ausztria mögött az utóbbi évek legnagyobb külföldi befektetője Horvátországban több mint 630 millió dolláros beruházással.
A közvélemény egy részét és számos politikust sokkolta, hogy a valamikor szegény északi szomszédok, akikről nem ritkán jó adag lenézéssel beszéltek, máról holnapra horvát cégek tulajdonosaivá váltak. És az olaszoktól, osztrákoktól, németektől eltérően, akik főleg bankokba, pénzügyi intézményekbe és a távközlésbe fektetetik pénzüket Horvátországban, a magyar tőkebefektetések legnagyobb mértékben az idegenforgalomba és a termelésbe irányulnak.
Göngyöleggyár, jachtkikötő, szállodák
Befejezés előtt áll a Dunapack 23 millió dollár értékű zöldmezős beruházással épülő zaboki hullámkarton- és göngyöleggyár, amelyben egyelőre 90, teljes befejezése után 140 munkahely nyílik. A Master Yachting magyar befektető 7,3 millió eurót fordított a nemrég megnyílt tribunji jachtkikötőre, 50 millió eurót fektet be primosteni szállodák újjáépítésébe. A horvát kormány engedélyezte számára a közép-dalmáciai Hvar-sziget Jelsa városka szállodarészvényei 81,4 százalékának megvételét 4,5 millió euróért 2,5 millió eurós azonnali és mintegy 6,5 millió eurós négy éven belüli további befektetéssel – írta a Nacional.
A zágrábi hetilap felsorolásában szerepel, hogy száz foglalkoztatottja van a Duna-Dráva-Cement cégnek és termelő részlegeinek Zágrábban és Szlavónia-szerte. Senj közelében 20 millió eurós magyar befektetéssel 500 apartman épül 65 hektáros területen, a Fornetti cég Horvátországban közel 200 helyen szereli be süteménykészítő berendezéseit, a Food International cég horvátországi lerakata több mint 100 magyar termékkel lát el horvát kereskedelmi hálózatokat, hasonló tevékenységet fejt ki az Exclusive Charge cég is, amely pénzváltó hálózatot is kifejlesztett Horvátországban, és hogy a Ganz port Rijeka már régóta 50 millió eurós silóépítési beruházásra készül a fiumei kikötőben.
“Magyarország gazdasági csoda színhelye volt”
A Nacional szerint a horvátországi magyar tőkeexpanzió csak azok számára üzleti szenzáció, akik még mindig régi felfogás szerint kis és szegény szomszédnak tartják Magyarországot, amely mindehhez a nyugati tőke gyarmatává is vált. Valójában azonban a helyzet 1990 óta teljesen megváltozott.
Amíg a szerb agresszió és a Tudjman-párt (HDZ) uralma lerombolta a horvát gazdaságot, Magyarország gazdasági csoda színhelye volt a horvátok szerint. A horvátországi polgárok életszínvonala 1990-ig összehasonlíthatatlanul magasabb volt mint a magyaroké, akik irigyelték a budapesti éjjeli mulatókban pénzüket elverő déli szomszédjaikat. Ma viszont egészen más a helyzet. A magyarok egy főre jutó 5500 dolláros jövedelme ugyan majdnem akkora, vagy csak valamivel nagyobb mint a horvátoké, a horvátországi lényegesen magasabb árak miatt azonban az OECD kutatásai szerint jóval nagyobb a magyarok vásárlóereje.
Nagyobb a magyar vásárlóerő
Sok másban is megelőzték a magyarok a horvátokat a Nacionalban felsorolt gazdasági mutatók szerint. A vásárlóerőhöz viszonyított egy főre jutó GDP arány 11870:8855 euró a magyarok javára. A munkanélküliség 5 százaléknál kisebb Magyarországon, Horvátországban pedig nem kevesebb mint 20 százalékos. A magyar kivitel már jóformán évi 30 milliárd dollárra emelkedett, a horvát pedig nem haladja meg a 4,5 milliárdot, amennyi a kilencvenes évek elején is volt.
A Magyarországon 1990 óta megvalósult több mint 27 milliárd dolláros külföldi tőkebefektetéssel egyidejűleg, amely mintegy 40 százaléka a közép-európai országokba irányult közvetlen befektetéseknek, Horvátországban csak mintegy 8 milliárd dolláros külföldi tőkebefektetés volt. A világ 100 vezető multinacionális társasága közül Magyarországon jelenlevő 90-nel szemben Horvátországban mindössze egyetlen egy van – írta a Nacional.
