Jó éve volt tavaly az értéktőzsdének: sikeresen startolt a határidős piac, és jelentősen nőtt a BÉT összpiaci kapitalizációja, amelyen belül a részvények értéknövekedése volt a legdinamikusabb.
Tavaly összesen háromszáz milliárd forint értékben forogtak magyar részvények a világ tőkepiacain: a forgalom fele Londonra jutott, negyven százaléka Budapestre, a fennmaradó 10 százalék pedig a német nyelvterület piacaira. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tavalyi részvényforgalmának értéke 87 milliárd forint (az említett negyven százalék fennmaradó része a tőzsdén kívüli piacon cserélt gazdát). A tőzsdei összkapitalizáció 1995-ben 40 százalékkal emelkedett, és december végére elérte az 1120 milliárd forintot (az idén január végén viszont már 1466 milliárdot tartottak számon). Hála az új kibocsátók megjelenésének, a legnagyobb arányban a részvénykapitalizáció nőtt: az év eleji 181-ről december végére 321 milliárd forintra emelkedett (ma pedig már 480 milliárd felett jár), ami fontos jele a piac fejlődésének.
A tavalyi összforgalom 250 milliárd forintot tett ki, aminek 63 százaléka jutott az állampapírokra, de a legnagyobb növekedést itt is a részvénypiacon regisztrálták. Sikertörténet a március 31-én elindított határidős piac is: a legfontosabb mutatónak számító nyitott kötésállomány értéke az év végére 3,4 milliárd forintra nőtt, miközben a tavalyi összforgalom 10 milliárd forintot tett ki. (A tőzsdei fellendülésnek köszönhetően a januári forgalom 15 milliárd forint volt, a nyitott kötésállomány értéke pedig a hó végén 13,3 milliárd.)
Február 1-jétől publikálja a BÉT a Central European Stock Indexet, vagyis a CESI-t, amely a kelet-közép-európai fejlődő tőkepiacok első regionális tőzsdeterméke. A kapitalizáció-súlyozású index a varsói, a prágai és a budapesti értéktőzsde összesen 27 papírjának árfolyammozgását tükrözi, amelyek a három tőzsde kapitalizációjának kétharmadát reprezentálják. A CESI megalkotásának nem titkolt célja egy regionális piaci trendek leképezésére hivatott származékos tőzsdetermék kialakítása, aminek segítségével Budapest nemzetközi tőkepiaci helyzete is erősödhet. Az egyes papírok súlyát az indexkosárban tíz százalékban maximálták, ennek célja a monopolhelyzetű – főként infrastrukturális és energiaszolgáltatást nyújtó – cégóriások túlreprezentáltságának elkerülése. (Egy ehhez hasonló “súlykorlátot” a tervek szerint a Mol április elején várható bekerülésével párhuzamosan a BUX esetében is bevezetnek.)
Az idei év fejlesztési elképzelései között előkelő helyen szerepel a tőzsdei határidős piachoz – a leendő származékos szekció keretében – csatlakozó szabványosított opciós piac feltételeinek megteremtése. Ehhez mindenekelőtt a megfelelő elszámolási háttér kialakítására van szükség, hogy az üzleteket – a határidős piacon megszokottakhoz hasonlóan – a Kelerrel szemben lehessen elszámolni. Nem teljesen tisztázottak még az opciós kereskedés jogi feltételei sem, de a készülő értékpapír- és hitelintézeti törvények, ha nem is definiálják a kereskedett opció fogalmát, lehetővé teszik majd az eladásra, illetve vételre szóló jogokkal való szabványosított tőzsdei kereskedést. (Az értékpapírtörvény tervezete a tőzsdetermékek között megemlíti az opciót.) Ahhoz azonban, hogy a határidős ügyleteknél alacsonyabb kockázatú, ám drágább fedezeti eszköznek számító opciós ügyletek – vélhetően 1997-nél nem korábban – igazán elterjedjenek a BÉT-en, a piaci szereplőknek még rendkívül szerteágazó szakmai ismeretekre kell szert tenniük.
