Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.
Ezzel szemben az Egyensúly Intézet kutatása szerint jelenleg a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. Ez azt jelenti, hogy A válaszadók további 24 százaléka arról számolt be, hogy nettó 250 ezer feletti, de nettó 350 ezer forint alatti összeget oszthat be havonta. Mindent összevetve kijelenthető, hogy a legfrissebb eredmények szerint a magyarok közel háromnegyedének (74 százalék) a jövedelme nem éri el az átlagosnak gondolt életvitelhez szükséges szintet, a havi nettó 350 000 forintot személyenként. A magyar lakosság 3 százaléka viszont havonta nettó 750 000 forint felett keres.
Az eredmények negyedéves összehasonlítása alapján 2023. szeptemberhez viszonyítva 5 százalékponttal nőtt a havi nettó 350 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest pedig 4 százalékponttal csökkent a szűkös megélhetéshez sem elegendő havi nettó 250 ezer forintból gazdálkodók hányada.
Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatása szerint További 45 százalékának ugyan problémát jelentene egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. A legfrissebb eredmények alapján a társadalom 28 százaléka jelentette ki, hogy gond nélkül ki tudná fizetni a kérdésben megjelölt összeget. A tavalyi év azonos időszakához képest azt látjuk, hogy a lakosság optimistábban tekint erre a kérdésre: 5 százalékponttal szűkült azok tábora, akik egyáltalán nem tudnának fedezni egy 100 ezer forintos kiadást, ugyanakkor 8 százalékponttal többen mondták azt, hogy gond nélkül megbirkóznának vele. Az eredmények értékelése során érdemes figyelembe venni, hogy 2022 novembere és 2023 októbere között az átlagos infláció 20,4 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke jelentős mértékben csökkent.
Az Egyensúly Intézet legfrissebb eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyar társadalom nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. Az előző negyedévhez képest annyi változás történt, hogy a legkiszolgáltatottabbak aránya csökkent (9 százalék → 6 százalék), viszont az eseti gondokkal küzdők csoportja 4 százalékponttal bővült (25 százalék → 29 százalék). Mindezek mellett érdemes szem előtt tartani, hogy az adatok alapján az átlagnál jóval kiszolgáltatottabbak az idősebbek, az alacsonyabban iskolázottak és községekben élők: ők jóval nehezebben fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését.
Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a magyar háztartások valamivel optimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében, mint három hónappal ezelőtt. Bár a megkérdezettek 65 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, szeptemberhez képest 5 százalékponttal bővült azok aránya, akik bevételük növekedésére számítanak (7 százalék → 12 százalék). Ezzel szemben a háztartások nagyjából ötöde (19 százalék) kalkulál bevételcsökkenéssel. A tavalyi év azonos időszakával összevetve a társadalom jóval bizakodóbb: 7 százalékponttal apadt a bevételcsökkenést, miközben 7 százalékponttal gyarapodott a bevételnövekedést prognosztizálók aránya – olvasható az intézet pénteki közleményében.
