Egyik alkalommal a Nemzeti Filharmonikus Zenekar játszik, míg máskor Charlie ad koncertet, de az előadások mind a két műfaj esetén kiválóan szólnak a Művészetek Palotájában lévő Nemzeti Hangversenyteremben. Ez annak köszönhető, hogy a terem akusztikai tulajdonságai nagymértékben megváltoztathatók. „A koncertteremben 58 zengőkaput és 48 függönyt irányítanak számítógéppel” – mondja Kiss Barnabás, a Művészetek Palotájának főmérnöke. A függönyökkel az utánzengési időt lehet változtatni, tehát azt, hogy egy-egy rövid elcsattanó hang mennyi idő múlva hal el a teremben. A „zengőkapuk” nyitásával a teremhez zengő terek csatolhatók, s ezzel a tér egy-egy produkció hangzásvilágához optimálisan hangolható. A terem megszólalhat úgy, mint egy templom, ahol egy orgona tud nagyon szépen szólni, de felveheti egy kisebb előadóterem tulajdonságait is, amikor a beszéd érthetősége a fontos.
Nemzeti hangversenyterem. Zengőkapukkal.
Az akusztikát befolyásoló gépeken jeladók vannak, amelyek paramétereit a vezérlő számítógép tárolja, és így a kívánt beállítások visszaállíthatók. Az előbbieken kívül a zenekari dobogó felett van egy három részes hangvető ernyő (canopy), amellyel a hangenergia terjedését lehet szabályozni. Az egyes részek beállításával lehet meghatározni, hogy a zenekar, illetve a közönség felé mennyi hangenergia jusson el. A próbaüzem során kialakítottak néhány alapbeállítást, amelyek a különböző zenekarok esetében a legjobb hanghatást eredményezik. Ezeket tárolják, s egy előadás előtt a hangzást meghatározó fenti elemek visszaállíthatóak pontosan ugyanolyan pozícióba.
A Művészetek Palotája négy digitális hangtechnikai munkahellyel rendelkezik, de az egész egyetlen rendszerként is működtethető, azaz elvileg egyidejűen akár 220 hangcsatorna keverése is lehetséges. A négy munkahely mindegyike akár ugyanazokat a színház-, vagy koncertteremben elhelyezett mikrofonokat mint forrásokat tudja használni. Két technikai munkahely szolgálja ki a helyszínek élő hangosítását, egy másik a televíziós és rádióközvetítés hangjáért felelős, és amennyiben bármelyik pulttal valami baj történik, akkor annak szerepét a negyedik munkahely azonnal át tudja venni. „Utóbbi egyébként egy komplett kis hangfelvételi stúdió is” – magyarázza Kiss Barnabás. Ezzel a rendszerrel megoldható, hogy míg az egyik stúdió a tévéközvetítésnek megfelelően állítja be a hangot, addig a másik egy olyan felvételt készíthet, amelyből utóbb CD-t lehet kiadni.
A számítástechnika a színpadok világának más területein is fontos szerephez jut. A felújított Madách korszerű színpadtechnikájának is szerepe volt abban, hogy a színház Andrew Lloyd Webber olyan világhírű musicaljeinek színpadra állítási jogait megkapta, mint Az Operaház fantomja, vagy a nemrég bemutatott Volt egyszer egy csapat. A gyors színpadi változások díszítőmunkások nélküli megjelenítéséhez gyakran használják a süllyedőket, és a dobforgót. „Magyarországon nálunk épült először dobforgó – emeli ki Szűcsborus János, a Madách Színház főmérnöke -, amely lehetővé teszi, hogy a színpad forgatása mellett nagyméretű díszletelemeket tudunk elsüllyeszteni vagy a felszínre hozni egy emelőszerkezet segítségével.” Az Operaház fantomja című előadásban például van egy jelenet, amikor az operaház kupolája a dobforgó segítségével lefelé, míg a mögötte lévő csillagos égbolt felfelé mozdul, és ez a nézőkben olyan érzést kelt, mintha a tér kitágult volna.
A színházban három darab nagyobb és több kisebb – Macintosh-alapú számítógéppel vezérelt – süllyedő működik, amelyek külön-külön és egymással szinkronban is mozgathatóak. A berendezéseken lévő útjeladóknak köszönhetően pontosan lehet tudni a pozíciójukat, és így az egyes jeleneteknek megfelelően beállíthatóak. A süllyedők biztonságos működéséhez tartoznak az úgynevezett becsípődésgátlók, amelyek a lefelé haladó mozgásnál figyelik, hogy senki ne tartózkodjon túl közel a berendezéshez. Ennek elemei egyrészt az infravörös érzékelők, amelyek a süllyedőkeret és a színpad fix része között találhatóak, a másik fajta érzékelők pedig az érintőkeret mozgó részén lévő gumiágyban vannak elhelyezve. Utóbbiak nyomásra reagálnak, és nem üzemszerű állapot esetén azonnal leállítják az egész rendszert.
A megfelelő működést és a színpadi elemek egyszerre történő mozgatását a számítástechnika biztosítja, de az emberi kéz is elengedhetetlenül fontos, amely a színdarab ritmusát figyelembe véve indítja el a megfelelő programot. Az élő műsorok lebonyolítása tehát még a legmodernebb technológiák használata esetén sem nélkülözheti az embert.