Kultúra

Korábban lebontották volna, de rövidesen felújíthatják a Győri Nemzeti Színházat

dr. Dézsi Csaba András / Facebook
dr. Dézsi Csaba András / Facebook
Örömhírt tett közzé, miközben ráfordult a kampányidőszak finisére.

Alig néhány héttel a koronavírus-járvány kirobbanása után, 2020 áprilisában Győr polgármestere, Dr. Dézsi Csaba András egy interjúban egyértelműen kijelentette: azt tapasztalja, hogy a helyiek egyáltalán nem szeretik a Győri Nemzeti Színház „ormótlan”, „energetikailag katasztrofális” épületét, így megvizsgálják a bontás, majd egy utód a Mosoni-Duna partján való felépítésének lehetőségét.

A városvezető a hírt igen érdekes körítésben tálalta, hiszen hozzáfűzte:

felmerül a kérdés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet. Szerintem érdemes lenne egy új kulturális központot létrehozni Győr városában. Lehet, hogy most eretnek dolgot mondok, de vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy lebontanánk a színházat és helyette egy nagy zöld parkot hoznánk létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs. Az egész projekt így zöldmezős beruházásként nem kerülne többe, mint a színháznak a felújítása, ami soha nem lenne tökéletes.

Modern Győr

A hír építészszakmai berkekben komoly visszhangot kapott: a Győri Tervező Vállalat irodájában már 1966-tól körvonalazódó, végül 1973-1978 közt Vincze Kálmán vezető tervező munkájan nyomán megvalósuló épület ugyanis a késő szocializmus magyar építészetének egyik legfontosabb, a szűkös anyagi lehetőségek szülte kreatív mérnöki megoldásokkal teli alkotása.

A győriek által leginkább sílesikló sáncként emlegetett íves tető 79 méteres, az előcsarnok, a páholyok és erkélyek nélküli, ma 676 férőhelyes nézőtér és a színpad felett végignyúló fesztávjához a csehszlovák sípályák felvonóinak lecserélt kábeleit használták, az ablaktalan, észak és dél felé néző oldalhomlokzatokon pedig nyersbeton-plasztika helyett Victor Vasarely készített két – egymás inverzeként született –, adományként készített, 55×10 méteren nyújtózó alkotása látható.

Modern Győr

Az előtérben a hosszú évszázadokon át palotákban, kastélyokban, valamint fényűző opera- és színházépületekben feltűnő carrarai márvány találkozott a nyers acéllal, a külső homlokzat görög márványburkolatot kapott, színpadtechnikája pedig a kor csúcsminőségét jelentette – olyannyira, hogy kivitelezését nem a vonakodó Rába gyár, hanem a bécsi Wiener Brückenbau végezte, jókora mennyiségű, nehezen beszerezhető valutáért cserébe. Ez a 325 ezer dollár mentette meg végül a projektet, amit az Országos Tervhivatal törölni akart, a jókora összeget azonban már eljuttatták a császárvárosba, a megegyezés pedig megköttetett, így a munkák leállítása esetén az bánatpénzként Bécsben maradt volna.

Dézsi véleményét az átadás után a kritikusok részben osztották, a legnagyobb problémájuk azonban a külső márványborítás feleslegességével, illetve túlzott monumentalitásával volt. Igazi problémája ma, négy évtizeddel az építése után sem ez, hanem a felújítások és kellő modernizációk hiánya, ami nyilvánvalóan nem Vincze és társai hibája, sőt, az épület így is a város egyik jelképévé vált – írtuk akkor, hozzátéve, hogy

a Győri Nemzeti Színház máig az egyetlen vidéki színházépület, ami nem esett át komplex karbantartáson, illetve a felújításon.

Ezen segített volna 2003-ban a teljes rekonstrukcióra kiírt pályázat, ami kútba esett, röpke másfél évtizeddel később, 2018-ban viszont győztest hirdettek, így az épület az elmúlt években a Modern Városok program részeként, a TEATRO Építész Műterem Kft. tervei szerint újulhatott volna meg.

TEATRO / dr. Dézsi Csaba András

Erre végül azóta sem került sor, az ügy rövidesen azonban érdekes fordulatot vett: a Medián a nyár derekán hatszáz fő megkérdezésével készített közvélemény-kutatást, aminek az eredményei szerint

az emberek 70 százaléka nem bontaná le az épületet, az eltüntetés mellett pedig mindössze 23 százalék voksolt,

egy csapásra megcáfolva Dézsi álláspontját.

Az ügyben májusban egy helyi lakos megpróbálta kikérni a színház statikai állapotát leíró, vagy legalább a bontás szükségességét kétségkívül bizonyító dokumentumokat, ez azonban következő cikkünk július végi megszületéséig nem járt sikerrel, hiszen

a városháza szerint a dokumentumoknak nem ők az adatgazdái, így nem tudják azokat megmutatni, a színház viszont jelezte, hogy a felmérés eredményeinek a felújítási tervek között kell lennie, azokat pedig a városvezetés tartja kézben.

A győri férfi az adatigénylések sikertelensége miatt panaszt tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, majd újra megpróbálta elérni a feleket, a dokumentumokat azonban sem neki, sem a Polgármesteri Hivatalnak felszólítást küldő hatóságnak nem sikerült előkerítenie.

A város válaszát augusztus végén az Ugytudjuk mutatta meg: eszerint

az adatok egy részének kiadása „az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”, míg másik része olyan döntéselőkészítő anyag, és „védett ismeret megismerésének veszélyét hordozza”, hogy azokat álláspontjuk szerint tíz évig nem kötelesek nyilvánosságra hozni.

MTI/Krizsán Csaba Az épület 2023 júniusában.

Dézsi polgármester a levelezés közben sem unatkozott, hiszen előbb azt szerette volna bizonyítani, hogy a győri épület valójában egy „úgy az ötvenes években” született omszki színházépület ötletének ellopásából született (noha az oroszországi középületet négy évvel a győri után adták át), majd később már arról beszélt, hogy

ez a csempe, amit ott a Józsi bácsi annak idején egy fanglival bekente a falat, és ráragasztgatta, tehát Vasarelynek köze nincs ehhez a munkához […] Az egész úgy zajlott, hogy ő egy ilyen franciakockás papíron, a pincértől kapott kék tollal kisatírozta a kéket. Azért franciakockás lett a csempe, mert Franciaországban franciakockás füzetet használtak abba a pillanatba.

Az azóta eltelt négy évben látszólag semmi sem változott,  hiszen a 130 ezres város lakói nem tudhatták meg, hogy a bontás terve tényleg megalapozott-e, vagy egyszerűen csak a korszak építészete elleni sokadik hazai támadásról van-e szó, a színház pedig továbbra is a helyén áll.

HAP Galéria / Modern Győr

Az állóvízbe most a polgármester dobott követ: hétfőn, röviddel dél előtt megjelent Facebook-posztjában ugyanis arról írt, hogy készülnek a II. János Pál pápa tér felújításának tervei, aminek eredményeként egy akadálymentes, modern közteret akarnak létrehozni.

A néhány mondatos közleményhez Dézsi egy érdekes mondatot is kapcsolt, ami a látványtervekkel együtt nyilvánvaló célzásnak tűnik arra, hogy az épület megújításán is dolgoznak:

45 éve, amikor a tér elkészült, a Nemzeti Színházunk társulata mellett a Győri Balett is helyet kapott. Azt, hogy ez az épület azóta és jelenleg is mindkét társulat otthona, most a külsőségekben is megjelenítjük

Frissítünk!

A lelkesedést cikkünk megjelenése után a GyőrPlusz törte le: a jelenlegi tervek szerint csak a teret fogják felújítani, a színház sorsa egyelőre kérdéses.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik