Az iskolakezdéskor rendelik el a vágányzárat a Széll Kálmán téren, ahol csúszik az átépítés nyitánya – tudta meg a lap. Nem csak a közlekedőknek okoz ez majd komoly gondot, a csúszás veszélyezteti az uniós források megszerzését is.
A Népszabadság úgy tudja, elakadt a budai fonódó villamoshálózat kialakításához szorosan kapcsolódó Széll Kálmán téri rekonstrukció közbeszerzési eljárása.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a fonódó kivitelezői szerződésének megkötését engedélyezte ugyan, de a Széll Kálmán tér esetében nem járult hozzá ehhez. A KDB még júliusban rendelt el hiánypótlást, amely a lap szerint azóta sem fejeződött be, ezért a nyertes Kész Építő és Szerelő Zrt. és a WIS HOLDING Zrt. alkotta konzorcium sem kezdhet hozzá a kivitelezéshez.
A 4-es, 6-os villamos pályafelújítás miatt szükséges a vágányzár, ami akkora dugókat idézhet elő, hogy azok már nemzetgazdasági szempontból is érzékelhető károkat okoznak – írja a lap.
Elhúzódó közbeszerzés – elvesztegetett pénzek
Évente 2010-12 között úgy 1300-1400 milliárd forintot költ az ország közbeszerzésre, és ez 5-5500 cég között oszlik el. Választási években mindig több közbeszerzési tendert írnak ki, mint egyéb években. Jellemzően a kormányváltások után az előzőleg befutó cégek a töredékét nyerik csak, mint addig, azaz megvannak a politikai hátszelek. Illetve a győztesek többet nyernek, mint amit közgazdasági logika diktálna, mint amennyit gazdasági teljesítőképességük indokolna.
Ez amúgy 1997-től 2012-ig megfigyelhető trend – ezen a téren nem sikerült az Orbán-féle rendszerváltás. Mennyire tiszták, átláthatóak a pályázatok? Ezen a téren az Orbán-kormány áttörést ért el: míg 2009 márciusától fokozatosan csökken s végül 10-15%-ra állt be a ajánlati felhívás nélküli pályázatok száma, addig a kormányváltás után ez az arány megint 40-50%-ra (!) ugrott.
Az ilyen közbeszerzéseket nem kötelező bejelenteni a Közbeszerzési Értesítőben, még a döntéseket sem – s kormányunk transzparenciára irányuló erőfeszítéseit jól jelzi, hogy az ilyen nyomtalan, elhallgatott közbeszerzések aránya egyre nő a 2010-es kormányváltás után.
A meghívásos közbeszerzéseket általában azzal indokolják meg, hogy nincs idő lefolytatni a rendes közbeszerzési eljárásokat, ezért kell (általában baráti) cégeket előnyben részesíteni, különben elveszne a megpályázható (általában EU-s) forrás. Persze ha időben kiírnák a közbeszerzéseket, ez a gond nem lenne gond.
