Öt hónap telt el azóta, hogy február elején kirobbant a kegyelmi ügy, azzal együtt pedig ismét országos nyilvánosságot kapott a bicskei pedofilbotrány. Novák Katalin azóta sem hajlandó beszélni arról, hogy miért adott elnöki kegyelemet K. Endrének, a pedofilsegítő egykori igazgatóhelyettesnek, de hogy súlyos hibát követett el, azt nemcsak az igazolja, hogy államfőként belebukott az ügybe, hanem az is, hogy a kormány azóta is hangzatos bejelentésekkel kísérve dolgozik a gyermekvédelmi rendszer újraformálásán. Az igyekezet azonban inkább azt mutatja, hogy a kabinet erőből akar túllendülni a botrányokon.
Az már korábban eldőlt, hogy a gyermekvédelemben dolgozóknak átfogó alkalmassági vizsgán kell átesniük, és aki ezen nem felel meg, az sem gyermekvédelmi szakemberként, sem nevelőszülőként nem vállalhat munkát a jövőben. A gyermekvédelmi intézmények vezető beosztású munkavállalóinak kétévente pszichológiai alkalmasságin kell átesniük, és egy ötszáz kérdésből álló tesztet is ki kellett tölteniük a tavasszal, amiben egyebek mellett arra is kíváncsi volt a Belügyminisztérium és az átvilágítást végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), hogy fél-e valaki a sötétben, esetleg felcsapna-e könyvtárosnak vagy vadásznak.
Ezt követően klinikai szakpszichológus is beszélt a tesztelőkkel, akiknek olyan kérdésekre kellett felelniük, hogy hetero- vagy homoszexuálisak, töltöttek-e le már életükben pedofil tartalmú videókat, illetve volt-e dolguk korábban abúzussal.
Ezeken kívül van egy teszt, ami nemcsak a vezetőket, hanem mindenki mást is érint, akik a gyermekvédelemben akarnak dolgozni idehaza. Ez a kérdéssor a munkavállalók kifogástalan életvitelét hivatott felmérni, és olyan magánjellegű kérdéseket is a kitöltőnek szegez, mint például hogy
- mi a családi állapota,
- kivel él együtt és mióta,
- milyen jelentősebb (300 ezer forint feletti) értékű vagyontárgyak vannak a birtokában,
- van-e hitele, és ha igen, mekkora,
- fogyaszt-e alkoholt, volt-e már elvonón,
- van-e káros szenvedélye (a dohányzáson kívül, a jelek szerint abban nem lát problémát a Belügyminisztérium),
- és milyen rendszerességgel látogat szórakozóhelyeket.
Az sejthető volt, hogy a Bicskén történtek nyilvánosságra kerülése után bizalmatlan lesz a kormányzat a gyermekvédelemben dolgozókkal szemben, de ez a kontrolligény azt sugallja, hogy a kabinet potenciális veszélyforrásként tekint mindenkire, aki a gyermekvédelemben dolgozik. Sőt, a közvetlen környezetükre is, hiszen a kifogástalan életmódra irányuló teszt a velük egy háztartásban élő hozzátartozókra is vonatkozik. Az pedig a június 20-ai Magyar Közlönyből derült ki, milyen következményekkel jár, ha valaki nem hajlandó alávetni magát vagy a hozzátartozóját ennek.
„Gyermekvédelmi intézményben az foglalkoztatható, akinek életvitele nem kifogásolható, és aki (…) tudomásul veszi a foglalkoztatását megelőzően és a foglalkoztatás időtartama alatt történő ellenőrzését”, valamint, aki „csatolja a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának a nyilatkozatát” – áll a módosított gyermekvédelmi törvény 8. paragrafusában. A nyilatkozat így szól:
Tájékoztattak arról, hogy a velem közös háztartásban élő hozzátartozóm kifogástalan életvitel-ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet. Tudomásul veszem, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv ezen adatokat megismerheti.
A nyilatkozat szerint az NVSZ nem kér ugyan magántermészetű adatokat a hozzátartozóktól, ahogy a pénztárcájukban sem kíván turkálni, de elvárja, hogy az esetleges bűnügyi adatok megismerhetők legyenek. Akinek a hozzátartozói visszautasítják a megkeresést, az
– függetlenül attól, hogyan szerepelt a többi teszten, és milyen színvonalon látta el a munkáját.
