Kényszerű reform
A reform egyébként kényszerűség, és nem csak azért, mert – mint Renate Künast német mezőgazdasági miniszter megpróbálta megértetni az őt füttyszóval fogadó brüsszeli tüntetőkkel – az EU-ban hamarosan már 4 millió tonna eladhatatlan cukrot raktároznak, hanem azért is, mert több fejlődő ország (Brazília, Thaiföld) és Ausztrália panaszára az európai gyakorlatot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is elítélte.
Magyarország
Becslések szerint a hazai cukoriparban 1245-en dolgoznak, a répatermelők száma pedig 3–4 ezer fő között mozog. Szakemberek szerint az egyik megoldás az lehet, ha hazánk megpróbálja elérni, hogy a kvóták fölött az egyes országok is rendelkezhessenek. Magyarországon 2004-ben 56 ezer hektáron termeltek cukorrépát. 2003-ban 280 ezer tonna, 2004-ben pedig ugyanekkora termőterületről 450 ezer tonna cukrot sikerült előállítani.
A tagállamok túlnyomó részének heves ellenállásába ütközött az Európai Bizottság június végi javaslata, amely radikálisan átszabná a jelenlegi, tulajdonképpen már 40 éve érvényes cukorrendtartás szabályait. A mezőgazdasági miniszterek hétfőn első ízben fejtették ki véleményüket a bizottsági javaslatról, ám diplomaták szerint a 25 országból jó, ha nyolcan biztosították támogatásukról az előterjesztést. A támogatók között található Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Belgium és bizonyos mértékig Németország, azok az államok, amelyek hatékony cukoriparuk miatt a reform fő nyerteseinek számítanak. Mások, így Olaszország, Portugália, Görögország, Spanyolország és Írország viszont kézzel-lábbal tiltakoznak a javaslat ellen, amely – ha jelenlegi formájában megvalósulna – valószínűleg a helyi cukoripar és cukorrépa-termelés végét jelentené.
Csak megússzuk
Magyarország a két véglet között mozog, tárgyalási alapnak legalább elfogadja az Európai Bizottság javaslatait, ugyanakkor arra törekszik, hogy minél kevesebb veszteséggel kerüljön ki a reformból. Cukorreform biztosan lesz, így a feladat most az, hogy a végeredmény minél közelebb álljon a magyar elképzelésekhez – fejtette ki a tanácsülést követően Gráf József, a földművelési tárca vezetője.
A magyar vezetés természetesen nem fogad el olyan változást, ami azt jelentené, hogy Magyarországon lényegében megszűnik a cukorrépa-termesztés és a cukorfeldolgozás. A miniszter szerint az EU-bizottság javaslata és a jelenleg még többnyire elutasító tagállamok álláspontja között lehetséges a reális kompromisszum.
Ülésre traktorral
A mezőgazdasági miniszterek ülésével párhuzamosan egyébként Brüsszelben a cukortermelők hatalmas gazdademonstrációt tartottak, traktorokkal torlaszolva el a Tanács körüli utcákat. A tömegben ugyanakkor elvétve sem lehetett találkozni magyar termelőkkel. Az FVM vezetője szerint ebben az is szerepet játszhat, hogy a terméktanács vezetőivel nemrég egyeztettek a tervezetről és a konzultáció a jövőben is folytatódni fog.
A reform
A cukorrendtartás reformjának egyik célja a meglévő mintegy 5 millió tonnás termékfelesleg (az éves európai cukortermelés 17 millió euró körül van) felszámolása, és annak a képtelen helyzetnek a kezelése, hogy az erősen szubvencionált európai cukorár közel háromszorosa a világpiaci árnak. A Bizottság ennek megszüntetéséért két év alatt 39 százalékkal csökkentené a felvásárlási árakat, amelyért a gazdákat 60 százalékos közvetlen jövedelemtámogatással kompenzálnák.
A brit elnökség elképzelése szerint a cukorreformot megkísérlik novemberben nyélbe ütni. Az álláspontok olykor végletes ellentétessége miatt ugyanakkor ez a feladat meglehetősen nehéznek ígérkezik. A magyar agrárminiszter arra számít, hogy legalább 2-3 fordulóban kell majd a reformról tárgyalniuk.
Gráf József a magyar álláspontot ismertetve mindenekelőtt elmondta, hogy a kormány számára elfogadhatatlan minden olyanféle változtatás, amely a hazai cukorrépa-termelés és -feldolgozás végét jelentené. Úgy vélte, hogy ha a reform eredményeként csökkenne is a termelés, regionális támogatást és kompenzációt kell nyújtani olyan vidékeken, ahol a cukorrépa-termelés és -feldolgozás az egyetlen megélhetési forrás.
Magyarország azzal sem ért egyet, hogy minden ország egységesen 60 százalékos jövedelempótló támogatást kapjon az árcsökkentés ellentételezéseként.
Ezért a magyar termelők számára 100 százalékos kompenzációt tart szükségesnek, azonban a differenciált megközelítés jegyében akár 60 százaléknál is kevesebb közvetlen támogatást nyújtana azokban az országokban, ahol a leghatékonyabban termelnek. A miniszter elégedetten nyugtázta, hogy a kompenzációs kifizetést mégsem kell kötelezően a SAPS-borítékba (SAPS: egységes területalapú támogatási rendszer) betenni és az ország egész területe között felosztani, hanem azt kizárólag a cukorrépa-termelők között oszthatják majd szét.
Negyedével biztosan csökken
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a reform még korántsem eldöntött ügy, és még sohasem fordult elő, hogy a tagállamok a Bizottság javaslatát végül eredeti formájában fogadták volna el. Gráf József mindazonáltal a BruxInfo kérdésére saját véleményeként úgy vélte, hogy a Magyarország számára legkedvezőbb reformforgatókönyv esetén is a hazai cukorrépa-termelés 25-30 százalékos csökkenésére lehet számítani, továbbá arra, hogy a jelenlegi 5 magyarországi cukorgyár közül csak körülbelül három maradhat fenn.
A Bizottság javaslata szerint ugyanis a kvótákat, ahelyett, hogy kereskedni lehetne velük, elvonnák a gyáraktól. Szakértők szerint a reformtervezet magyarországi hatását azért nehéz feltérképezni, mert nem lehet kiszámítani a külföldi kézben lévő cukorgyárak reakcióját. Néhányan közülük a kvóták önkéntes feladása mellett dönthetnek (így csökkentve a hazánk számára éves szinten rendelkezésre álló 400 ezer tonnás kvótát), ellehetetlenítve ezáltal a nekik szállító termelőket.
