Határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik, de ha Ukrajna nem veszi ki a nyelvi önvédelem fegyverét az orosz elnök kezéből, akkor a legerősebb, mondhatni „nukleáris eszköz” nála marad – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, a Kárpátalja 1944-től 2022-ig tartó időszakáról szóló tanulmánykötet bemutatóján.
Németh Zsolt a Nemzeti Emlékezet Bizottság székházában a Küzdelem a megmaradásért – a kárpátaljai magyar közösség (1944-2022) című kötetet bemutató rendezvényen a magyar nemzetpolitika foglalatának nevezte a kiadványt. Minden régiónak meg kellene írnia a maga történetét – tette hozzá a politikus, majd a kötet egyik tanulmányából idézve a nyelvi genocídium veszélyét emelte ki, amely olyan gyakorlat, melynek során a nyelv használatát tiltják a mindennapokban.
Rámutatott: amikor akadályozzák ennek a nyelvnek a megjelenését az iskolai oktatásban nyelvcsere, nyelvi asszimiláció, szélsőséges esetben pedig nyelvhalál következhet be. A lingvicizmus, a nyelvi diszkrimináció egyik típusa. Olyan ideológiák, cselekvési módok és struktúrák összefoglaló neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást és annak hosszú fenntartását segíti elő – ismertette Németh Zsolt.
„Azt gondolom, a lingvicizmus jelenségének elemzése, amit a könyvben szereplő egyik tanulmány szerzője megfogalmazott, rendkívül pontosan áll a jelenlegi ukrán helyzetre” – tette hozzá. Ebben a helyzetben „talán nem felesleges tisztáznunk”, hogy
változatlanul és határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik.
De egyedül Ukrajnán múlik, hogy kiveszi-e a nyelvi önvédelem hangzatos fegyverét az orosz elnök, Putyin kezéből – hangoztatta Németh Zsolt.
Úgy fogalmazott:
ez a második aktualitás, hiszen Orbán Viktor és Zelenszkij elnök tárgyalásai előtt állunk. Ha Ukrajna egy demokratikus, nyelvi kisebbségi nagyvonalúságot biztosító ország lesz, annak nemcsak a kárpátaljai magyarok, hanem Ukrajna népe számára a legfontosabb hozadéka, az ország valódi európai jövője lehet.
A kisebbségi törvény néhány héttel ezelőtti módosításáról úgy vélekedett „jó kezdet, de tovább kell menni”. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Unió, a kétoldali tárgyalások eddigi fordulói kijelölik ezt az utat, egyszerűen fogalmazva: „vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz” – mondta Németh Zsolt.
Hozzátette, a jelenlegi ukrán kisebbségvédelemből hiányzik az, ami a korábbiakban megvolt: a kulturális autonómia, a kollektív jogok, a parlamenti képviselet garantálása, a hivatalos nyelvhasználat lehetősége. Továbbá a kisebbségi oktatásnak, mint jogintézménynek a léte, a nemzetiségi oktatás a szakiskolákban és a felsőoktatásban. Valamint a helységnevek és földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű használata, a szabad szimbólumhasználat – sorolta a bizottsági elnök.
Kitért arra, hogy az Európa Tanács egyenlőségi és monitoringbizottsága napirendre tűzte annak megvitatását, hogy teljesítette-e már a kisebbségi törvény módosításával Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeit.
A politikus úgy értékelt: „biztató, előremutató lépés”, ami történt, de messze van még, hogy teljesítse Ukrajna azokat az elvárásokat, amelyek végső soron nem a kárpátaljai magyarok érdekét szolgálják; ezzel lenne képes kivenni Ukrajna Putyin kezéből a még meglévő, leghatékonyabb fegyverét.
Azzal tudna Ukrajna a letöbbet tenni azért, hogy valódi európai országgá tudjon válni, ha biztosítaná a kisebbségeknek a nyelvi, kulturális jogegyenlőséget – szögezte le Németh Zsolt.
(MTI)
