„Az oroszoknál is lehetnek iratok, ez nem legenda” – nyilvánosak az ügynökakták

A szkennelt iratok vízjelet és elektronikus aláírást tartalmaznak. E technikai védelem révén a levéltár az eredeti példányokkal összevetve bármilyen apró manipulációt és hamisítást azonosítani tud – hangsúlyozta a főigazgató.

Magyar Péter annyival egészítette ki, hogy a hamis adatok és kartonok terjesztése csalásnak és személyes adattal való visszaélésnek minősül, amit a hatóságok szigorúan szankcionálnak. Kérte a lakosságot, hogy az online felületeken keringő állításokat mindig a hivatalos nyitottaktak.hu oldalon ellenőrizzék.

Az intézmény átszervezésével megfeszített munka folyik, és a beszervezési dossziékat nem részletekben, hanem február végén, egyszerre teszik elérhetővé – közölte Cseh Gergő Bendegúz.

Ismertette, hogy a levéltár évente 3500–4000 ügyféligényt tud kielégíteni, a várható nagy érdeklődés miatt pedig türelmet kér az átfutási idők várható megnövekedése miatt.

A 2022-es háború előtt léteztek moszkvai szakmai kapcsolataik, de az elnöki és katonai levéltárak a külföldi kutatók számára addig is elzártak voltak – hangsúlyozta a főigazgató. Oroszországban a levéltári működés a propaganda része, a Szovjetunió II. világháborús szerepének felülvizsgálata pedig büntetőjogi kategória, így nem számíthatunk arra, hogy onnan kapnánk ilyen jellegű dokumentumokat – tette hozzá.

A felülvizsgálati bizottság már megkezdte a munkát, és több döntést hozott a titkosított dokumentumok átminősítéséről – válaszolta kérdésre Cseh Gergő Bendegúz ÁBTL-főigazgató. Hozzátette, hogy bizonyos nemzetbiztonsági érdekek miatt egyes iratok titkossága továbbra is fennmarad, a még várható iratok pontos mennyiségéről pedig a főigazgató ad tájékoztatást.

A főigazgató tájékoztatása szerint a rendszerváltás előtt keletkezett, még a titkosszolgálatoknál lévő iratállományt körülbelül 300 folyóméterre becsülték. Ebből eddig nagyjából 100 folyóméternyi iratanyag került át a levéltárhoz.

A Rainer M. János vezette felülvizsgálati bizottság áttekinti és felülbírálhatja a titkosszolgálatok minősítési besorolásait, így további iratok kerülhetnek nyilvánosságra. Nemcsak a szolgálatoktól, hanem magánszemélyektől is várnak iratokat a gyűjtemény teljessé tételéhez – emelte ki a főigazgató.

A Büntető Törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül, ha valaki – legyen az a titkosszolgálat munkatársa vagy más személy – nem adja át a birtokában lévő releváns dokumentumokat

– tette hozzá Magyar Péter. Kiemelte: a hatályba lépett jogszabály 6 hónapos türelmi időt biztosít a magánszemélyeknél vagy intézményeknél lévő állambiztonsági dossziék és adatok hiánytalan beszolgáltatására.

A miniszterelnök köszönetet mondott a történészeknek és politikusoknak a nyilvánosságra hozatalért, egyúttal szomorúnak nevezte, hogy Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője politikai cirkusznak titulálta az aktanyilvánosságot. Magyar hangsúlyozta: a nyilvánosságra hozatal a rendszerváltás egy megkésett, de elengedhetetlen és szükséges lépése.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala Bóka János szerint alkalmas arra, hogy békétlenséget szítson, megossza a magyar embereket, és elterelje a figyelmet Magyarország valódi problémáiról.

Politikai cirkusz ez, ha már kenyérre a 2027-es költségvetési tervezet alapján egyre kisebb az esély

– fogalmazott szerdán a Fidesz-frakcióvezető.

Magyar Péter kérdésére Cseh Gergő Bendegúz elmondta: összefoglalója szerint a III/II., III/III., III/IV. és III/V. ügyosztályok adatbázisában szereplő hálózati személyekről elérhető információk összessége került most feltöltésre.

A főigazgató ismertette: az állambiztonsági iratok eredeti példányait nem módosítják, de az érintettek helyesbítését digitalizálva a dokumentumok mellé illesztik, így az állambiztonság és az érintett narratívája egymás mellett látható. Közölte, hogy a most közzétett adatbázis mintegy 60 ezer nevet tartalmaz, amit a jövőben több mint 9 ezer beszervezési dossziéval egészítenek ki.

Névre, születési időre, fedőnévre, irattípusra, anya nevére is lehet keresni az oldalon – mondta főigazgató. Névhasonlóság alapján is kiad találatot a program, tehát nem feltétlen kell pontosan beírni a keresett személy adatait.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatója kifejtette, hogy itt nem csak egy adatbázis közzététele történik. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál zajlik egy átvilágítási folyamat, amelynek civil kontrollja van. Az egykori érintettek a korábbinál szélesebb körben férhetnek hozzá az iratokhoz, nem csak egyenes ági rokonoknak lett ez lehetővé téve.  Az iratok kutatása is szélesebb, szabadabb körben valósulhat meg mostantól.

A nyitottaktak oldal élesedett is. A közzétett kartonoknál a látogatók kapnak egy információs támogatást is, hogy a rövidítések, kódok, az irat olalain látható bejegyzések mit jelentenek. A tudástárban a fontos kifejezések definíciója is megtalálható lesz. Látható lesz, hogy valakit hazafias alapon, vagy terhelő adatokra hivatkozva szerveztek-e be, mint ahogy az is, hogy milyen területen, milyen tevékenységet végzett. Volt olyan is, aki azonnal megtagadta az együttműködést. – Az ítélkezés bírósági, és nem levéltári kérdés – mondta a főigazgató, aki szerint a megértés, az edukáció fontos.

A négy irattípusból három nyilvános most:

• a hálózati nyilvántartó karton, a hatos karton.
• A B-napló egy nyilvántartó könyv, a beszervezési dossziék nyilvántartó könyve (1957 és 62 közötti időszakból öt darab ilyen áll rendelkezésre). Magyar Péter közölte, 88-89-ben a dossziék nagy száma kerülhetett magánszemélyekhez, a politikus kérte, hogy aki teheti, az szolgáltassa ezt vissza a levéltárnak. A nyolcvanas évek megfigyeléseiről készült iratanyagok nagyon hiányosak – mondta Cseh Gergő Bendegúz, akkor utasították ugyanis a tartótiszteket ezek eltüntetésére.
• A mágnesszalagok a következő irattípus. A belügyben a hetvenes évektől épített informatikai rendszer lenyomatai ezek. Három mágnesszalagot sikerült dekódolni, ezek nyilvánosak most. Ezek adatsorok, személyes adatokkal. A mágnesszalagokról is tűntek el adatok. 100-150 ezer adat volt , most 55 ezer névre fogyatkozott ez.

Beszervezési dossziékat februárban teszik nyilvánossá, ezek feldolgozása, anonimizálása jelenleg zajlik. Ez nyújtja majd a legpontosabb képet valakinek a hálózati tevékenyéségéről.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint a szándék az, hogy szembesüljünk a múlttal, és meg tudjunk békélni vele. Nem alakulhattak ki jó gyakorlatok, a napvilágra került információk feldolgozására, ebben kaphat most mindenki segítséget.

Sok történész és levéltáros dolgozott azért, hogy ezek az iratok elérhetők legyenek, nekik is köszönetet mondott a miniszter. Azok nevei, akiket megfigyeltek, nem feltétlenül kerülnek nyilvánosságra – mondta. Az informciók feldolgozását, az esetleges traumatikus következmények kezelését szakemberekkel igyekeznek támogatni, szakpszichológusokkal.

Szerda délelőtt 10 óra után élesedett az ügynökakták keresését lehetővé tévő honlap, a nyitottaktak.hu.

Ez a honlap azért született, hogy a magyar történelem különleges forrásait ismerhessék meg. Az 1945 és 1990 között működő politikai rendőrség a társadalom ellenőrzésének egyik legfontosabb eszközét jelentette. Ennek során a hivatásos állomány tevékenységét – a mindennapokban nem, vagy alig érzékelhető módon – hálózati személyek sokasága segítette. Őket szokás a köznyelvben ügynököknek nevezni. Célunk, hogy a most közölt források segítségével a széles nyilvánosság megtehesse az első lépést a közelmúlt e fejezetének megismerése felé. Ez alkalommal a politikai rendőrség hivatalos nyilvántartó rendszerében őrzött papír alapú és számítógépes források válnak kereshetővé. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2026. november 4-e után az ún. 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok “H” adattára lesz kereshető, 2027. február 25-ig pedig a Levéltárban őrzött B-(beszervezési) dossziék.
Érdemes hangsúlyozni: sajnálatos módon ezek a nyilvántartások soha nem voltak és már soha nem is lesznek teljesek. Sok forrás már 1990 előtt áldozatul esett a rendszeres és az alkalmi iratmegsemmisítéseknek. Ami viszont ezekből a nyilvántartásokból a Levéltárba került, azt teljes egészében közzétesszük ezen a honlapon

– ezzel a szöveggel fogadja a honlap a látogatókat.

A keresés előtt arra kérik a látogatókat, olvassák el az egyes forrástípusokról szóló rövid leírásokat, illetve tekintsék meg a források értelmezését segítő, néhány perces videókat.

25-ször szavazta le a Fidesz-KDNP kormány az aktanyilvánosságra vonatkozó javaslatokat – mondta Magyar Péter, aki felelevenítette, hogy az Antall-kormány és a szocialista kormányok sem rendelkeztek erről, bár időről-időre botrányok voltak, például a Medgyessy Péter volt miniszterelnököt elérő D-209-es ügy.

Az, hogy nem történt meg a nyilvánosságra hozatal, zsarolásokra, politiai visszaélésekre adott lehetőséget a kormányfő szerint. Egyesek hozzáférhettek olyan iratokhoz, amelyekhez mások nem – mondta. Szerinte kitöröltethettek, kihúzhattak neveket a dokumentumokból az elmúlt hosszú évek során.

A vallásra, szexuális szokásokra vonatkozó adatok nem lesznek nyilvánosak. Az, hogy valakinek van hatos kartonja, még nem jelenti azt, hogy együttműködött az állambiztonsággal – hangsúlyozta Magyar Péter.

A legfontosabb felelősség azokat terheli, akik irányították a rendszert, a pártvezetőket, szolgálati vezetőket, tartótiszteket.

Magyar Péter szerint aki azt gondolja, hogy az úgynevezett ügynökakták politikusok, művészek ügye csak, annak érdemes tudni, hogy a teljes magyar társadalmat átszőtte a hálózat.

Bányászok, tanárok, diákok is voltak a beszervezettek között, jelentettek iskolákból, üzemekből, templomokból, a szomszédokról.

A rendszer működésének legsúlyosabb következménye az volt, hogy a saját barátaikban, családtagjaiban, munkatársaikban sem tudtak sokan megbízni. Egy rosz mondat, egy rossz vicc tönkretehetett karriereket.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok ezren haltak meg a forradalomban 56-ban, utána az állambiztonség még nagyobb fordulatszámra kapcsolt. Eltagadott, elhazudott ígéret volt idáig, hogy megismerhetővé válnak a hálózati személyek – mondta a miniszterelnök, megismételve, először a hatos kartonokat közlik.

Azt kérte a nyilvánosságtól, hogy méltósággal és emberséggel kezeljék az adatokat, mert sok esetben elhunyt családtagokról lesznek most nyilvánosak az adatok. Hatvanezer név lesz kereshető pár percen belül.

Kifejtette, új kormány döntése nyomán sok új irat került ide minisztériumokból, háttérintézményekből, magánszemélytől.

Traumát feldolgozni megbeszélés, kérdések nélkül nem lehet

– mondta Magyar Péter.

Cseh Gergő Bendegúz szerint ennél szélesebb körben nem hoztak sehol nyilvánosságra iratokat. Szerinte idáig azért nem hozták nyilvánosságra az iratokat, mert a politikai elit szereplőire és rokonaikra vonatkozóan sok érzékeny adat keletkezett volna, és ez visszatartó erő lehetett. Az igazgató ugyanakkor hansgúlyozta, hogy ő nem politikus, ehhez pedig politikai döntés kellett volna.

Magyar Péter szerint 2010 óta erre nem volt indok, a Fidesz kétharmaddal megtehette volna ezt, valamiért mégsem tették.

Az oroszoknál is lehetnek olyan iratok, amik innen hiányoznak – mondta az igazgató,

ez nem legenda,

az oroszok minden iratot bekérhettek, és erre volt is itt emberük. A moszkvai levéltárak lehetnek még információforrások.

Február 25-ig a beszervezési dossziékat is nyilvánosságra hozzák. Ezekben a beszervezett önéletrajza, a róla készült környezttanulmány is elérhető. Nyugtáktól, baráti kapcsolatoktól kezdve a teljes életútja gyakorlatilag lekövethető lesz a hálózati személyeknek.

Cseh Gergő Bendegúz kifejtette, 10 000 beszervezési dosszié van a levéltárban. De sok eltűnt, mert ezekben lehettek a kompromittáló adatok.

A hálózati adattárat a 70-es évek elejétől használták, ezek is nyilvánosak lesznek.

A hatos kartonokon a beszervezett személy pontos személyazonosító adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, munkahelye, lakcíme) ismerhetők meg, amik mától elérhetők.

Az igazgató szerint a zsarolás legkülönféléb formáit használták a beszervezések során, például volt, akit beteg édesanyjával zsaroltak, hogy másképp nem kaphatja meg a gyógyszert,

150-160 ezer hálózati személy lehetett a Rákosi- és Kádár-korban.

• Az 56-os forradalom idején sok irat megsemmisült,
• a hatvanas években a Kádár-kori vezetők iratait tüntették el,
• 88-89-ben pedig pánikszerűen történt iratmegsemmisítés.

60 ezer személyre maradt adat körülbelül.

Azért jöttünk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, hogy egy 36 éves mulasztást igazítsunk ki – mondta Magyar Péter miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató előtt a levéltár irattárából jelentkezett be. A minisztériumokban, magánszemélyeknél tartott iratokat is már itt kezelik, és dolgozzák fel.

Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár igazgatója közölte, az eredeti anyagokat megfelelő biztonsági körülmények között őrzik, függetlenül attól, hogy azok most nyilvánosságra kerülnek. Kifejtette, a személyes adatok mellett a hálózati személy tartó- és beszervező tisztjének nevét is megismerhetővé teszik, illetva azt, hogy milyen területen foglalkoztatták.

Az is rögzítve van, ha valakinek a beszervezése meghiúsult.