A világtól elzárt közép-ázsiai ország állami televíziója kedden beszámolt arról, amint Sapardurdy Toylyew miniszterelnök-helyettes jelenti az államfőnek, hogy már dolgoznak egy agrárpárt és egy vállalkozói párt létrehozásán a volt szovjetköztársaságban.
A televízió idézte Berdimukhammedownak azt a kijelentését is, hogy komolyan gondolja a demokrácia kiépítését az országban, ahol jelenleg az általa vezetett Türkmenisztán Demokratikus Pártja az egyetlen legálisan bejegyzett politikai erő.
“Egy többpárti rendszer kialakítása megfelel azon célkitűzésünknek, hogy demokratizáljuk a társadalmat és jelentős szociális reformokat hajtsunk végre” – idézték szavait.
Arra azonban nem tért ki Berdimukhammedow, hogy az új pártokat mikor keltik életre, és az sem világos, hogy azok csupán a kormányzó párt frakciói lesznek, vagy tényleges önállóságot kapnak.
A február 12-i elnökválasztáson, amelyre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az ellenzéki elnökjelöltek hiányára hivatkozva nem küldött megfigyelőket, Berdimukhammedow a forma kedvéért hét kihívót állított magával szemben. Mindannyiukat minisztériumok vagy állami vállalatok vezetéséből választották ki, s néhányan közülük a kampány idején nyíltan az elnök dicséretét zengték.
Az emigrációban élő türkmén ellenzék nem képviseltette magát a választáson, arra hivatkozva, hogy az államfő nem váltotta be ígéretét, miszerint hazahívja ellenfeleit, hogy kiállhassanak ellene a választáson.
Az 54 éves elnök már 97 százalékkal történt újraválasztása előtt áldását adta az ellenzéki pártok létrehozását célzó tervre – a vonatkozó törvény januárban lépett hatályba. Az újraválasztása utáni első nyilatkozataiban pedig megismételte, hogy piacgazdaságot és többpárti politikai rendszert kíván kiépíteni.
A Föld gázkészleteinek 4 százalékával rendelkező Türkmenisztánt a világ kirívóan elnyomó jellegű államai között tartják számon. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet legutóbbi éves jelentésében azt írta, hogy az országban “drákói” módon korlátozzák a sajtó és a vallás szabadságát.