Egy rendőrtiszt pénteken elmondta, hogy az igazgatóhelyettest Csindo szigetén találták meg holtan, ahova a túlélőket kimenekítették. A nevének elhallgatását kérő rendőrtiszt további részleteket nem közölt, azt sem tudni biztosan, hogy a férfi öngyilkosságot követett-e el.
A Sewol komphajó szerdán süllyedt el több mint 470 emberrel – köztük négynapos tanulmányi kiránduláson lévő 325 középiskolással – a fedélzetén. Hivatalos adatok szerint a szerencsétlenségben 28-an haltak meg, de az áldozatok száma várhatóan tovább nő. Mintegy 270 embert ugyanis eltűntként tartanak nyilván a baleset után.
!!!
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
A szerencsétlenség körülményei és okai egyelőre nem tisztázottak. A parti őrség szerint a komp legénysége helyi idő szerint kilenc órakor adott le vészjelzéseket, amikor a hajó 20 kilométerre volt Bjongpung szigettől. Egy megmentett utas azt mondta, hogy ütközéshez hasonló hangot hallott, majd a hajó elkezdett oldalára dőlni és süllyedni. Két óra alatt fejtetőre állt, és szinte teljesen víz alá merült. A helyi média felvételein csak a hajó orr-része látszik ki a vízből.
A dél-koreai parti őrség pénteken cáfolta, hogy sikerült bejutni az elsüllyedt komp hajóterébe, amit korábban a testületre hivatkozva közölt a helyi sajtó. Az YTN dél-koreai televíziós társaság jelentette azt korábban, hogy búvárok bejutottak a komp kávézójába és éttermébe, ahol a baleset időpontjában valószínűleg sok utas tartózkodott, és megkezdték a kutatást.
Kelet, öngyilkosság, szeppuku
Kelet-Ázsiában a becsület és a kötelesség sokkal komolyabb dolog, mint Európában, ezért sokan érzik kötelességüknek, hogy öngyilkosságot kövessenek el, amennyiben erre rászolgáltak, mert valamilyen nagy bűnért felelősek.
Japánban mindez összekapcsolódik a szamurájok életszabályaival is. A szeppuku szamurájok öngyilkossága – bizonyos becsületbeli ügyek esetében (komoly vétség, de akárcsak ura bizodalmának megrendülésekor) a szamuráj felajánlja daimjójának azaz urának, hogy szeppukut követ el, avagy ura kéri erre. A szeppuku jelentősége abban áll, hogy az áldozat ezzel helyreállítja maga és családja becsületét. Ha a vétség olyan nagy volt, a szeppukut nem engedélyezték, és sima kivégzés lett belőle – és még az oly fontos becsület sem lett tisztára mosva. A szeppuku elkövetése is meghatározott módon történt: az első vágás az ágyékba, majd a torok irányába függőlegesen, a második arra merőlegesen – utóbbit az első miatt már csak nagy koncentrációval lehet elvégezni. Ha mindkettő sikerült, a segítő szinte teljesen elvágja hosszú karddal az öngyilkos fejét, de úgy, hogy az ne essen le.
De szeppukut nemcsak jóvátételképp, becsületbeli ügyekben követtek el, volt tanár, amely tanítványa meggyőzéseképp, végső eszközként ölte meg magát (kansi), szeretett ura halálakor hűsége és ragaszkodása kifejezéseként is sok szamuráj vágta fel a hasát (dzsunsi), illetve ura háza építése során is megölhette magát a szamuráj-értékrendet valló ember, hogy szelleme tartsa az épületet – ilyenkor a ház ráépült a holttestre (hito-basira). 1973-ig élt a szeppuku intézménye a japán jogban, az önkéntes szeppuku azonban utána is megmaradt. Még 1970-ben is követtek el szeppukut katonák egy államcsínykísérlet kapcsán.