A Népszabadságban publikált legutóbbi Szonda Ipsos-felmérés szerint a rendszerváltozás óta nem volt ilyen kedvezőtlen a magyar politikai elit megítélése, már a legkedveltebb személyiségek is csak közepes pontszámokat kapnak, és egyre többen tartoznak a negatívan értékeltek közé.
Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója az MTI érdeklődésére kifejtette: véleménye szerint a politikusok egyre romló megítélése abból következik, hogy az országgyűlési választások után a magyar közvélemény egyfajta „politikai másnaposság” állapotába került. Mint mondta, a közvélemény erős csalódottsága a politikusokban amiatt alakult ki, hogy a kampányban az összes politikai erő egymásra ígért, majd gyorsan kiderült, hogy bármelyikük került volna hatalomra, nem tudta volna az ígéreteit teljesíteni.
A helyzet olyan, mint amikor egy lány négy udvarlója közül választ egyet, de végül kiderül, hogy egyik hódoló sem tudta volna boldoggá tenni – tette érzékletessé véleményét. Tamás Pál szerint a helyzethez hozzájárul az is, hogy közben a kormányoldal és az ellenzék szimpatizánsai saját oldalukkal is elégedetlenek. A kormányoldal szimpatizánsainak elégedetlensége a legérthetőbb, hiszen úgy gondolták, jól választottak, most pedig kiderült, hogy a „boldog frigyet 2009-ig elnapolták” – utalt előző hasonlatára.
Tamás Pál szerint az, hogy a népszerűségi lista első tíz helyéből ötöt nők foglalnak el (az első helyen Szili Katalin házelnök áll) – azt mutatja, hogy a közvélemény átmenetileg kiábrándult a magyar politikát jellemző „férfias kakaskodásból”, „gladiátorküzdelemből”, és a kiegyensúlyozottabbnak, bölcsebbnek tűnő, „anyásabb” szerepet betöltő politikusok felé fordult.
„Egy elanyátlanodott közvélemény, amely a bizalmi tőkéjét olyan bankokba rakta, amelyek most nem jól adnak hozamokat, anyákat keres és talál” – jegyezte meg Tamás Pál, aki szerint ez azért is érdekes, mert a nők befolyása a politikai döntéshozatalra korántsem mutat olyan kiegyensúlyozott képet, mint a népszerűségi lista első tíz helye.
