Oroszország kedden élesen bírálta az Európai Uniót, amiért korlátozásokkal sújtja a Krím Oroszországhoz csatlakozásában érintett orosz tisztviselőket és törvényhozókat és jelezte, hogy vissza fog vágni értük.
Közleményükben jelezték: “A korlátozások bevezetése nem a mi választásunk, ugyanakkor világos, hogy az ellenünk bevezetett korlátozások az orosz fél részéről nem maradnak megfelelő válasz nélkül”.
Oroszország egyben megerősítette, hogy kész az együttműködésre minden, az ukrajnai helyzet normalizálásában őszintén érdekelt nemzetközi partnerével – írja az MTI.
Koszovó és Krím
A két eset nagyban hasonlít egymásra, emlékeztet a Kitekintő. Koszovóba a szerb csapatok vonultak be, mire a NATO az ENSZ BT határozata ellenére bombázta Szerbiát 78 napon át (a nyugati érvelés azt volt, hogy a szerbek etnikai tisztogatásba kezdtek). Koszovó 2008 óta független állam, szinte csak olyan EU-országok (Szlovákia, Görögország, Románia, Spanyolország és Ciprus ) nem ismerik el független államnak, amelyek ezzel leginkább belföldre üzennek, a saját kisebbségeiknek, mivel attól tartanak, ezzel azok a saját függetlenedési törekvéseiket igazolhatnák.
Oroszország most a koszovói példával takarózik (miért ne válhatna szakadhatna el egy tartomány, ha Koszovó megtehette), igaz, ezt a szerbek, Oroszország tradicionális szövetségesei nem szívesen hallják. Azt mondják, Poutyin párhuzama téves, hisz míg Koszovó sosem volt albán terület a történelem folyamán (csak történetesen 90%-os többségben albánok lakják…), addig Krím mindig is az oroszokhoz tartozott – ez sem teljesen igaz. Megint megy tehát a politikusi csűrés-csavarás.