Az európai uniós tagságunk kezdete óta eltelt húsz év alatt jelenleg Magyarország ott tart, hogy az EU egyik legszegényebb országa, a fogyasztási listán pedig már Bulgária is megelőzött minket. Az Egyensúly Intézet 2023 óta saját szegénységkutatásaiban méri fel az abszolút szegénység magyarországi mértékét, ezek szerint jelenleg 2,5–3 millió magyar él szegénységben, vagyis a lakosság több mint negyede.
A tavaly májusban közzétett adatokból többek között kiderült, hogy
- a magyar szülők harmada nem eszik eleget, hogy a gyerekeinek jusson étel,
- a lakosság 43 százaléka havonta nettó 250 ezer forint alatti, a szűkös megélhetésre sem elegendő jövedelemből gazdálkodhat,
- a háztartások közel kétharmada csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait,
- a lakosság 32 százaléka nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos hirtelen kiadás fedezésével.
Ez a helyzet az ország egészének lehetőségeit is korlátozza – hívják fel rá a figyelmet a kutatók –, ezért az Egyensúly Intézet most megjelent Hogyan számoljuk fel a szegénységi csapdát Magyarországon? című kiadványában több szakpolitikai javaslatot is tesz.
Az 55 év felettiek munkaerőpiaci mobilizálása
2010 óta az Orbán-kormányok az idősebb korosztályok foglalkoztatását számos ösztönző bevezetésével igyekeztek növelni, ennek eredményeképpen az 55 év felettiek foglalkoztatási rátája számottevő mértékben javult és az uniós középmezőnybe került. Ugyanakkor más országokhoz hasonlóan Magyarországon is érvényesülnek előítéletek az idősebb korosztályokkal szemben (ageizmus).
A javaslatcsomag felhívja a figyelmet arra, hogy a közszféra egyes területein – szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatók, köznevelési vagy szakképző intézmények – a nyugdíjat munkavégzés esetén is folyósítják, míg más területeken – közalkalmazotti, rendvédelmi, honvédelmi, kormányzati szolgálat – a munkaviszony ideje alatt a nyugdíj folyósítása szünetel. ezáltal is munkavállalásra ösztönözve azokat, akik képesek és szeretnének dolgozni.
Az Egyensúly Intézet szerint látványos átalakulást jelentene az intézet által javasolt kétpilléres nyugdíjrendszer létrehozása:
