Selmeczi Gabriella keddi, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a sajtóban is publikált független szakértői elemzések szerint – ezek közül a Századvég gazdaságkutató intézet, valamint Varga István (az MNB felügyelőbizottságának tagja) és Patrubány Anna tanulmányát nevesítette – a vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik.
Ha a működési költségek elviszik a 12 év alatt megtermelődött hozam kétharmadát, természetes, hogy felmerül a bűncselekmény gyanúja, az, hogy valaki manipulálta az adatokat – közölte a miniszterelnöki megbízott. Megismételte korábbi sajtónyilatkozatát: nem akar kriminalizálni, még nem tudni, mit fognak találni.
A tanulmányok adatait idézve ismertette: a pénztári tagok 12 év alatt nominálértéken 2.664 milliárd forintot fizettek be a kasszákba, aminek az inflációval korrigálva 3.261 milliárd, az állampapírok és kincstárjegyek hozamával korrigálva pedig 3.264 milliárd forintot kellene kitennie. Ehhez viszonyítva vizsgálják majd, hogy megvan-e a vagyon. A hozam 12 év alatt 109 milliárd, a pénzkezelési, működési költség pedig 210 milliárd forintot tett ki, vagyis a hozam duplájáért kezelték a vagyont – tette hozzá.
Selmeczi Gabriella a Századvég adatait ismertetve azt mondta, a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke mintegy 500 milliárd forinttal kevesebb a magánpénztári járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál, a pénztártagok 10 százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhattak volna fel, ha kizárólag állampapírba fektetnek. Ez pénztártagonként 214 ezer forint veszteséget jelent. A PSZÁF-nak szolgáltatott adatok szerint ugyanakkor nem történt vagyonvesztés, a kasszák 1 százalék reálhozamot értek el, ami azt jelenti, valaki manipulálja az adatokat – közölte a miniszterelnöki megbízott.
Hangsúlyozta: amiatt is meg kell vizsgálni, mekkora a magánpénztári vagyon, mert éppen most tettek ígéretet arra, hogy ha valakit veszteség ért, azt jóvá fogják írni. Tájékoztatása szerint már megkeresték a független szakértőket, hogy velük együttműködve tárják fel, a pénztárak mennyi vagyont őriztek meg, van-e veszteség, s ha igen, mekkora.
Selmeczi Gabriella kérdésekre válaszolva közölte: a tanulmányokra alapozva állította azt, elképzelhető, hogy vagyonvesztés következett be a magánpénztárak tevékenysége során. Úgy vélekedett, hogy az adatok sokféleképpen számolhatók, sokféleképpen értelmezhetők, sok csúsztatás lehetősége rejlik az elemzésekben.
„Ha vagyonvesztés történt, akkor el tudom képzelni, hogy a pénztárszövetség úgy értelmezi tudatosan az adatokat, hogy azt tudja mondani, nem történt vagyonvesztés, hiszen az ő érdekeiknek ez felel meg” – mondta. Selmeczi Gabriella szerint „nem hajlandóak belenyugodni abba, hogy a kormány és a parlament döntésével önkéntessé teszi a választást, és innentől kezdve mindenki a saját maga érdekeinek megfelelően fog majd dönteni”.
Arra a kérdésre, mikor kezdődik a vizsgálat, azt válaszolta: ez a jövő feladata; az első körben szeretnének konzultációt kérni a független szervezetektől, kutatóintézetektől arra vonatkozóan, ők hogyan látják a magánpénztári vagyon sorsának alakulását.
A vagyonvesztés következményeit firtató kérdésre válaszolva Selmeczi Gabriella közölte: ez nehéz kérdés, mert ha az ember a tőzsdén vásárol papírokat, a vagyon egy része teljesen jogszabályszerűen egy pillanat alatt elolvadhat. A tőzsdei papírok még a pénztárak kezelésében vannak, ezért nem tudni, hogyan kezelték azokat – tette hozzá.
Közlése szerint január 31. utánra kell kidolgozni egy stratégiát arra, hogy rendszerszerűen meg tudják nézni, a papírok mögött milyen értékek vannak, célszerű volt-e a pénztárak befektetési tevékenysége.
„Élek a gyanúperrel, hogy nem a jó gazda gondosságával kezelték ezeket a vagyonokat, és nemcsak azért történt vagyonvesztés, mert gazdasági válság volt, hanem más oka is volt, ebben a magánpénztárak működése, a mögöttük lévő alapkezelő is ludas” – mondta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.
Selmeczi Gabriella a kérdésekre válaszolva kitért arra: ha valaki a magánszektorba fizeti be a 10 százalékos munkavállalói járulékot, szociális jellegű juttatásokat – rokkantnyugdíjat, özvegyi és árvaelllátást -, akkor is kap az állami rendszerből.
Az állam a garancia – válaszolta arra a kérdésre, mitől lesz hosszú távon fenntartható a nyugdíjrendszer. Hozzátette, hogy a nyugdíjrendszer problémáit a nyugdíjrendszeren kívül kell megoldani; a feltételek közé sorolta a születésszám növekedését, a gazdaság fehérítését és új munkahelyek teremtését. Mint mondta, rövid távon azt a problémát kellett megoldani, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyba kerüljön; ennek érdekében leválasztják arról a szociális elemeket.
