A közel-keleti térség eszkalációs folyamatai nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium összesen 165 Libanonban élő magyar állampolgárt keresett fel az elmúlt napokban, valamennyiüknek felajánlva a segítséget az ország elhagyásában. A Honvédelmi Minisztériummal közös műveletben végül 18 magyar állampolgár és családtagjaik térnek haza Magyarországra – jelentette be csütörtökön Szijjártó Péter.
„Miután megerősítést nyert, hogy valamennyien jól vannak, felajánlották számukra a segítséget a lehető leggyorsabb és legbiztonságosabb hazatérésre, amelyet a Magyar Honvédség gépe biztosít a számukra” – tájékoztatott a külügyminiszter, hozzátéve, hogy végül tizennyolc magyar állampolgár élt a lehetőséggel, köztük hét gyermek, valamint ezen magyar családok közvetlen hozzátartozói.
„Sajnos nem ez az első ilyen típusú művelet, amit végrehajtunk a térségben, ezért a már bevett gyakorlatnak megfelelően értesítettük a szövetségeseinket is a magyar akcióról és jeleztük nekik, hogy segítséget tudunk nyújtani állampolgáraik hazajuttatásában” – mondta Szijjártó, jelezve, hogy a Magyar Honvédség gépe már el is hagyta Libanon légterét, fedélzetén a tizennyolc magyar mellett tizenegy külföldivel, köztük öt cseh, egy francia és egy szlovák állampolgárral.
Életét vesztette két és fél hete az izraeli hadsereg (IDF) rakétatámadásában az iszlamista Hamász terrorszervezet katonai vezetője, Mohammed Deif – jelentette be az izraeli katonai szóvivő csütörtökön.
Az IDF és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat közös akciójában július 13-án a légierő célzott rakétatámadása ölte meg Mohammed Deifet, az Izrael elleni október 7-én elkövetett terrortámadás megtervezőjét és katonai parancsnokát, aki az azóta folytatott gázai háborúban az iszlamista fegyvereseket Jahíje Szinuárral, a Hamász gázai vezetőjével együtt irányította.
A bejelentést azután tették, hogy az elmúlt hetekben egyre több bizonyítékot szereztek haláláról, és az elmúlt órákban hozzájutottak egy meg nem nevezett döntő bizonyítékhoz is arról, hogy az ellene végrehajtott merénylet Hán-Juniszban sikeres volt.
„Muhammed Deif mestergyilkos, a ‘gázai Bin Laden’ 2024. július 13-i meggyilkolása nagy lépést jelent a Hamász katonai és kormányzati szervezetként történő felszámolása és a háború céljainak elérése felé” – írta Joáv Galant izraeli védelmi miniszter az X-en.
Izrael először huszonkét évvel ezelőtt próbálta likvidálni Deifet, aki akkor súlyosan megsebesült, de túlélte az akciót. Később is többször megpróbálták megölni, összesen hét merényletet élt túl.
Júliusban az izraeli vadászgépek fél napig köröztek a levegőben annál a pontnál, ahol hírszerzési információk alapján felbukkanását várták, és olyan erejű rakétákat vetettek be, melyek nem hagytak esélyt megmenekülésére.
Deif az elsők között csatlakozott a Hamászhoz, és már 1989-ben 16 hónapra letartóztatták az izraeli hatóságok azzal a váddal, hogy a terrorszervezet katonai szárnyában működött.
A börtönben hozta létre az al-Kasszám brigádokat izraeli katonák foglyul ejtésére. Ő tervezte a Hamász alagútrendszerét izraeli területek felé, és a Gázával szomszédos izraeli települések elleni rakétatámadásokat.
2002-ben túlélt egy olyan merényletet, melyben elvesztette az egyik szemét, egyik lábát és karját. Izrael a 2014-es Erős szikla hadműveletben is megpróbálta likvidálni, akkor felesége és fia életét vesztette, de ő túlélte az ellene irányított rakétatámadást.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos tagja fejezte ki aggodalmát helyi idő szerint szerda délután a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének veszélye miatt, emlékeztetve, hogy válságos a helyzet a Hamász vezetőjének Teheránban történt megölése után.
Iszmáil Haníje, az iszlamista palesztin mozgalom vezetője légicsapásban történt meggyilkolása után Irán kérésére, Oroszország, Kína és Algéria támogatásával sürgősséggel ült össze a Biztonsági Tanács.
A Tanácsnak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia, hogy Izraelt felelőssé tegyék ezért az agressziós cselekedetért, beleértve szankciók és más szükséges intézkedések tervbe vételét, hogy megakadályozza a további erőszakot, és tanújelét adja, hogy Izrael rosszindulatú tetteit nem tűri el a nemzetközi közösség
– jelentette ki Amir Szaid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete.
Iszmáil Haníjét szerda hajnalban ölték meg a Hamász által Izraelnek tulajdonított légicsapásban, a palesztin mozgalom bosszút esküdött a vezetője haláláért, ami miatt megnőttek az aggodalmak, hogy a gázai háború idején lángba borulhat a térség.
A tanács több tagja, közöttük Kína, Oroszország és Algéria közvetlenül elítélte a gyilkosságot, a többiek viszont csak az eszkaláció veszélye miatt fejezték ki aggodalmukat. A tanácskozás előtt António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője útján fejezte ki aggodalmát a teheráni támadás, illetve a bejrúti légicsapás miatt, amelynek egy magas rangú Hezbollah-vezető volt a célpontja, mondván, hogy ezek a támadások veszélyes eszkalációt jelentenek.
Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese szerint „nem kellene a legutóbbi fejleményeknek a közel-keleti békére és biztonságra gyakorolt hatásán elmélkedni, egy szélesebb háború nem küszöbönálló, sem elkerülhetetlen”.
Oroszország Haníje megölését elítélő sajtónyilatkozat kiadását indítványozta, de Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország ezt megvétózta.