A kutatás
A kutatás öt megyére és Budapestre terjedt ki, a kérdezők – döntően szakmai gyakorlatukat teljesítő szociológushallgatók – pedig gimnazistákat, szakközépiskolásokat és szakiskolásokat egyaránt megkérdeztek. Az adatfelvételt nehezítette az iskolák közönyössége és értetlensége – mondták az Iskola és demokrácia-felmérés kérdezői. Állításuk szerint sok igazgató még a kérdőívet sem olvasta el. Más intézményekben ezzel szemben nemcsak a vezetők olvasták, hanem megvizsgáltatták a jegyzővel is, jogszerű-e a kérdéssor. Egy vidéki református középiskolában pedig kivetették azt a kérdést, hogy mit tenne a fiatal, ha kiderülne, hogy egy osztálytársnője terhes. Sok intézményben úgy reagáltak az igazgatók, hogy nekik nem szabad a politikát beengedniük az intézménybe, annak ellenére, hogy a feltett kérdések nem vonatkoztak politikai irányultságra, sem pártpolitikára. A tanárok mellett a diákokkal is voltak problémáik a kutatóknak. A fiatalok közül néhányan nem voltak tisztában az etnikai kisebbség fogalmával, de olyan is volt, aki visszakérdezett: a civilszervezet olyan, mint a „binladen”?
Az Iskola és demokrácia című felmérés során hétezer kilencedik és tizenegyedik évfolyamos középiskolást kérdeztek meg arról, mit jelent számukra a demokrácia és hogyan viszonyulnak a politikához. A megkérdezettek alig fele ismeri az alkotmány tartalmát és közel ugyanennyien vannak tisztában olyan politikai fogalmakkal, mint kormánypárt vagy ellenzék. Mint a legtöbb kérdésben, itt is a gimnáziumban tanulók bizonyultak tájékozottabbnak: hetven százalékuk tudta, hogy az MSZP kormánypárt és kétharmaduk, hogy a Fidesz ellenzéki. A MIÉP és a Magyar Demokrata Fórum helyzetével viszont jóval kevésbé voltak tisztában. „Szomorú ez az eredmény, a szakmának le kell vonnia a következtetéseket. Igaz, hogy a megkérdezett diákok minden bizonnyal tanulmányaikban még nem jutottak el a jelenkorig” – mondta a FigyelőNetnek Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke. Szerinte a történelemtanár egyik feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a múlt és a jelen között, az athéni demokrácia tanításakor például essék szó arról, hogyan működik ma a demokrácia.
Bizonytalan pártismeretek
„Az MSZP a kormánypárt, hozzá tartozik az SZDSZ, a Fidesz az ellenzék” – adta meg a választ Jámbor Ildikó a FigyelőNet azon kérdésére, kik vannak a Parlamentben. A tizenkettedikes diák iskolájában nincs társadalomismeret óra, és nem is szoktak politikáról vagy pártokról beszélgetni. „Történelemórán, és néha filozófián felmerül egy-két régebbi párt neve, de főleg az egymáshoz való viszonyukat tanuljuk, nem az aktualitásokat” – mondta a győri lány. A miskolci Baross Gábor Szakközépiskolában heti egy társadalomismeret óra van. „Az alkotmányról, a parlamentről, a kormányról is tanulunk, de engem nem köt le a téma” – mesélte Békevári Alexandra a FigyelőNetnek. A végzős lány elmondta, Jó polgár nevű tantárgyuk is volt, de legtöbbször történelmet tanultak rajta, viszont jogi ismeretek órán beszéltek a Parlament összetételéről. Az állampolgári ismeretek tanítása kötelező, az viszont az iskola tantervétől függ, hogy ezt történelem vagy társadalomismeret órán teszik-e meg. „Társadalomismeret szakos tanár kevés van, rendszerint történelemórán kerülnek szóba a pártok vagy az alkotmány” – mondta Miklósi László.
A diákoknak százas skálán kellett osztályozniuk, mennyire tartják fontosnak a demokráciához például a többpártrendszert vagy a törvény előtti egyenlőséget. Ez utóbbi kapta a második legtöbb pontot, a lista élére azonban a magánélet tiszteletben tartása került. Az egyesülési szabadság csak kilencedik lett, de még ez is megelőzte a kisebbségi jogok érvényesülését és a többpártrendszert. Utóbbi ötven pontot is alig kapott. Arra a kérdésre, mi várható el egy magyar állampolgártól, a legtöbben azt válaszolták, tartsa be az ország törvényeit, és ismerje a magyar kultúrát. Ennél kevésbé tekintik fontosnak a választásokon való részvételt: a szakiskolások mindössze 53 pontot adtak erre a százas skálán.
Szívesen tépkednének plakátokat
A gimnazisták többet beszélgetnek otthon, mint a szakiskolások, de a leggyakoribb témák ugyanazok: az iskolai élet, és a másik nem, miközben pártokról vagy az adózásról a szakiskolások alig húsz százaléka kérdezi szüleit. A komolyabb témák is családon belül maradnak, a megkérdezettek többsége a szülőkkel vagy rokonokkal beszélget politikáról, az osztálytársakkal viszont mindössze 13 százalékuk. „A szüleim szoktak egymással politizálni, de én nem szólok bele, nincs véleményem” – mondta a győri lány. A miskolci Békevári Alexandra pedig barátja édesapjával beszélget néha az aktuális közéleti témákról. Politikai pártba azonban egyikük sem lépne be.
A kutatás szerint viszont a fiatalok egy része szívesen tagja lenne valamilyen szervezetnek, leginkább hagyományőrző vagy környezetvédő csoportnak. Bár politikai pártban a hétezer megkérdezett nyolc százaléka részt venne, ténylegesen csak 0,3 százalék a párttagok aránya. A politikai aktivitás sokkal nagyobbnak bizonyult, amikor a választási kampányról kérdeztek a kutatók. A középiskolások harmada segítené valamelyik párt kampányát szórólapozással, de 13 százalékuk letépkedné a plakátokat is, és részt venne gyűlések szervezésében.
Mindkét, lapunk által megkérdezett lány első szavazóként vesz részt a választáson, és fel sem merül bennük, hogy otthon maradjanak. „Kötelességem, hogy szavazzak, még ha nem is tudok annyit” – mondta a győri középiskolás. Jámbor Ildikó hozzátette, még nem tudja, kire fog szavazni, úgyhogy majd utánanéz a pártoknak és céljaiknak az interneten. Vele szemben Békevári Alexandra már eldöntötte. „A környezetemben szinte mindenki erre a pártra fog szavazni, a nővérem is azt mondta, hogy ők jók. De azért még fogunk erről beszélgetni.” A TTE elnöke szerint társadalmi összefogás és a civilszervezetek segítsége is kell ahhoz, hogy az első szavazók tájékozottak legyenek. „Az iskolának is van feladata e kérdésben, de nagy a média felelőssége is, hiszen elsősorban tévéből és internetről tájékozódik ez a korosztály” – mondta Miklósi László.
Befolyásolható első szavazók
A tanulók érdektelenségét jól mutatja, hogy körükben még az átlagnál is alacsonyabb a részvételi hajlandóság: a Szonda Ipsos legfrissebb adatai szerint például míg a teljes népesség körében 54 százalék menne el szavazni, addig a 18 és 22 éveseknek (tehát az első szavazóknak) csupán 37 százaléka. „A fiatalok 17-18 évesen fordulnak csak a politika felé, az egész hozzáállásuk csak ezt követően alakul ki. Több tényező is befolyásolja őket a döntésükben: a kortárscsoport – ahol rendszerint nem téma a politika –, az iskola, és a család. Fontos a média szerepe is, ez a korosztály azonban nem olvas napilapokat, a televízió szórakoztató műsoraiból és a bulvársajtóból tájékozódik, ami kevéssé orientálja őket politikailag” – mondta Juhász Attila, a Political Capital elemzője a FigyelőNetnek.
A kortárscsoport fontosságát hangsúlyozta Nagy Sándor iskolapszichológus is. „A kamaszok értékátadásában döntő szerepe van a hasonló korú, érdeklődésű, beállítottságú fiataloknak. Ebben a korban a barátok, osztálytársak véleménye még a családét is felülírhatja, hiszen a kamaszkor jellemzője a tekintéllyel való szembefordulás” – mondta az iskolapszichológus a FigyelőNetnek. Hozzátette: a pedagógusoknak is kiemelkedő szerepük van a kamaszok világképének kialakításában. A Political Capital elemzője szerint azonban a kutatás megmutatta az oktatás hiányosságait is: kevés tudást biztosít a diákoknak a politikáról. A botrányok miatt ugyanis a legtöbb iskolától tudatosan távol tartják a politikát.
Ezt támasztja alá Szigetvári Barbara, a miskolci Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola angoltanára is. Véleménye szerint nagyon befolyásolható a középiskolás korosztály. „Az én osztályomban ráadásul szinte senkit sem érdekel a politika, csak az egyetlenegy fiút. A legtöbben mégis elmennek szavazni. Lehetne javítani a helyzeten, ha behívunk egy politológust, csak nehéz találni olyat, aki nem tartozik egyik oldalhoz sem. Azt ugyanis nem szeretném, hogy kampányoljon. Most, hogy elkezdődik a kopogtatócédulák gyűjtése, én is el fogok beszélgetni az osztállyal arról, mi is ez” – mondta a pedagógus lapunknak. Hangsúlyozta: iskolájában a tanárok nem kampányolnak az órákon, nem merik, nehogy baj legyen belőle. „Persze előfordul, hogy elejtenek egy-két megjegyzést, de nem mondják a diákoknak, kire szavazzanak” – mondta a tanárnő.
