A gazdasági tárca tájékoztatása szerint a moszkvai székhelyű, 1970-ben alapított bank tevékenysége az elmúlt két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult, és többoldalú fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. Új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is – olvasható a minisztérium tájékoztatásában.
A Napi.hu szerint a kétezres évek elejére eljelentéktelenedett az NBB a hetvenes években kifejezetten komoly hatalmi tényezőnek számított. Mint azt a Magyar Nemzetnek Botos Katalin közgazdász, az egykori KGST pénzügyi folyamatainak szakértője elmondta a szovjet vezetés 1971-ben határozta el, hogy az Európa nyugati felén működő Európai Fejlesztési Bank mintájára létrehozza a szocialista országok közös beruházási bankját.
A magyar szakemberek akkoriban azt javasolták a bank vezetésének, hogy könnyűipari beruházásokkal foglalkozzon első körben, hazánknak ugyanis akkoriban éppen jól jött volna ehhez a friss tőke. A szovjet politikai irányvonal azonban mást diktált: a bank egyetlen feladata az volt, hogy hozzájáruljon az orenburgi gázvezeték megépítéséhez.
A kormány mostani bejelentése szerint az új alapokra helyezett jelenlegi bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevág a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, illeszkedik a “keleti nyitás” politikájához.
A tagság megújításától a magyar fél azt várja, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank elősegíti az ország gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, egyebek mellett a többi NBB-tagországgal való együttműködés erősítését – közölte a minisztérium.
