Tavaly áprilisban az Országgyűlés 400 millió forintos támogatást szavazott meg az újrainduló Bozsik-programra, 1,8 milliárdot pedig az úgynevezett utánpótlás-nevelési programra, amit öt akadémia és 16 klub között osztanak szét. Erről háromoldalú megállapodást írt alá Czene Attila sportállamtitkár, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke, valamint Szabó Tamás, a Nemzeti Sportintézet Főigazgatója.
A szakemberek példa nélkülinek nevezték a támogatást, ami szerintük reményt ad arra, hogy a magyar labdarúgó-válogatott is kijut a 2016-os riói olimpiára. A hetvenszeres válogatott Nyilasi Tibor, az MLSZ sportigazgatója ígéretet tett, hogy a pénzeket hatékonyan használják majd fel. Az ellenőrzés a Nemzeti Sportintézet feladata lesz.
A hazai utánpótlás nevelésének fontossága megkérdőjelezhetetlenné vált ezzel a lépéssel . Akkor mégis miképpen lehetséges, hogy továbbra is olyan sportpályák zárnak be, ahol aktívan működnek kisebb egyesületek, ahová gyerekek tucatjai járnak nap mint nap edzésre, hogy egyszer ők legyenek a magyar labdarúgás kiválóságai?
Nos, a Sasvár utcai pályán félő, hogy már soha nem tűnik fel egy újabb Puskás Öcsi, Albert Flórián, Nyilasi Tibor, Détári Lajos, Gera Zoltán, Szakály Péter, Kenesei Krisztián vagy Dzsudzsák Balázs, hiszen a pályát hamarosan bezárják, a helyét pedig építési telekként értékesítik majd.
A 91 éves sportpályát átminősíti, felparcellázza és eladja a XVI. kerületi Önkormányzat, arra hivatkozva, hogy a sportolás zavarja a környékbeli lakókat, valamint nem éri meg pénzt rákölteni.
A Sasvár utcai grund
A 20-as években még a falu szélén álló pályát időközben a családi házak szépen körbefogták, a sportélet azonban nem állt meg, és a mai napig folyamatos a kihasználtság. Ide jár a kerület apraja-nagyja focizni, kosárlabdázni, teniszezni, itt edzenek három sportegyesület utánpótláscsapatai, használják az iskolák, a pálya bajnokságoknak, rendezvényeknek ad otthont, ugyanakkor a környék családjai, a közeli lakótelepen élő gyerekek is gyakran igénybe veszik.
És íme az ellentmondás: a környékbeli lakosok egyáltalán nem szeretnének megválni a pályától! A helyszínen készített felmérés során kizárólag az eladás ellen tiltakozókat találtak. Közel 230-an írták alá a tiltakozó ívet, mindössze egyetlen ember említette, hogy zavarja a labdapattogás.
A lakókat váratlanul érte a pálya bezárása, mert őket anno senki sem kérdezte meg erről. Csupán a kész tervekkel szembesültek. Most fogalmuk sincs, hová járnak majd a gyermekeik focizni, és a környékbeli iskolák sem tarthatnak itt többé tornaórát.A pálya bezárásával nagyjából 400 gyerek sportolási lehetősége vész oda.
Az egyesület vezetősége, a szülők és a gyerekek csütörtökön együtt demonstráltak a pálya eladása és lebontása ellen. A résztvevők gyászbeszéddel és koszorúzással kívántak tiltakozni.
A kezdeményezéshez Kukorelly Endre országgyűlési képviselő is csatlakozott, aki elmondta, hogy elsősorban focikedvelőként érzi fontosnak, hogy efféle dolgok ne történjenek. A politikus hozzátette, hogy ha ilyet hall, úgy érzi, mintha gyomron rúgták volna.
Véleménye szerint nem az élsportot, hanem a tömegsportot kellene népszerűsíteni, és egy ilyen sportpálya bezárása érthetetlen és elfogadhatatlan. „A gyerekeknek a megfelelő szocializálódás miatt fontos, hogy megtanuljanak győzni, és veszíteni. Megismerják a fair playt” – mondta.
A kerület vezetősége azzal védekezik, hogy nem lakópark, csupán lakóházak épülnek majd a telken. A pálya értékesítéséből származó összeg egy részét pedig, a szintén a kerületben található Ikarusz-pálya további szépítésére fordítják. Igen ám, de az tömegközlekedéssel legalább 30 percre van a Sasvár utcai pályától. Így az iskolásoknak és azoknak a családoknak, akiknek nincs autójuk, ez korántsem megnyugtató megoldás.
Az akadémiáké a jövő?
Februárban Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere bejelentette: az önkormányzat az idei költségvetésből 300 millió forint támogatást nyújt a Pallagon felépülő labdarúgó akadémiára, március 19-én újabb jelentős esemény történt a régen várt utánpótláscentrum történetében.
800 millió forintos állami támogatásból elindult a Debreceni Labdarúgó Akadémia teljes átépítése. Szima Gábor, a DVSC Futball Szervező Zrt. elnöke, aki a földbe helyezte a létesítmény alapkövét, elmondta, ezt az összeget a Loki utánpótlás-nevelésére a társasági adókedvezmény sporttámogatási forrásából kapták Ebből a nagyobb hányadot az akadémia felépítéséhez használják fel, a többit pedig a működésre fordítják majd.
Az alapkőletételkor Kósa Lajos polgármester elmondta, hogy az 1 milliárd 150 millió forintos költségvetéssel megvalósuló beruházásnak 210 nap alatt kell elkészülnie. Az akadémián 8 füves, valamint egy nagy, illetve 3 kicsi műfüves pályát alakítanak ki.
De arra csupán kevesen gondolnak, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy akadémiára írassák csemetéjüket. Vagy csupán annyit szeretnének, hogy mozogjon, sportoljon, integrálódjon a gyerek. Lehet, hogy éppen így vesznek majd el a jövő tehetségei?
7,5 milliárd az utánpótlásra
Az öt látványsportág közül, 2012-ben a futball kapta a legtöbb TAO-pénzt: a Magyar Labdarúgó Szövetség több mint 21 milliárd forint (21 044 146 753) begyűjtésének lehetőségét hagyta jóvá a pályázó sportszervezeteknek, ebből több mint 12,5 milliárd (12 729 496 626) támogatási igazolást állított ki a támogató cégek részére, amelyek már megegyeztek az adott sportszervezetekkel, hogy utalnak részükre társaságiadó-kedvezmény biztosította támogatási pénzt. A sportszervezetekhez befolyt összeg nagy részét – több mint 7,5 milliárdot – az utánpótlás-nevelés fejlesztésére fordították, és szintén jelentős, több mint 4 milliárdos tétel a tárgyieszköz-beruházás, amelyen elsősorban pályaépítés értendő.
Régi pályák ma
UFC pálya (III.ker. Bécsi út)
A focipálya a nevéből adódóan az Újlaki téglagyár területén belül volt. Mivel a két gyár egy vállalathoz tartozott,ezért a Bohn téglagyár focicsapata is ott öltözött át és focizott. Hatalmas társasági élet folyt itt, a környék apraja-nagyja kijárt a pályára sportolni. Sok, később ismertté vált játékos rúgta itt a bőrt, többek között Hidegkúti Nándor is. A stadion helyén ma egy barkácsáruház áll. Enyhítő körülmény, hogy a közeli hipermarketben egy, a legendáról készült korabeli fotó emlékeztet a dicső múltra.
.
Bécsi úti pálya
A KISTEXT-pálya
A pálya egykor az Üllői út kispesti részén, közvetlenül a lajosmizsei sorompó előtt működött. Az egyik oldalán a vasút, a túloldalán a Kispesti Textilgyár. A Kispesti Textil SE egyszer az NB I.-be is felverekedte magát , így az egykori stadion NB I.-es meccsek színhelye is volt. De a KAC pálya felújítása alatt a Kispesti AC is, és néhány meccsre a szomszédos Szentlőrinci AC is játszott itt NBI.-es meccsen. Napjainkban két létfontosságú objektum áll az egykor nagy csatákat megélt pálya helyén: egy benzinkút és egy szőnyegáruház.
Kistext pálya
A BKV Előre (XIX. Lehel út)
A Sport utcai stadion tribünjének felújítási munkálatai miatt 1992-93-as NB II.-es szezonban a BKV Előre 3 őszi és valamennyi tavaszi mérkőzését a Lehel utcában rendezték. Ebből az időből származhat a Lehel úti stadion nézőcsúcsa: a Vasas elleni, 2. fordulóbeli mérkőzésre ugyanis a feljegyzések szerint mintegy 2000 néző váltott jegyet. A BKV Előre SC honlapján az 1971/´72-es szezontól kezdve számos bajnoki és kupamérkőzés, mi több teljes szezon jegyzőkönyve megtalálható, feltüntetve a nézőszámokat, összeállításokat, góllövőket, szögletarányt és edzői nyilatkozatokat, néha részletes leírással vagy fényképpel illusztrálva a szöveget. Nos, azóta itt felépült a Köki Terminál Bevásárlóközpont.
Köki pálya
