A korábbi 146 milliárd dolláros adócsökkentés helyett összesen 167 milliárd dollárral mérséklődnek az amerikai közterhek, miután magyar időszámítás szerint pénteken hajnalban a szenátus és a képviselőház is elfogadta a Bush-féle adócsökkentési csomagot a demokraták kiegészítéseivel.
A gazdaságélénkítést a republikánusok és a demokraták többsége is támogatta: a képviselőház 380-34, a Szenátus 81-16 arányban fogadta el a májustól életbe lépő csomagot, amelyet Bush elnök is alá fog írni.
A szegények is kapnak
Egyének éves szinten 600, házastársak 1200 dolláros egyszeri adócsökkentésben részesülnek, míg a gyermekesek adója gyermekenként további 300 dollárral mérséklődik. Az évente 75 ezer dollárnál többet keresők nem kapnak kedvezményt, viszont a demokraták nyomására a legszegényebb rétegek 300 dollárt kapnak az államtól.
Az eredetileg tervezett 146 milliárd dolláros csomag így 167 milliárd dollárosra nőtt; ebből 151,7 milliárd az idei, 16,3 milliárd a jövő évi büdzsét terheli. A gazdaságösztönzés így megduplázza az amerikai költségvetés hiányát.
Pont ez fáj az élénkítés ellenzőinek. „Minden élénkítésre fordított dollárt a gyermekeinktől és a gyermekeink gyermekeitől veszünk el” – indokolta nemleges szavazatát a republikánus Judd Gregg szenátor.
A meghatározó politikusok többsége mindkét nagy pártban ezzel szemben nemzeti sikerként, Amerika győzelmeként értékeli a csomag elfogadását. Bush elnök és Paulsen pénzügyminiszter szerint csak a magánfogyasztás élénkítése húzhatja ki a gödörből az amerikai gazdaságot.
A fogyasztásért aggódnak
Némileg ellentmondásos, de igaz: a sokak fedezet nélküli fogyasztása által gerjesztett válság megoldását a fogyasztás növekedésétől várja az amerikai gazdasági és politikai elit. A mostani krachot ugyanis a bankok felelőtlenül kihelyezett, és általában vásárlásra fordított hiteleinek bedőlése okozta, ugyanakkor az amerikai gazdaságot a magánfogyasztás – a vásárlóerő – húzza: a GDP kétharmada ebből származik.
A Bloomberg által az elmúlt héten megkérdezett közgazdászok pont azért aggódnak, mert a januárban megszűnt 17 ezer állás nyomán a munkanélküliség 4,9-ről vélhetően 5,2 százalékosra emelkedik, így az amerikaiak – már munkanélküliként, vagy a munkanélküliség veszélyét megérezve – vélhetően egyre kevesebbet vásárolnak majd.
Előrejelzésük szerint ezért az első negyedévben 0,5 százalékosra mérséklődik az amerikai gazdasági bővülés üteme; ilyen alacsony GDP-növekedésre 2001 óta nem volt példa.
A most elfogadott gazdaságélénkítő csomaggal és a Fed elmúlt két, radikális kamatcsökkentésével együtt (az alapkamat most 3 százalékos – a szerk.) a szakértők úgy vélik, hogy még az első félévben 50 bázispontos kamatvágás szükséges a válságból való gyors kilábalás érdekében.
Európa nem kapkod
Az európai alapkamat még jó ideig 4 százalékos marad, annak ellenére, hogy a Fed rendkívüli kamatvágását élesen ellenző Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök csütörtökön már a gazdasági növekedés idei veszélyeiről szólt.
Mondatait ugyanakkor még csütörtökön ellenpontozta az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja, José Manuel Gonzalez-Paramo, aki azt mondta: középtávon jelentősek az inflációs kockázatok.
Az uniós jegybank szerint idén 1,5-2,5 százalékkal nőhet az eurózóna gazdasága 2-3 százalékos infláció mellett, így kontinensünkön sem kapkodó kamatvágásokra, sem gazdaságélénkítő állami beavatkozásra nem számíthatunk.
