Élő Nagyvilág

Dróneső zúdult Ukrajnára az éjjel

Pablo Miranzo / Anadolu az AFP-n keresztül
Az ukrán hadsereg orvosai egy FPV drón által eltalált sebesült katonát látnak el egy stabilizációs ponton 2024. július 17-én.
Pablo Miranzo / Anadolu az AFP-n keresztül
Az ukrán hadsereg orvosai egy FPV drón által eltalált sebesült katonát látnak el egy stabilizációs ponton 2024. július 17-én.

Az orosz–ukrán háborúról a szombati beszámolónkat itt olvashatja el.

Két luhanszki település elfoglalását jelentette be Oroszország

Elfoglalták az orosz fegyveres erők a luhanszki régióban lévő Rozivka és a Harkiv megyei Piscsane Nizsne települést, és hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben 15 rohamot és ellenrohamot vertek vissza – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a „Luhanszki Népköztársaság” nyugállományú alezredese a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz erők Rozivka és Piscsane Nizsne „felszabadításával” egy több mint 30 kilométer széles fontszakaszon nyomultak előre. Állítása szerint ezzel az oszkoli víztározóhoz szoríthatják az ukrán erőket, amelyek parancsnokságának így választania kell a jobbpart feladása és a bekerítés között.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1900 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között négy tábori lőszerraktárt, az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer két indítóállását és egy AN/MPQ-65-ös radarállomását, egy harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, két amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 74 drónt, közülük 27-et Oroszország nyugati régióinak légterében.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszon megyében a Dnyeper bal partjára mért ukrán csapások következtében egy civil életét vesztette és legkevesebb négy megsebesült.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij nagy hatótávolságú fegyvereket kért szövetségeseitől a Kijevet ért dróntámadás után

Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, hogy megvédje városait és a frontvonalon harcoló csapatait az orosz lövedékektől és drónoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, miután az éjszaka folyamán újabb átfogó dróntámadás érte Kijevet és több ukrán régiót.

A Telegramon közzétett üzenetében az államfő voltaképp megismételte a héten Londonban tett felhívását. Mint írta, az orosz légitámadások megakadályozása érdekében az orosz légibázisokon kell megsemmisíteni a támadásra készülő eszközöket. „Mindenki, aki ebben támogat minket, a terror elleni védekezést támogatja” – fogalmazott.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg csak szombat éjjel közel 40, Sahíd típusú iráni drónt vetett be Ukrajna ellen. A légvédelem arról számolt be, hogy az ország ellen indított 39 drón és két robotrepülőgép közül 35 eszközt lelőttek.

Kijev ellen az éjszaka folyamán két héten belül ötödik alkalommal indítottak átfogó dróntámadást. Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem az összes eszközt megsemmisítette, mielőtt elérték volna a fővárost.

A főváros térségéből áldozatokról és jelentős károkról nem érkezett jelentés, közölte Szerhij Popko, a térség katonai közigazgatásának vezetője.

Hozzáfűzte:

az orosz erők „szisztematikus dróntámadásaikkal” az ukrán légvédelem gyenge pontjait keresik a Kijev elleni támadásokhoz.

Szumi megye katonai közigazgatása vasárnap azt jelentette, hogy egy orosz rakéta megrongálta a régió egyik kerületének létfontosságú infrastruktúráját.

Volodimir Zelenszkij pénteken Londonban az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldását kérte, és kijelentette: az ukrán fegyveres erőknek nagy hatótávolságú eszközökre van szükségük, mivel ha az ukrán-orosz határövezetnél távolabbi helyszínekre – például orosz légitámaszpontokra – is csapást tudnak mérni, azzal az ukrajnai hadszíntéri pozíciókat és az ukrán városokat is meg tudják védeni az orosz bombáktól.

Elmondta, hogy Oroszország havonta átlagosan 3500 precíziós vezérlésű bombát vet be Ukrajna ellen. Noha nem lehet mindegyiket lelőni, hordozókat azonban maradéktalanul meg lehet semmisíteni – fogalmazott. Zelenszkij azt kérte, hogy a brit kormány ennek érdekében vegye rá partnereit az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldására, mert Moszkvát ezzel lehet rákényszeríteni arra, hogy békés megoldásra törekedjen.

(MTI)

A német külügyminiszter támogatja, hogy az USA nagy hatótávolságú rakétákat telepítsen Németországba

Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap támogatásáról biztosította azt a tervet, miszerint a NATO orosz agresszióval szembeni elrettentő erejének fokozása érdekében az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítsen Németországba.

MTI / EPA / Clemens Bilan Annalena Baerbock német külügyminiszter Berlinben 2024. június 28-án.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „folyamatosan bővítette azt a fegyverarzenált, amellyel a szabadságunkat fenyegeti Európában, ez ellen pedig meg kell védenünk magunkat és a Balti-tenger térségben lévő partnereinket, mégpedig fokozott elrettentéssel és további nagy hatótávolságú fegyverekkel” – fogalmazott Baerbock a Funke Media Groupnak nyilatkozva.

A hárompárti kormánykoalícióban korábban vita alakult ki a nukleáris fegyverek németországi telepítéséről szóló tervekről. Rolf Mützenich, a szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti frakcióvezetője a katonai eszkaláció veszélyére, illetve a nukleáris fegyverek által jelentett kockázatokra hívta fel a kabinet figyelmét. Noha elismerte, hogy szükség van a német védelmi képességek javítására, szerinte a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel. A politikus egyúttal kifogásolta azt is, hogy a tervek szerint egyedül Németországba telepítenének elrettentő fegyvereket.

Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Minderről Berlin és Washington a július 9–11-i washingtoni NATO-csúcstalálkozón állapodott meg. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére. (MTI)

Súlyos dróntámadás érte Ukrajnát vasárnapra virradóan

Egész éjszaka tartó dróntámadást hajtottak végre az orosz csapatok Ukrajnában szombatról vasárnapra virradóan – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A lap szerint az első ellenséges drónokat 21:23-kor észlelték, az utolsót 5 óra 48 perckor, de a légiriadót csak 6:14-kor vonták vissza.

Az ukrán légierő vasárnap reggeli közleménye szerint az oroszok összesen 39 drónt vetettek be, ezek közül az ukrán légvédelem 35-öt megsemmisített – a kijevi régióban például az összes orosz drónt elfogták.

Olvasói sztorik