Online felmérést készített az orvosokat is érintő kényszernyugdíjazásról a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Az érdekvédelmi szervezet egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy tagjait érinti-e már vagy hamarosan érinteni fogja-e a kormány döntése; tudják-e, mivel jár az számukra anyagilag, milyen adóügyi, munkaügyi következményei vannak; ismerik-e az azzal kapcsolatos kötelezettségeiket, az egyéni mentesség igénylésével kapcsolatos teendőiket.
Az orvosok hétfő estig válaszolhattak a MOK honlapjának zárt online felületén a kérdésekre. Négy nap alatt csaknem 3500-an, azaz a gyógyító orvoskar körülbelül 11 százaléka élt a lehetőséggel, ami Éger István, a MOK elnöke szerint – a válaszadók létszámát, életkorát és foglalkozási területét figyelembe véve – egyértelműen reprezentatív eredménynek számít.
Növekvő migráció és „leszerelt” orvosok
A felmérésből kiderült: a válaszadók 41 százaléka érintett, illetve három éven belül érintettje lesz a kényszernyugdíjazásnak. 59 százalék tartozik a fiatalabb korosztályba – ismertette Éger István az adatokat kedden sajtótájékoztatón. Kiemelte: a tervezett rendelkezés közeljövőbeli következményeinek vizsgálata azért is fontos, mert „jelenleg az 1950-ben születettek töltötték be a pillanatnyilag érvényes nyugdíjkorhatárt, ami köztudottan az úgynevezett Ratkó-korszak kezdete. Az ezt követő évfolyamok épp az említett demográfiai helyzet okán a legnagyobbak. Vagyis, ha a jogszabály életbe lép, hatalmas mértékű orvosvesztéssel kell számolni.”
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A megkérdezettek 86 százaléka szerint az orvosok kényszernyugdíjazása mindenképpen rontja a gyógyítás helyzetét. A válaszadók 47 százaléka – a kormányhatározat életbe lépése esetén – inkább külföldön próbálna szerencsét.
„Ez utóbbi eredmény tökéletesen mutatja, hogy a kormányhatározat nyilvánvaló szándéka, vagyis a fiatalabb munkavállalók helyzetbe hozása, egyáltalán nem érne célt. A megkérdezettek ugyanis átérzik annak súlyát, milyen munkateher növekedéssel és a mester-tanítvány viszony további szakadásából fakadó hátrányos következményekkel számolhatnak majd” – magyarázta a MOK elnöke.
Nagy a bizonytalanság
A MOK az elmúlt hetekben mindent megtett azért, hogy az 1700/2012. kormányhatározatban foglaltak ne érintsék az egészségügyi ágazatot. Levélben keresték meg – mentességet kérve – Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert és Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve személyes tárgyalásokat folytattak a humánminiszterrel, de „az egyeztetések eredménytelennek bizonyultak”.
Éger kiemelte: a legnagyobb probléma a tervezett jogszabállyal, hogy kevés konkrétumot tartalmaz, éppen ezért bizonytalanságot kelt az dolgozók körében, valamint, hogy a nyugdíjkorhatár utáni továbbfoglalkoztatásról egyéni kérelmezési rendszerben dönteni „kivitelezhetetlen és nonszensz”. Éppen ezért a MOK bízik benne, hogy tekintettel az ágazatban tapasztalható súlyos létszámhiányra, az egészségügyben dolgozók generális mentességet kapnak végül a kényszernyugdíjazás alól.
„Feltételes módban írnak egy tervezett jogszabályról, ahelyett, hogy konkrétumokat fogalmaznának meg, és ismertetnék a kényszernyugdíjazás várható anyagi, munka-, nyugdíj- és adóügyi következményeit. Semmilyen tájékoztatást nem kaptunk például a senior díjjal kapcsolatban, de ezenkívül is millió szakmai kérdés van még, amire jelenleg sem tudjuk a választ” – tette hozzá Éger.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
(A felmérés egyébként arra is rávilágított, hogy a megkérdezett érintettek 77 százaléka nincs teljesen tisztában a rá váró következményekkel.)
6500-an döntenek: nyugdíj vagy fizetés
Márpedig nincs sok idő a döntésre: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a minap közölte: a mintegy 6500 egészségügyi dolgozó január 25-ig kap tájékoztatást munkaadójától az új szabályokról, ezt követően pedig 15 napja lesz nyilatkozni arról, meg kívánja-e őrizni munkahelyét.
Az államtitkár hangsúlyozta: miniszterelnöki engedéllyel – a nyugdíjkorhatár elérése után is – maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük.
Ennek megoldásaként július elsejétől úgynevezett senior ösztöndíjat vezetne be a kormány, amelynek összege azonos lenne az öregségi ellátással. (Ennek fedezetét egyébként a Nyugdíjbiztosítási Alapból csoportosítanák át az egészségbiztosítóhoz, és onnan kapnák meg az intézmények.)
Csak ötletelés
Szakemberek szerint azonban csupán ötletelés a beígért senior díj. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke úgy véli: ha ez lesz a megoldás, akkor az szerinte egyrészt a jelenlegi világos rendszert átláthatatlanná tenné, másrészt értelme sem lenne, hiszen ugyanabból a forrásból, csak más módon jutnának kvázi a nyugdíjukhoz az érintettek.
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke – hasonlóan Éger Istvánhoz – úgy véli, a problémára az ágazati mentesség lenne a megoldás, amire szerinte még van esély.
Orvoshiány és bezárások
Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos korábban elmondta: a kényszernyugdíjazás olyan fenyegetettség, amely a 45 év körüli orvosokat is elgondolkoztatja, itt kell-e befejezni a pályafutásukat. Ezért – véleménye szerint – sürgősen rendezni kellene a kompetenciákat, a nővérekre, szakdolgozókra lényegesen több feladatot kell bízni. „Amíg országosan megmarad a jelenlegi, egy a négyhez orvos/szakdolgozó arány, addig csak orvoshiány lehet” – tette hozzá.
Az új nyugdíjszabály új bezárásokhoz vezet, hiszen így az ügyeleti szabályoknak sok helyen nem tudnak megfelelni, az ügyeleti rendszerből kimaradnak, ami az aktív ellátás megszűnéséhez vezethet – magyarázta.
Kétmillió beteget érint
A tavaly bejelentett újabb Matolcsy-csomag intézkedéséről dr. Komáromi Zoltán volt országos háziorvosi szakfelügyelő is vészjóslóan nyilatkozott lapunknak. Komáromi szerint a 6800 háziorvos közül jelenleg körülbelül 1500-an dolgoznak a nyugdíjkorhatáron túl, és ha „ezeket az embereket nyugdíjba kényszerítik, akkor azzal az egész alapellátást bedöntik”. Ezután pedig – a dominóeffektus miatt – a járó- és fekvőbeteg-ellátás is működésképtelenné válik.
Fotó: MTI / Beliczay László
„Az 1500 praxis, 1400-1500 beteggel számolva, nagyjából kétmillió beteget jelent. Ennyi ember ellátását veszélyezteti a döntés, amennyiben valóban végigviszik az egészségügy területén” – magyarázta.
Számos rendelőben és kórházban az állások most sincsenek betöltve, hiszen a fiatalabbak inkább külföldön vállalnak munkát. Vannak olyan területek az országban, amelyeket szinte csak nyugdíjas orvosok látnak el. Északkelet-Magyarországon például már egyetlen nyugdíjkorhatár alatti dolgozó járóbeteg-szakellátó orvos sincs – tette hozzá.
Összeomlás fenyegetne
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly júliusban jelentette be, hogy a 62 év feletti közalkalmazottaknak a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást. Szócska Miklós akkor jelezte, hogy felmentést kér az ágazatnak. Az egészségügyi államtitkár szerint ugyanis azonnal bedöntené az egészségügyet a 62 év felettiek kötelező nyugdíjazása.
