1. A cím elnyerésének időpontja
Azok az ipari parkok, amelyek 1998 és 2002 között nyerték el az “Ipari Park” címet, általában önkormányzati kezdeményezésre, térségi gazdaságfejlesztési programként indultak el. Ezeknek a betelepítésénél a nagyobbrészt hazai piacra termelő kis- és középvállalkozások játszottak meghatározó szerepet. Ebből fakadóan ezeknek a parkoknak a fejlesztése viszonylag lassú, hiszen vállalkozói struktúrájukból adódóan az infrastruktúra kiépítéséhez és a szolgáltatások fejlesztéséhez szerényebbek a lehetőségeik. Ezek az ipari parkok még csak kezdeti fejlődési stádiumban vannak; az alapinfrastruktúra megteremtésénél vagy a betelepítésnél tartanak. A szűkösebb beruházási lehetőségek miatt az 1998-ban létesült ipari parkok eszközellátottsága alig kétharmada, az 1999-ben és 2000-ben létesült parkoké pedig csak fele, harmada az 1997. évi alapítású parkok vállalkozásaira jellemző eszközellátottságnak.
2. Betelepült cégek
A Dunától nyugatra, illetve keletre fekvő országrészben eltérő típusú fejlődés játszódott le. A kezdeti időszakban létesült, nagyobbrészt a multinacionális vállalatok letelepítésére szerveződött ipari parkok elsősorban az ország nyugati régióiba (Nyugat- és Közép-Dunántúlra) orientálódtak, míg a Dunától keletre eső térségekben nagyobbrészt a hazai piacra termelő, alacsonyabb termelékenységű kis- és középvállalkozások adták az ipari parkok vállalkozói bázisát. A dunántúli régiók részben a nyugati exportpiacokhoz való közelségük, részben a jó elérhetőségük, különösen a jó közúti elérhetőségük miatt a külföldi tőkebefektetések kedvelt területei voltak.
3. Szolgáltatások
Az ipari parki szolgáltatások, különösen a minőségi szolgáltatások színvonala változó. A parkok mindegyikében adottak az alapközművek, ( víz, csatorna, villamos energia, ezen belül ipari áram, gáz, burkolt út, vezetékes telefonhálózat és a közvilágítás), de a kiegészítő infrastruktúrát (Internet, ISDN, ADSL, stb.) jelenleg a parkoknak csak mintegy a fele tudja felajánlani a betelepülő cégeknek. A kiegészítő szolgáltatásokkal való ellátottság jellemzően a kisebb parkokban gyengébb, a nagyokban ezek a szolgáltatások is csaknem általánosan rendelkezésre állnak.
Egy reprezentatív felmérés szerint viszonylag kevés park biztosít a betelepült vállalkozások számára egyéb, nem infrastrukturális jellegű szolgáltatásokat. Mind az adminisztratív szolgáltatások (egyablakos ügyintézés, könyvvitel, vámügyintézés, bankkirendeltség, ügyvitel, üzemeltetés, cégek jogi képviselete), mind az innovációs szolgáltatások, mint a különféle tanácsadási szolgáltatások, pályázatfigyelés a legkiterjedtebben az 1997-ben címet elnyert ipari parkokban van jelen, az 1998-99. években alapított parkokban kisebb arányban, míg a legutóbbi években alapított ipari parkoknak csak kis hányada és csak egy-két szolgáltatás nyújtására vállalkozik.
4. Fejlődési szakaszok
A nemzetközi tapasztalatok szerint az ipari parkok fejlődésének kibontakozásához mintegy 7-10 év időre van szükség. Az induló szakaszban történik az alapinfrastruktúra megteremtése, a növekedési szakaszban a tömeges betelepítés és a szolgáltatások gyors és minőségi fejlesztése, az érett szakaszban pedig a szolgáltatások differenciálódása. A jelenleg “Ipari Park” címmel rendelkező ipari parkok közül mintegy 40 park érett szakaszba jutott, csaknem ugyanennyi növekedési szakaszban van, a parkok fele pedig fejlesztésük induló és kezdeti stádiumánál tart. Az érett parkok többsége egyszersmind jó autópálya kapcsolatokkal is rendelkezik (példaként Győr, Tatabánya, Székesfehérvár, Videoton, Sóstó, Alba Ipari Parkok, Kecskemét Városi, KÉSZ, Heliport Ipari Parkok-, Hatvan, Salgótarján, Miskolc-Alsózsolca említhető). A fejlődésük kezdetén lévő parkok már rendelkeznek ugyan azzal a befektetők számára előnyös jellemzővel, hogy a betelepülők számára az alapvető infrastrukturális szolgáltatásokat biztosítani képesek, de még további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy korszerű, sokfajta minőségi szolgáltatásra képes telephellyé váljanak.
5. Állami részvétel a fejlesztésben
Az ipari parkok fejlesztését a gazdasági tárca már 1997-től kétlépcsős pályázati rendszer működtetésével segíti. Az első lépcső az “Ipari Park” cím pályázat, ami valójában egy minősítési eljárást jelent. A második lépcsőben a cím viselői pályázhatnak az ipari parkok különféle beruházásait segítő támogatásokra, állami társfinanszírozásra. Az ipari parkok infrastruktúrájának megteremtéséhez biztosított támogatások igen jelentős.
