Nem lesz egyszerű éve az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette német kormánynak, ez már január elején jól látható. A gazdák egyhetes tiltakozásba kezdtek hétfőn, a mozdonyvezetők pedig újabb, 3–4 napos sztrájkot indítanak. Mindez leginkább a szélsőjobboldali AfD-nek jöhet kapóra, noha a kereszténydemokrata CDU és főleg testvérpártja, a bajor CSU, valamint a hétfőn a megalakulását bejelentő új, szélsőbalos tömörülés is gyarapodni akarna a felfordulásból.
Mindeközben a három szövetségi koalíciós párt – a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP – támogatottsága történelmi mélységben van. Már tavaly is a kormány idő előtti bukását jósolta több szakértő, de az idén ráadásul olyan év elé néznek, amikor a júniusi európai parlamenti választás mellett szeptemberben három keleti tartományban is új törvényhozást szavaznak meg, ami áttörést hozhat a szélsőjobboldal számára.
Gazdák, mozdonyvezetők
Hétfőn (majd visszafogottabban kedden is) a német gazdák országszerte – így Berlinben, Hamburgban, Kölnben, Brémában is – utcákat zártak le, lassították a forgalmat arra válaszul, hogy a nekik szánt, gázolajra adott adókedvezmények fokozatos, három év alatti kivonását tervezi a Scholz-kormány. A javaslat az eredeti törvényjavaslat, amely a gépjárműadó-mentesség és a gázolaj-támogatás 2024-től kezdődő megszüntetését is tartalmazta, felhígított változata. Az előbbi terv ugyan teljesen kikerült a javaslatból, de a gazdák továbbra is elégedetlenek, mert szerintük a megszorítás sok, alacsony haszonkulccsal dolgozó gazda létét veszélyezteti. Egyes számítások szerint fejenként évi 10 ezer euróba (3,8 millió forintba) kerülhet a támogatás megvonása.
Alapvető jogunkat gyakoroljuk: a társadalmat és a politikai osztályt tájékoztatjuk arról, hogy Németországnak versenyképes mezőgazdasági ágazatra van szüksége. Csak így biztosítható a minőségi, saját termesztésű élelmiszerek kínálata
– nyilatkozta a Német Gazdaszövetség elnöke, Joachim Rukwied.
Mindeközben január 9-étől a teherszállításban dolgozó mozdonyvezetők négy, a személyszállításban dolgozó kollégáik 10-étől háromnapos sztrájkot jelentettek be a magasabb fizetések (plusz havi 555 euró) és rövidebb munkaidő (38 helyett 35 óra) elérésének érdekében.
A Mozdonyvezetők Német Szakszervezetének (GDL) sztrájkja ismét több millió utas járatának késését és törlését jelentheti a decemberi egy-egy napos akciójukhoz hasonlóan. Még úgy is, hogy ez a vasút dolgozók kisebbik szakszervezete, mintegy 40 ezer tagot számlál, míg a munkabeszüntetéshez nem csatlakozó Vasúti- és Közlekedési Szakszervezet (EVG) 185 ezret.
Nincs pénz
A már korábban is komoly népszerűségi deficittel küzdő, a pártszínek alapján közlekedési lámpának nevezett koalíciónak tavaly év végén új költségvetési törvényt kellett alkotnia, miután az alkotmánybíróság novemberben arra jutott, hogy a kabinet alkotmányellenes módon költekezett. A törvényértelmezés 60 milliárd eurós (22,8 ezer milliárd forintos) lyukat fúrt a költségvetésbe, és ez egyben azt is jelentette, hogy a kormány nem kerülheti meg az alkotmányban rögzített adósságféket, vagyis azt a szabályt, hogy a hiány – veszélyhelyzeteket kivéve – nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Erről részletesen ebben a cikkben írtunk.
Az így kieső pénzt nagyrészt sikerült pótolni/átcsoportosítani, 17 milliárd eurós hiány maradt „mindössze”, de ennek a betöméséhez kiadásokat kell megvágnia és további bevételeket kell szereznie a kormánynak. Méghozzá úgy, hogy fő elhatározásait, Ukrajna további támogatását, a zöld átállást és a szociális juttatásokat ne veszélyeztesse.
Ilyen intézkedések a tervek szerint például, hogy
- új adót vezetnek be a Németországon belüli repülőutakon elhasznált üzemanyag,
- valamint a műanyag csomagolások után (ezt a gyártókra vagy a kereskedőkre vetnék ki, és 1,4 milliárd euró bevételt jelenthet);
- illetve növelik a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adót.
A kabinet úgy látja, így biztosított, hogy fenntartsák a félvezetőgyárak építésére megígért, és például az ipart és a háztartásokat a tiszta energiára való átállására ösztönző támogatások kifizetését. Ugyanakkor egyebek mellett a napelemek és az elektromos autók támogatásait megvágnák.
A költségvetés-tervezetről a német parlament alsóháza, a Bundestag január végén, a felsőház, a Bundesrat február első napjaiban szavazhat.
Zavargások
A közösségi oldalak és a német lapok is tele vannak olyan felvételekkel, amelyeken a gazdálkodók hosszú konvojokban vezetik traktorjaikat az autópályák mentén, és útkereszteződésekben blokkolják a forgalmat. Egyes képeken, tiltakozásra való felhívásokban szélsőséges szimbólumok is megjelentek.
A fokozódó elégedetlenség eddig is leginkább a szélsőjobboldali AfD malmára hajtotta a vizet, de a párt ebből a helyzetből még többet hozna ki, ezért próbálja kihasználni a gazdák tiltakozását. Még úgy is, hogy a programja a gazdáknak járó kedvezmények eltörlését szorgalmazza.
A kormány, a koalíciós pártok, a hatóságok, de szakértők is úgy vélik, a szélsőjobboldali erők, így az AfD jobb szélén található Flügel (Szárny) nevű csoportosulás, valamint más szélsőjobbos alakulatok a gazdák tiltakozását antidemokratikus céljaik eléréséhez használhatják fel.
Az AfD képviselői részt vettek
- a stuttgarti tüntetésen,
- Cottbusban a gazdatiltakozás után egy 2000 fős tüntetést tartottak,
- a Flügel vezetője, Björn Höcke a Facebookon szólította fel követőit a demonstrációkhoz való csatlakozásra,
- a neonáci A Harmadik út (Der Dritte Weg) is hasonlóan tett,
- a kis, szélsőjobbos-monarchista csoportosulás, a Szabad Szászország (Freie Sachsen) emberei pedig Drezdában fel is szólaltak a demonstráción.
Az Identitás Mozgalom – egyébként osztrák, és meglehetősen rasszista nézeteket valló – vezetője, Martin Sellner szerint azt a taktikát kéne választaniuk, hogy nem az első sorban jelennek meg, hanem beszivárognak, támogatják a gazdákat, a cél pedig egy „német Majdan” elérése lenne.
Hasonló veszélyre hívta fel a figyelmet a szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser szóvivője is.
A jobboldali szélsőségesek és a demokrácia más ellenségei megpróbálnak beszivárogni és eszközükké tenni a tiltakozásokat.
Hozzátette, a rendőrség úgy véli, hogy ezek a csoportok általános sztrájkot, zavargást akarnak szítani a kormány megbuktatása érdekében.
Erre adnak okot az olyan történések, mint hogy múlt hét csütörtökön mintegy száz gazda a szabadságáról visszatérő zöld gazdasági minisztert, Robert Habecket nem engedte leszállni egy északi-tengeri kompról. Az eset komoly felháborodást keltett Németországban, annak ellenére, hogy a többség szimpatizál a gazdákkal.
Az incidenst Rukwied is elítélte, és szervezetével elhatárolódott a szélsőséges csoportoktól.
Nem akarunk a demonstrációinkon jobboldali és más radikális csoportokat, amelyek a kormány megdöntésére törekszenek. Mi demokraták vagyunk
– jelentette ki a gazdaszövetség elnöke.
A hétfői berlini tiltakozáson, ahol a Brandenburgi kapuhoz vezető utakat zárták el a gazdák, négy férfi a Harmadik Út szórólapjait próbálta meg osztogatni. Őket a szervezők kérésére a rendőrök vezették el a helyszínről.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia egyik járásában, Vorpommern-Greifswaldban hétfőre 33 tüntetést jelentettek be, a Zeit összesítése szerint ebből csak 12 volt a gazdaszövetséghez köthető. A többinél szélsőjobbos vagy éppen koronavírus-tagadó személyek, szervezetek nevei bukkantak fel.
A szélsőséges mozgalmak szakértője, Matthias Quent politológus a közszolgálati Deutschlandfunknak arról beszélt, „a közösségi médiában a gazdák szövetségének a kezéből mostanra már kikerült a narratíva feletti kontroll”. Olyan vélemények kezdtek el uralkodni ezeken a felületeken, mint hogy „már nem a mezőgazdasági dízelről van szó, hanem a nagy képről. Eljött a nemzeti lázadás kezdete.”
Scholz legnehezebb éve
Még ha a zavargások jóslata túlzásnak tűnhet is, annyi bizonyos, hogy soha nem volt olyan rossz helyzetben a Scholz-kabinet, mint jelenleg, hiszen egyszerre kell megküzdenie – a koalíciót alkotó pártok politikai és ideológiai különbségei mellett – a támogatottsága zuhanásával és egy költségvetési válsággal. Az év elején nem sok kellett hozzá, hogy a koalíció felbomoljon: az FDP újévkor lezárult, 598 tagja kezdeményezésére készült felmérésében a 65 900 párttag alig több mint 52 százaléka szavazott a bent maradás mellett.
A kereszténydemokrata CDU még valamennyire tartja velük a lépést (18–29 százalék), a kormánypártok azonban szinte mindenhol egyszámjegyű eredményre számíthatnak. Szövetségi szinten is rosszul állnak, míg a 2021 végi választáson 52 százalékos támogatottságot tudhattak maguk mögött, a felmérések most csak 32–33 százalékot mérnek nekik összesen.
A jelenlegi állás szerint a három keletnémet tartományban csak úgy állhat fel az AfD nélküli kormány, ha tőlük balra az összes párt koalícióra lép. Márpedig az összes azt hangoztatja, hogy a szélsőjobboldallal nem hajlandó együttműködni. Eddig egyszer volt kísérlet az AfD-vel való együttműködésre, mégpedig az FDP részéről Türingiában, az azonban nem sült el jól. Az is igaz, hogy a náci uralom traumája, ami miatt politikai kordont húztak a szélsőjobboldal köré, egyre halványulóban van Németországban.
Másfelől az is kérdés, hogy mennyi szavazót vonz el (vagy vissza) a szélsőjobbtól a korábban balos fellegvárnak számító tartományokban a szélsőbalos Linkéből Sahra Wagenknecht vezetésével kiváló, a párt megalapítását hétfőn bejelentő Sahra Wagenknecht Szövetség – az értelemért és az igazságosságért (BSW).
még a Linke támogatói körében is csak 40 százalékot mértek. Természetesen Wagenknechték is támogatják a gazdák tiltakozását.
Az is igaz, hogy nem csak a szélsőségesek álltak a gazdák oldalára, a bajor CSU-nál a zárt frakcióülés után nyilatkoztak erről, illetve a CDU-s szászországi miniszterelnök, Michael Kretschmer is erről beszélt. Valamint az SPD-s brandenburgi, alsó-szászországi és mecklenburg-előpomerániai kormányfők, Dietmar Woidke, Stephan Weil és Manuela Schwesig is támogatásukról biztosították a tiltakozókat. A szövetségi kormány azonban – elvileg – hajthatatlan.
Végül a kormánynak kell dönteni és utat mutatnia, ezt viszont nem teheti mindig mindenki megelégedésére
– mondta egy kormányzati szóvivő.
