Nem kell bizonygatni, hogy az állami nyugdíjrendszertől jelenleg kevesen remélhetnek az aktív korban megszokott életszínvonalat biztosító nyugellátást. A netes kalkulátorok, a közvéleménykutatások drámai jövőt festenek, miszerint az első nyugdíj összege messze elmarad a reményektől.
Kiutat jelenthet az öngondoskodás,
Közelít az év vége, most kell igazán figyelni, nehogy elszalasszuk ezt a lehetőséget: ahhoz ugyanis, hogy a 2023-as adóévre megkapjuk az említett maximálisan 150 ezer forint adóvisszatérítést, az idei utolsó banki napig – praktikusan december 29-éig – be kell érkeznie a 750 ezer forintnak a pénztári számlákra. Ha elmulasztjuk a határidőt és nem vagyunk pénztártagok vagy nem fizetünk pénzt a számlánkra, akkor elúszik az állami kedvezmény, hiába járna a 20 százalékos szja-visszatérítés, nincs mi után érvényesíteni. Ne hagyjuk elveszni az igénybe vehető állami támogatást!
A pénztártagok zöme egyébként az elérhető maximumnál messze kevesebb visszatérítést vesz igénybe. A Bankmonitor tavaly év végén a NAV adatai alapján azt írta, 2021-ben mindössze 39 ezer forint volt az egy főre jutó átlag. Ezek alapján úgy tűnik, hogy akik igénylik ezt a juttatást, azok sem használják ki teljes egészében.
Pedig igen kedvező a lehetőség: ilyen rövid idő alatt ekkora biztos hozamot kevés befektetés garantál. Ha az év végéig elutaljuk a pénzt a számlánkra, az adóbevallásban megtett rendelkezésünktől számított 30 napon belül a NAV teljesíti a visszatérítést. Innen nézve jó ötlet lehet, hogy a maximális, 150 ezer forintos szja-visszatérítéshez szükséges 750 ezer forintos befizetéshez akár más megtakarításunkból csoportosítsunk át a hiányzó összeget. Ráadásul az évek során gyűlő, igénybe vett állami támogatás a számlán tovább fial, megsokszorozza önmagát, akár több millió forinttal is növelve megtakarításainkat.
A nyugdíjpénztáraknak azonban az évente menetrendszerűen realizálható adóvisszatérítés mellett számos más előnye is van:
- az egyéni nyugdíjszámlán nyomon követhetőek a befizetések, az elért hozamok és a jóváírt adókedvezmények;
- jelenleg az egyik legolcsóbban, legegyszerűbben elérhető megtakarítási termék, ami nagyrészt annak is köszönhető, hogy nonprofit szervezetként működnek a pénztárak;
- a havi befizetések kamatadómentes hozamot hoznak;
- biztosabb alapokra helyeződik a majdani nyugdíj;
- a pénztártag dönt a kockázatvállalás mértékéről;
- a megtakarítást professzionális vagyonkezelők kezelik;
- az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás finanszírozható munkáltatói juttatásból is;
- a megtakarítás szükség esetén aktív korban 3 év után tagi kölcsön formájában hozzáférhető;
- 10 év után a megtakarítás hozama adómentesen felvehető;
- a belépéskor vállalt megtakarítás összege bármikor, élethelyzettől függően módosítható;
- kiemelt biztonságban van a megtakarítás;
- a pénztárak jelentős része egyszerűsített, bonyolult és költséges adminisztráció mentes, hitelbírálat nélküli kölcsönt biztosít tagjaik részére.
A teljes megtakarítás összege 10 éves pénztártagságot követően és a nyugdíjkorhatár elérésével vehető ki egyösszegben, de járadékfolyósítás vagy a kettő kombinációja is választható, illetve a pénztári megtakarítás összege adó- és illetékmentesen örökölhető.
Mikor, mennyit és hogyan kell befizetni ahhoz, hogy a kívánt nyugdíjkiegészítést elérjük?
A Pénztárszövetség nyugdíjkalkulátorával hozzávetőlegesen megbecsülhetjük, hogy a jelenlegi keresetünk mellett milyen havi nyugdíjra számíthatunk. Az eredmény letaglózó lehet, például egy 1989-es születésű, most nettó 450 ezer forint havi keresettel rendelkező dolgozó az utolsó fizetésének alig több, mint a felére számíthat első nyugdíjaként. Ha úgy ítéljük meg, hogy a várható nyugdíjnál többre van szükségünk a számunkra megfelelőnek tartott életszínvonalhoz, akkor azt is meghatározhatjuk, hogy a szükséges nyugdíjkiegészítést mekkora havi megtakarítással érhetjük el. A Makronóm Intézet modellszámítása szerint minél fiatalabban kezdünk el a nyugdíjas évekre takarékoskodni, annál alacsonyabb összeget kell havonta félretennünk, hogy időskorunkra rendelkezésre álljon a kívánt összeg.
50 ezer forintos nyugdíjkiegészítés eléréséhez például egy 25 éves nőnek havi 8,3 ezer forintot kell befizetnie, de ha a megtakarítást csak 40 éves korában kezdi, már havi 17,1 ezer forinttal érheti csak el a célt. (A férfiaknak az 50 ezres nyugdíjkiegészítéshez kisebb havi előtakarékosság is elég, tekintettel arra, hogy a férfiak várható élettartama rövidebb.) Az öngondoskodást érdemes minél hamarabb elkezdeni, év végéig még csatlakozhat, aki nem akar lemondani a 150 ezer forintos adóvisszatérítésről. Minél hamarabb kezdjük meg az öngondoskodást, annál többször vehetjük igénybe az évi 150 ezer forintos szja-visszatérítést is.
Azok számára, akik rövidebb távon szeretnék élvezni az szja-visszatérítés előnyeit, az egészségpénztár lehet a megfelelő választás. Az ide kért adóvisszatérítésből és az egészségpénztári befizetésekből ugyanis akár a hozzátartozók egészséggel összefüggő kiadásai is fedezhetők, sőt, a gyermekvállalással és a beiskolázással járó kiadások, a felsőoktatás költségei vagy akár a lakáshitel-törlesztés is finanszírozható.
