Pénzre van szükségem. Mit tegyek?
Ha megteheti, ne vegyen fel hitelt, mert most nagyon drágán adják. Később, egy-másfél év múlva minden bizonnyal olcsóbbak lesznek.
Elkerülhetetlen a hitelfelvétel. Hova forduljak, kitől érdemes kölcsönözni?
A gyorskölcsönt kínáló cégekhez semmiképp. Ott az idő nagyon sokba kerül, 260-400 százalékos THM-mel (Teljes Hiteldíj Mutató – a hitel valamennyi költségét tartalmazó, a különböző kölcsönök árát összehasonlíthatóvá tevő mutató – a továbbiakban mi is ezt használjuk) „adnak” pénzt.
Közel sem ennyire, de azért borsos árúak a bankok által nyújtott személyi kölcsönök/gyorskölcsönök/áruvásárlási hitelek. Ezeknél a THM általában 25-35 százalékos, de ki lehet fogni 17-19 százalékos akciós ajánlatokat is.
Ha már mindenáron el kell adósodni, akkor kockáztassuk lakásunkat is, úgy a terhek mérsékelhetőek. Most a piacon kínált, szabad felhasználású, ingatlanalapú hitelek THM-e „mindössze” 10-14 százalékos. Persze nagy a különbség a két szám között, érdemes tehát megkeresni a 10 százalékos ajánlatokat.
A legolcsóbb – devizaalapú – lakáshitelek THM-e 8-14 százalék.
Milyen devizában adósodjak el?
Euróban. Most általában ez a legolcsóbb, és viszonylag biztonságos is.
A forinthitelek valamivel drágábbak, mint az euróalapúak, mert itthon az alapkamat 11,5 százalékos, az eurózónában pedig 3,25 százalékos, a kamatszint pedig általában igazodni szokott a jegybank irányadó kamatához. Bár a svájci alapkamat (1,75 százalék) még alacsonyabb, a bankok nagyon nehezen jutnak svájci frankhoz, ezért frankalapú hiteleiket gyakran drágábban adják, mint az euróalapúakat.
Szintén a hosszabb távú euróhitelek mellett szóló érv, hogy Magyarország előbb-utóbb belép az eurózónába (derűlátó becslés szerint ez 2012-ben bekövetkezhet), akkor pedig eltűnik az árfolyamkockázat, hiszen itthon is mindenki euróban kapja majd fizetését, nyugdíját, segélyét.
Hogy alakul a törlesztőrészlet? Mire számíthatok?
A törlesztőrészlet nagyságát leginkább – rövid távú hiteleknél kizárólag – a forint árfolyama befolyásolja. Most a korábban megszokottnál jóval gyengébb a forint (egy euró 270 forintot ér), de a valutaalap, az EU és a Világbank óriási hitelkerete után az árfolyam összeomlása gyakorlatilag kizárt, tehát a frissen felvett hitelek törlesztőrészlete nem fog érdemben drágulni.
Hosszú távú hitelek esetében a bank a kamatperiódus végén (ez általában 6 hónap) felülvizsgálja addigi kamatát; ez a bizonytalan környezetben nőhet, de ha bízunk a válság rendeződésében, akkor azt is el kell hinnünk, hogy adósságunk kamata középtávon mérséklődik. Van honnan.
