Bár az elmúlt időszakban szinte minden a kanadai jobboldal előretörését segítette, a kormányzó liberálisok váratlan ajándékot kaptak Donald Trump fenyegetőzései által. Ez ugyanis megerősítette az amerikai elnökkel radikálisan szembenálló, a kanadai különállást hangoztató liberálisokat.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök az év elején mondott le kormányfői székéről. A média már ekkor arról cikkezett, hogy senki más nem akarja a posztot, kivéve Mark Carney-t, a kanadai jegybank volt elnökét, aki szinte azonnal jelezte indulási szándékát. Majd egy televíziós műsorban arról beszélt:
Azt gondolom, hogy az ilyen helyzetekben mindig változásra van szükség. A gazdasággal kell elsősorban foglalkozni. A kanadaiak nagyon nehéz éveken vannak túl. A bérek nem tartják az iramot az inflációval, az emberek nem jutnak egyről a kettőre, lemaradnak. És az az igazság, hogy a kormány eddig nem ezekkel az ügyekkel foglalkozott.
Mindezzel Carney megadta az alaphangot a kampányának, amelyben úgy állítja be magát, mint kívülről érkezett technokrata szakértő. Bár ő is tagja Trudeau Liberális Pártjának, a jegybank volt elnökeként mégis esélye lehet kialakítani egy ilyen imázst. Emellett az is látszik, hogy már első megszólalásával elhatárolta magát a Trudeau által fémjelzett identitáspolitikától, amellyel szemben Carney-nak – és vele együtt kanadaiak millióinak – nem csak ideológiai fenntartásai vannak.
A fő gondjuk inkább az, hogy úgy érzik: Trudeau kormánya elvette a fókuszt a gazdaságról és a megélhetést érintő más kérdésekről is. Kanadában ugyanis
A leginkább égető problémát a lakásárak elképesztő növekedése jelenti, amiben felelőssége van a kabinet engedékeny migrációs politikájának is. Ezen a ponton viszont összeér Trudeau liberalizmusa és a kormányzás kudarca.

Carney éppen ezért szinte folyton a volt „főnökét” bírálja, és arról beszél, hogy ismét a mindennapi gazdasági kérdésekre kellene fókuszálni.
Probléma pedig akad bőven. Ezekre csak rátesz, hogy Donald Trump 25 százalékos, általános védővámmal fenyegeti az USA-ba irányuló kanadai exportot – sőt, több termékre kivetette a büntetővámot. Elemzők szerint mindez recesszióba taszíthatja az ország így is gyengélkedő gazdaságát, sokan viszont úgy vélik, hogy a súlyos gondokat Carney lenne képes megoldani, aki korábban a Goldman Sachsnál, majd a kanadai jegybanknál dolgozott. Épp a 2008-as válság idején lett a bank igazgatója, és sikeresen stabilizálta a kanadai valutát.
Woke és populizmus helyett nyugodt erő
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Carney nagy fölénnyel nyerte meg a Liberális Párt márciusban tartott elnök- és előválasztását. Így nemcsak az ország miniszterelnöke lett, hanem egyben a párt őt jelöli kormányfőnek a Trudeau lemondása miatt közelgő, április végére kiírt előrehozott parlamenti választáson. Valójában nem volt tolongás a posztért: csak ő és Chystia Freeland korábbi pénzügyminiszter indult. Sok politikus azért nem vállalta a megmérettetést, mert a győztesnek kell szembeszállnia Trumppal, illetve neki kell kezelnie az új gazdasági háborút is.
Ez utóbbi tényező egyébként különösen fontos a közeli parlamenti választások szempontjából.
Csakhogy azóta Trump védvámokkal, sőt bekebelezéssel fenyegeti Kanadát – mindez pedig nemcsak a kanadai hazafiságot tüzelte fel, de a különállás érzését is, illetve a gyanút mindennel szemben, ami hasonlít Trump politikájához. Márpedig a konzervatívok populista hangon beszélő vezetője, Pierre Poilievre igencsak emlékeztet az amerikai elnökre, hasonló retorikát használ és hasonló nézeteket vall. Éppen ezért
Ez történelmünk egyik legnagyobb krízise. És én tudom kezelni a kríziseket. Tudom, hogyan kell erős gazdaságot építeni
– fogalmazott egyik beszédében Carney, aki nemcsak a kanadai jegybankot vezette a 2008-as válság idején, hanem a brit központi bankot is ő irányította a brexit környékén – vagyis joggal hivatkozhat a saját gazdaságmenedzseri kvalitásaira.
Carney színrelépésével – és az ezzel szinte egy időben belengetett, majd kivetett amerikai vámokkal – a választás már nem Trudeau-ról szól, hanem Trumpról. A választókat legfőképpen az érdekli: ki tudja a elhárítani Trump lépéseinek negatív hatásait?