A néhányórás értekezleten, amelyet a Downing Street-i kormányfői hivatalban tartottak, Gordon Brown brit miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Romano Prodi olasz kormányfő és az EU részéről José Manuel Barroso bizottsági elnök vett részt.
A megbeszélés után a sajtótájékoztatón Brown állami beavatkozásra tett alig burkolt utalást, mondván: ha a piacok és a hitelminősítő intézetek működési átláthatóságának javításában nem lesz előrelépés, akkor „szabályozói szintű intézkedések” következhetnek.
A kedd esti londoni csúcsról kiadott közös közlemény szerint azonban javítani kell a strukturált – vagyis összetett, egymásra épülő – tőkepiaci termékekről a befektetők rendelkezésére álló információk minőségét, a vállalt kockázatok megértetését és kezelését, és lépéseket kell tenni a hitelminősítők esetében fennálló “potenciális érdekütközések” kiküszöbölésére.
Növelnék a Valutaalap szerepét
Az értekezlet részvevői szerint hosszabb távon át kell gondolni, hogy miként lehetne megerősíteni és egyértelműbbé tenni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepét a makroszintű pénzügyi stabilitás felügyeletében.
Gordon Brown brit kormányfő ez utóbbira már tett konkrét javaslatot. A múlt héten, a Financial Timesban megjelent cikkében azt írta: az IMF-et még a nemzeti gazdaságok, és nem a globális gazdaság korszakára építették ki, helyi szintű fizetési válságok, és nem globális tőkeáramlások kezelésére.
Ahhoz, hogy az új érában is hatékonyan működhessen, az IMF-et ugyanolyan függetlenné kell tenni, mint a jegybankokat, és felelőssége körébe kell utalni a világgazdaság felügyeletét, a piacok informálását és “oktatását”, és a rendszerszintű átláthatóság érvényesítését, állt a brit kormányfő által a londoni gazdasági napilapnak írt cikkben.
Újabb kritika a hitelminősítőknek
A brit kormányfő külön kitért a hitelminősítőkre. Az európai vezetők az átláthatóság javításának általános célján belül azt szeretnék, ha javulna az egyes hitelpiaci termékek minősítésének információtartalma, mert így a befektetők „jobban megértenék az általuk vállalt kockázatot”.
A három vezető globális hitelminősítőt – Standard & Poor’s, Moody’s Investors Service, Fitch Ratings – az amerikai nem elsőrendű (subprime) jelzálogadósi körből kiindult globális likviditási válság nyomán komoly bírálatok érték a piaci szereplők, sőt, az Európai Unió bizottsága és az amerikai kongresszus részéről is, azzal az érvvel, hogy nem figyelmeztették időben a befektetőket a bonyolult tőkepiaci termékek lehetséges kockázataira. Egyes elemzők szerint a hitelminősítőket a pórul járt befektetők akár be is perelhetik.
A másodlagos jelzálogpiaci válság kipattanása nyomán ugyanis drámai mértékben zuhant az olyan – a befektetési bankok által kockázatterítés céljából világszerte árult – piaci konstrukciók értéke, amelyekben nagyobb kockázati osztályú értékpapírosított követelések is szerepelnek, súlyos veszteségeket okozva az ilyen csomagokat portfolióikba felvevő intézményi és magánbefektetőknek, de a befektetési bankoknak is, amelyeknek több tízmilliárd dollárnyit le kell írniuk ezekből az értéküket vesztett, amerikai jelzálogadósságokra épített termékekből.
A hitelminősítők visszautasították a vádakat
A hitelminősítők azonban visszavágtak a vádakra. A Standard & Poor’s hitelpiaci szolgáltatásokért felelős alelnöke, Vickie A. Tillman nemrég az amerikai szenátus meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelminősítő „idejekorán és gyakran” szót emelt a subprime-ügyben, és gyakorlati lépéseket is tett: minden korábbinál gyorsabban értékelte le az érintett kiskereskedelmi jelzálogkötelezettség fedezetű (RMBS) értékpapírokat.
Nemrég a Moody’s elnöke, Brian Clarkson is kijelentette Londonban: amint a kockázatterítő célból forgalmazott befektetési termékek minőségromlása nyilvánvalóvá vált, a cég azonosította a jelentősen megnövekedett kockázatú tranzakciókat, és több tízmilliárd dollárnyit értékelt le abból az összesen 460 milliárd dollárnyi, nem elsőrendű jelzáloghitel-fedezetet is tartalmazó befektetésitermék-állományból, amelyet az elmúlt egy évben látott el kockázatminősítéssel.
