Január elsejével nemcsak új évbe léptünk, hanem egy szimbolikus, a showbiznisz történetében eddig nem látott esemény szemtanúi is lehettünk. A világ legnagyobb szórakoztatóipari vállalata – az elmúlt évtizedekben az ABC-t, az ESPN-t, a Marvelt, a Lucasfilmet és legutóbb a Hulu streamingszolgáltatót is felvásárló – Disney ugyanis 2024-től kezdve már nem rendelkezik tovább a legismertebb karaktere, a vállalat arcának számító Mickey egér feletti összes szerzői joggal.
Mickey egér és legfőbb szövetségese, Minnie 1928-ban mutatkozott be a mozikban a Streamboat Willie (Willie gőzhajó) című hétperces rajzfilmben. Ugyanebben az évben mutatták be a szintén Mickey és Minnie főszereplésével készített Plane Crazy (A bolond repülő) című rövidfilmet is.
Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Egyesült Államok törvényei értelmében nem kell többé engedélyt kérni a Disney-től ahhoz, hogy egy művész a saját alkotásában felhasználja – akár profitszerzésre is – Mickey és Minnie egér karakterét. Legalábbis a legelső változatukat.
Mióta a világ legismertebb egereinek első verziója közkinccsé vált, egy lövöldözős, egy verekedős és egy horror videójáték, illetve egy Mickey egér-maszkot viselő gyilkosról szóló horrorfilm beharangozója is megjelent az interneten. Amire a pár évvel ezelőtt hasonló cipőbe kerülő Micimackó és Bambi – mármint a regényhősök, és nem a Disney-karakterek – horrorfilmes kalandjai után számítani lehetett. (A Winnie-the-Pooh: Blood and Honey, azaz Micimackó: Vér és méz című filmről írt kritikánk itt olvasható.)
A világ más részein azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Az Európai Unió országainak többségében – így Magyarországon is – például a szerző (vagy több alkotó esetén a legtovább élő társszerző) halálától számított 70 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy szellemi tulajdon közkinccsé váljon.
A többi változat bitorlóival továbbra sem bánnak kesztyűs kézzel
Fontos azonban megjegyezni, hogy a Disney kizárólag az első két filmben megismert Mickey egér felett gyakorolt jogait veszítette el, a későbbi inkarnációk továbbra is szerzői oltalom alatt állnak. Ezért például kesztyűt sem viselhet az újraértelmezett Mickey egér, és szigorúan fekete-fehérnek kell lennie.
Ugyanakkor a Forbes témát körüljáró cikke szerint egyesek úgy gondolják, hogy a kesztyűt viselő Mickey egér képe is ugyanúgy felhasználható, mert már a Steamboat Willie legelső színes plakátján is a később világszerte ismertté váló kedves, lágy vonásokkal rendelkező figurához hasonlóan ábrázolták, és nem olyan állatokat szadizó csibészként, mint a legelső szerepében. Ráadásul már akkor piros nadrágot és kesztyűt is viselt.
És mivel az első két főszerepében Mickey egér még nem a megszokott hangján, hanem személyesen Walt Disney orgánumával kelt életre, ezért az sem teljesen egyértelmű, hogy a jellegzetes egérhangját fel lehet-e használni engedély nélkül, ha audiovizuális keretek között akarja valaki újrahasznosítani a karaktert.
Jennifer Jenkins, a Duke University jogi kara szerzői jogokkal foglalkozó központjának igazgatója szerint – aki egy hosszú tanulmányban mutatta be a médiatörténeti változást – egyébként még az egérhang felhasználása is belefér a szerzői szabadságba a méltányos használat, azaz a fair use keretei között. Mármint abban az esetben, ha – a fogyasztók félrevezetését elkerülendő – az alkotók egyértelműen jelzik, hogy az alkotásuknak vagy a terméküknek nincs semmilyen köze a Disney-hez.
De a későbbi, elkövetkezendő évtizedekben közkinccsé váló változatok mellett az is tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szerzői jogi oltalomtól függetlenül a Disney védjegyoltalommal is rendelkezik a legismertebb karakterei felett, így sem Mickey egér fejének a sziluettjét, sem a Mickey egér nevet nem lehet ebben a formában felhasználni. Ezért van az is például, hogy a korábban említett, Mickey egeres horrorfilmnek is Mickey’s Mouse Trap – azaz Mickey egérfogója – a címe, és a játékteremben elszabaduló gyilkos sem egy egér, hanem egy pszichopata, aki egy klasszikus Mickey egér-maszkkal takarja el az arcát.
De a Mickey egér legelső verziójával kapcsolatos szerzői jogi vitákban van még egy erős fegyvere a Disney-nek: a stúdió animációs filmjeinek a legelején már több mint tíz éve Mickey egér Steamboat Billie-ből megismert változata bukkan fel elsőként a gőzhajó kormányánál. Még azelőtt, hogy kiírnák, hogy Walt Disney Animation Studios.
Hiába vált közkinccsé Mickey egér klasszikus dizájnja, az alkotóknak továbbra is érdemes vigyázniuk, mivel a Disney híresen szigorú, ha a tulajdonában álló szellemi termékekről van szó. 1989-ben például három floridai bölcsőde faláról is eltávolíttatták Mickey, Minnie és Goofy képét, mivel az engedélyük nélkül használták fel őket. 2019-ben pedig egy ritka génbetegség miatt meghalt négyéves angol kisfiú utolsó akarata nem teljesülhetett a médiavállalat miatt, amikor megtagadták, hogy kedvenc szuperhőse, Pókember legyen a kisfiú síremlékén. Ezért az elkészült sírkövet le is kellett bontani.
De a legjobban talán Dan O’Neill underground képregényrajzoló szívta meg a Disney-vel, aki a Forbes cikke szerint 1971-ben az Air Pirates Funnies című képregénybe több Mickeyegér-paródiát is készített. Az egyikben Mickey orális örömökben részesíti Minnie-t, ami annyira kivágta a biztosítékot a Disney-nél, hogy egyáltalán nem bántak vele kesztyűs kézzel: nyolcévnyi pereskedés után elérték, hogy élete hátralevő részében soha többé ne publikálhasson egyetlen képet sem az egérről.
Ha rajzolok egy képet Mickey egérről, 190 ezer dolláros bírságot kell fizetnem a Walt Disney-nek, további 10 ezer dollárt kell fizetnem az ügyvédi költségekre, és egy év börtönre ítélhetnek
– nyilatkozta a Variety-nek adott korábbi interjújában a most 81 éves művész.
Már 40 éve közkincsnek kellene lennie
A Disney olyannyira próbálta védeni saját karaktereit, hogy részben a cég tehet arról, hogy az Egyesült Államokban ennyi ideig él az alkotók szerzői jogi oltalma. Az 1970-es évek végéig 28 év volt a szerzői jogi oltalom, amit csupán egyszer lehetett meghosszabbítani ugyanannyi időre. A fair use fogalmát is bevezető, 1976-ban elfogadott változtatás szerint azonban még azelőtt meghosszabbították az oltalom időtartamát 75 évre – részben a Disney lobbizásának köszönhetően –, hogy Mickey egér első verziója 1984-ben szabad prédává válhatott volna.
Majd ugyanez történt 1998-ban is, amikor a „Mickey egér védelméről szóló törvénynek” csúfolt szerzői jogi reform keretében a stúdió és más lobbisták tevékenységének eredményeként a most is érvényes 95 évre emelték az oltalom időtartamát.
Még a legelső Mickey egér-rajzfilm, a Steamboat Willie is a némafilmes burleszk egyik koronázatlan királyának, Buster Keatonnek a szintén 1928-ban bemutatott Steamboat Bill Jr. (Az ifjabb gőzös) népszerűségére alapozott.
A követőiket a vizuális effektek világában elkalauzoló és animációs titkokat leleplező népszerű YouTube-csatorna, a stúdiójuk után egyszerűen csak Corridor Crewnak nevezett VFX-es brigád egyik legújabb videója is Mickey egér közkinccsé válásáról szól.
Ebben a 16 perces videóban a youtuberek stúdiójának ügyvédje azzal a megfejtéssel állt elő, hogy szerinte a Disney az 1990-es években induló felvásárlásai előtt nem engedhette meg magának, hogy a legértékesebb portékájával, a már akkoriban is több milliárd dollárt érő Mickey egérrel csak úgy bárki packázzon.
Azonban azzal, hogy rengeteg más médiavállalatot és stúdiót felvásároltak, és a világ legnagyobb médiavállalatává váltak, annyira eltörpült Mickey egér értéke a cég összértéke mellett, hogy nagyvonalúan lemondtak a Steamboat Willie-ben megismert fekete-fehér Mickeyről.
Bár ennek kicsit ellentmondanak a Steamboat Willie YouTube-ra frissen és immár szabadon feltöltött verziójával kapcsolatos legújabb hírek, amik szerint a Disney még mindig nem tett le teljesen arról, hogy megszabja, mit lehet csinálni Mickey egér legelső verziójával.