Ma hokis nap van, az első filmben rögtön a legfőbb hokis esemény, a Stanley Kupa döntőjében találjuk magunkat Amerikában. A jeles eseményre telt ház, köztük az USA alelnöke kíváncsi, ám a helyszín egy terrorcselekmény kiszemelt szempontja. Akinek a pokoli gépezet működését meg kéne akasztani, az Bruce Wil…, akarom mondani Jean-Claude Van Damme, aki nyugdíjazott tűzoltót alakít (nem magyar film, mert akkor minimum 65 évesnek kéne lennie), aki két gyerekkel indula a jó szórakozásnak tűnő döntőre. Ehhez képest kissé megnőnek a tétek. Hirtelen halál, 21:00, Film+
De nem minden olyan véresen komoly, még a hokiban sem. Paul Newman például egy másodosztályú hokicsapat edzője, de nem mennek túl jól a dolgok. A kirúgás ellen utolsó esélyként furcsát húz a mester: három totálisan idióta, de annál vérmesebb jtákost vesz a csapathoz, akik, khm, a hoki fizikai jellegét domborítják ki stílusukban – kenik-vágják az ellenfeleket. Ám a vérfürdő furcsa hatást vált ki a nézők körében – egyre többen látogatnak ki a meccsekre. A Jégtörők Newman kedves rendezőjének, George Roy Hillnek a filmje, aki a Butch Cassidy és Sunadence kölyök, A nagy balhé és A nagy Waldo Pepper alkotója is. 21:10, Viasat3.
A szocializmus kissé viszolyogtatóan bizalmaskodó vígjátékaira példa a Keleti Márton-féle Tanulmány a nőkről, amelyben a nőkről fest a szocializmus megbocsájtó mosollyal arcán csúfondáros képet – egy fiatal ügyvédnőt keres fel három válni készülő nő, ám, amikor a csinős nő (Venczel vera) találkozik a férjekkel, mind beleszeret. Ez aztán egységbe kovácsolja a feleségeket, akik retorziókat követelnek az ügyvédnővel szemben. A végén aztán persze minden megoldódik. Mindezeket mégis az teszi vonzóvá, hogy zsenik, óriások játszottak kisebb szerepekben is Latinovits Zoltántól Páger Antalon át Darvas Ivánig, Básti Lajosig, Kiss Manyiig. 21:30, Duna World.
A középkor sötét, vallja máig sok eber, holott már régóta tudjuk, hogy sok tekintetben nem volt az, rengeteg kulturális kincset a középkor mentett át az antikvitásból, meg hát a középkor elég hosszú volt, nem érdemes az egészet egy jelző alá venni. A sötét középkor című ismeretterjesztő sorozat viszont precízebben behatárolja azt az időszakot (V. század), amelyben tényleg úgy tűnt, az élet a túlélésről szólt, nem a jambusokról: a barbárok végigpusztítják a széteső Római Birodalmat, általános a hanyatlás. Ám még ekkor is pislákoltak a kultúra őrlángjai – erről az első rész 120 perce igazít el kissé részletesebben. 22:25, Spektrum.
Ellenben a XX. század kulturálisan egyik legpezsgőbb éveiben (melyek amúgy közéletileg válságévek voltak) élt és alkotott Antoni Gaudi, az elején, amikor rengeteg áramlat pezsgett és hatott egymásra az építészetben is. Sagrada Familia, Güell Park, ezeket mindenki ismeri Gauditól, a Gaudi és Barcelona – város a XX. század hajnalán című dokumentumfilm viszont ennél mélyrehatóbban, tágabb kontextusban vizsgálja az építészt, korát és az építészetet. Bizonyára ezért is a műsor kezdési időpontja: 0:30, m2.
