Belföld

Időhúzásra játszik Orbán?

Bár elvileg a minél gyorsabb megegyezésre törekszik a Bizottsággal a kormány, az ügyek elhúzódása nem feltétlenül jön rosszul neki. Végül azonban engednie kell majd az EU-nak.

A vártnál keményebb döntést hozott szerdai ülésén az Európai Bizottság. Orbán Viktor pár hete még úgy fogalmazott, hogy „nincs nehéz ügy” és mind bizottsági, mind kormányközeli forrásaink azt jósolták, hogy a magyar kormány válasza többségében kielégítő lesz majd a kötelezettségszegési eljárásokban foglaltakra, és hamar leállíthatják a procedúrát. Ezzel szemben háromból két kérdésben – adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára – tovább folyik a gyorsított eljárás, egyben – a központi bank függetlenségét illetően – pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. (Részleteket itt olvashat!)

Bár a kormány kommunikációja igyekszik pozitívan ábrázolni a döntést – Szijjártó és Giró-Szász értelmezése szerint az Európai Bizottság az ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat – az ügyek mindenképpen tovább húzódnak, ami befolyással lehet az IMF-tárgyalásokra is.


Fotó: AFP

Számoltak azzal, hogy hátrálni kell

„A Bizottság azt közölte, hogy előbb-utóbb (és most már inkább előbb) konkrét reakciót szeretne látni a kifogásolt döntések kapcsán. Ezt Matolcsy a jegybank kapcsán meg is adta még szerdán, kérdés, ez mire elég” – fogalmazott lapunk kérdésére Lakner Zoltán.

A Vision Politics vezető elemzője szerint beszédes, hogy Matolcsy György Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének az EB-döntést követően azonnal levelet küldött. „Ez mutatja, hogy a kormány számolt azzal, hogy hátrálnia kell, de csak akkor tesz meg egy ilyen lépést, ha végképp elkerülhetetlennek látja, előbb egy perccel sem. Mindez azért is lényeges, mert amíg az unió nem ad zöld utat, addig nincs hivatalos tárgyalás a hitelről” – tette hozzá az elemző.

Időhúzásra játszanak?

„Magyarország piaci megítélése elsősorban a hitelmegállapodás esélyétől függ, ezért a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy gyors megállapodásra törekszik, ezt tette csütörtökön Fellegi Tamás is. Ugyanakkor konkrét lépéseket tekintve a magyar kormány vonakodva teljesíti a Bizottság elvárásait, inkább ellenáll, sokszor úgy tűnik, hogy egyenesen időhúzásra játszik, amit most már a nemzetközi szervezetek és a piaci elemzők is kezdenek felismerni” – hangsúlyozta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője.

Lakner Zoltán szerint az ügyek elhúzódása nem olyan nagy baj a kormány számára, mert az árfolyamok stabilizálódásával levegőhöz jutott, és egyelőre képes az államadósság piaci finanszírozására, amitől valamelyest nőtt a manőverezési tere. „Másfelől azonban a piaci környezet épp azért csillapodott, mert „beárazták” a hitelmegállapodás majdani létrejöttét. Tehát mindenki tudja, hogy lesz hitel, s bár ezért nem sürgős a megállapodás, valamikor az év első felében létre kell majd hozni a megállapodást. Ehhez pedig végül majd teljesíteni kell a Bizottság elvárásait” – mondta a Vision Politics vezető elemzője, aki egy paradoxonra is felhívta a figyelmet.

„Minél inkább rákényszerül a kormány a ”szabadságharc” feladására, annál nagyobb szüksége lesz a szabadságharc hangoztatására. Minél tovább tart a kötélhúzás a Bizottsággal, annál inkább el tudja fogadtatni a kormány saját legelszántabb híveivel, hogy lám, óriási küzdelmet folytatott és csak részleges engedményeket tett a Bizottságnak, akkor is, ha valójában teljességgel visszakozni kényszerült az ügyek jelentős részében” – véli Lakner Zoltán.

Az EB nem fog engedni

A Political Capital vezető elemzője kifejtette: a hiteltárgyalások megkezdéséhez előfeltételül szabott kötelezettségszegési ügyek rendezését ugyanazokban a témákban indította a Bizottság, ahol talált megfelelő közösségi jogi jogalapot, de ezeknél általánosabb problémája van a magyar kormánnyal.

„Valójában nem technikai részletkérdésekről van szó, hanem jogállamisággal összefüggő olyan alapkövetelményekről és elvekről, mint például a bírák végrehajtó hatalomtól való függetlensége. Ezeket az elveket nehéz konkrét közösségi jogi szabály alapján számon kérni egy tagállamon, de a Bizottság elég határozottnak tűnik, és valószínűleg nem fog engedni addig, amíg a magyar kormány eleget nem tesz a felszólításainak” – véli a szakértő. Juhász Attila szerint, ha ez nem történik meg, még tovább csúszhat a tárgyalások megkezdése, aminek következtében a forint további gyengülése, valamint a hozamok és a kockázati felárak emelkedése a valószínű forgatókönyv.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik