Mikola úgy véli, hogy a konvergenciaprogram egészségügyre vonatkozó részeinek bevezetése után az egészségügy nem lesz képes tízmillió ember ellátni, legfeljebb ötmilliót. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke úgy értékelte, hogy “falra hányt borsó” volt, amit a parlamentben mondtak, de minden törvényes eszközt felhasználnak a további romlás megakadályozása érdekében. Ennek kapcsán utalt arra, hogy tudomása szerint a gyógyszerészek után más egészségügyi szakmai szervezetek is demonstrációt terveznek, amelyeket támogat.
A fogatlanok országa leszünk?
Az ellenzéki politikus felsorolta, hogy 0,9 százalékkal, tehát százmilliárd forinttal csökkentené a kormány az egészségügy alapforrásait, illetve a vizitdíj – amelyben állásfoglalása szerint a szocialista frakció is megosztott – több költséggel járna a tízmillió emberre kivetített egyéni adminisztrálás következtében, mint amennyi bevétellel járna.
“Megint a fogatlanok országa leszünk” – nyugtázta azt a fejezetet, amely szerint csökkentenék a háziorvosok és a fogorvosok díjszabását, ennek kapcsán utalva a Horn-kormány ilyen “kísérletére”, amely után európai mértékkel is jelentősen romlott a magyar lakosság fogazatának állapota.
Mikola István azt a kérdést is feltette, hogy ki írta jóvá a MÁV Rt. 130 milliárd forintos munkaadói járuléktartozását, valamint mi lesz a rendőrséggel, amely – a miniszter bejelentése szerint is – nem tud már munkaadói járulékot fizetni.
Széthordják az egészségügyet
Mikola István kitért arra a kérdésre is, hogy megfogalmazása szerint “fényes nappal hordják szét az egészségügyet”. Ezzel kapcsolatban a hatvani kórház esetét hozta fel, amelyet megfogalmazása szerint versenytárgyalás nélkül játszanak magáncégek kezére, mint hárommilliárd forintos forgalmú intézményt.
A politikus következtetésének értelmében a majdani tulajdonosok le fogják hívni az európai uniós forrásokat, és így ők kapják meg, nem az önkormányzat.
Nem erre halad a világ
Mikola István úgy értékelte, hogy elmozdulás történik a nemzeti kockázatközösség, a társadalombiztosítás felől az egyéni kockázatvállalásra, a biztosítási piac “csúsztatott” megnyitásával.
A politikus értékelése szerint nem ebbe az irányba halad a világ, példa erre a sokat emlegetett Egyesült Államok, ahol eddig szinte kizárólagos volt az egyéni kockázatvállalás, de “araszol” a nemzeti kockázatközösség felé: például Massachusetts államban társadalombiztosítási rendszert vezettek be.
Mikola István azt is hozzáfűzte mondandójához, hogy részükről vége a konstruktív egyeztetésnek, miután a kormányzat hétfőn is “bojkottálta” a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ülését, ahol éppen a konvergenciaprogramot és a Zöld könyvet próbálták megvitatni szakmai és civil szervezetek.
Mikola István azt sem értette, hogy miért akarják felszámolni az egészségügyi kamarákat. Kritikusan szólt a gyógyszerpiac tervezett liberalizálásáról, mondván, hogy erre nincs semmi szükség, a gyógyszerellátás és a gyógyszerbiztonság európai szinten áll, a patikus-kiskereskedelem pedig nagyon is költséghatékony.
