Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatta a májusban megkezdett kamatvágásait. A monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésen ugyan az alapkamatot az eddigi 13 százalékos szinten hagyta, ám a 14 százalékos kamatú egynapos betéti tenderének a kamatát 13 százalékra csökkentette, októbertől pedig már nem is hirdet meg ilyen betéti tendert. Ezzel egy év után újra az alapkamat lett az irányadó kamat.
A betéti tendert – ami egészen májusig 18 százalékos kamattal futott – a tavaly őszi forintpiaci vihar idején hirdette meg először az MNB annak érdekében, hogy stabilizálja a forintot, és magas kamatozással vonzóvá tegye a devizapiaci befektetők számára.
A 13 százalékos alapkamat ugyanakkor „békeidőben” még mindig képes arra, hogy erősítse a forintot, de legalábbis elejét vegye az érdemi gyengülésnek. Ennek feltétele, hogy a nemzetközi piacokon semmilyen turbulencia nem üti fel a fejét, nem tör ki újabb háború vagy bármilyen geopolitikai feszültség, zűrzavar – jelentette ki lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője.
Ugyan nem lehet összehasonlítani a 30 százalékos törökországi kamattal, de a törököket már leírták a befektetők. A befektetési szempontból kevésbé kockázatosnak ítélt országok közül Kolumbia az egyetlen, ahol jelenleg magasabb az irányadó kamat, mint nálunk: 13,25 százalék. A többi latin-amerikai országban és kiváltképp Ázsiában jellemzően mindenhol alacsonyabb a kamat. Ezekkel a „versenytársakkal” szemben Magyarországnak viszont nagy előnye, hogy az európai közösség része, mely általában alacsonyabb irányadó kamatszintelvárás alá esik – értékelt Szabó E. Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója.
Régiós szinten azonban még mindig mi vagyunk a legkockázatosabbak, hiszen Kelet-Közép-Európában Magyarországnak a legrosszabb a hitelminősítése és a legmagasabb a GDP-arányos adóssága.
Tavaly az energiaárak emelkedése és ebből adódóan a folyó fizetési mérleg hiányának elszállása volt az egyik fő oka a forint drámai gyengülésének. Azzal együtt, hogy azóta az energiaárak mérséklődtek, a folyó mérleget tekintve is komoly kiigazítás történt, ami elegendő ahhoz, hogy nyugalmas időszakban képes legyen tartani a forintot. Egy nagyobb globális sokk esetén azonban a jelenlegi alapkamat kevés lehet ahhoz, hogy megóvjon a tőkemeneküléstől – tette hozzá.
Van, ami Matolcsy és Orbánék csörtéjénél is nagyobb kockázat lehet
Nyár elejére a forint/euró árfolyam 370 körüli szintre erősödött, azóta viszont 380–390 között mozog a kurzus (sőt csütörtökön a 390-es szintet is jócskán átlépte az euró árfolyama). Ennek alapvető oka az volt, hogy az amerikai Fed kamatemeléseivel párhuzamosan a dollár jelentősen erősödött az euróval szemben, a dollárkamatok növekedése pedig a feltörekvő piacokra nézve általában negatív hatással van.
Az uniós források körüli vita is folytatódik, miközben egyes prognózisok szerint könnyen lehet, hogy a jövő júniusi EP-választás előtt nem születik egyezség a fejlesztési pénzekről.
Ez egy másik fontos oka annak, hogy a forint nincs már 370 közelében. Az uniós pénzek késlekedését vagy elapadását a piaci megítélés már beárazta
– figyelmeztetett Kolba Miklós.
Ezzel a magyar kormánynak sem külső, sem pedig belső forrása nincs és várhatóan nem is lesz a közeli jövőben arra, hogy érdemben csökkentse a költségvetési hiányt, de még a további eladósodás eszközéhez sem nagyon tud nyúlni. Nagy a rizikó, hogy az ország legfontosabb külpiaca, Németország és az eurozóna recesszióba kerül – így hazánknak aligha lehet mozgástere ahhoz, hogy fiskális megszorításokkal együtt is képes legyen növekedni.
Ilyen helyzetben nem szerencsés, hogy a MNB és a gazdaságpolitika irányítói összekülönböznek vagy ellentmondanak egymásnak. Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter látványos múlt heti csörtéje után Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök megszólalásai is a kiszámíthatóság ellenében hatottak.
Az ING Bank szakértője szerint ez a politikai tusa és egymásra mutogatás inkább a hosszabb távra befektetőket ijesztheti el, ami egy néhány forintos napi árfolyamgyengülésben szerepet játszhat. Ha ők pozíciókat likvidálnak, az forintgyengítő erejű lehet, de nem jár elképesztő méretű hatással. Az árfolyamszintet alapvetően nem ez határozza meg, hanem a „forró pénz”, vagyis a rövid távon magas hozamot kereső spekulánsok pénzmozgásai. Márpedig ezt a kört lényegében a magas irányadó kamat érdekli – magyarázta Kolba.
Az effajta gazdaságpolitikai csörte külföldön nem okoz akkora megütközést, mint Magyarországon. Egy globális feltörekvőpiaci kötvényportfólió kezelője ténylegesen körülbelül 85–90 országot figyel, s jellemzően egyiket sem fogja elmélyülten tanulmányozni.
Vagyis a piacokat alapvetően a szalagcímek mozgatják
– szögezte le Szabó E. Viktor.
Bár egyesek szerint idehaza korszakos jelentőségű, hogy Orbán nekiment Matolcsynak a parlamentben, a nemzetközi befektetők már régóta úgy ítélik meg az MNB-t, hogy az a kormánytól nem független intézmény. Ez még csak nem is példa nélküli Európában: a lengyel jegybank hitelessége már alacsonyabb, mint a magyaré. Szeptember elején a lengyel központi bank vezetője, Adam Glapiński – aki közeli kapcsolatot ápol a kormánypárttal –, úgy döntött hogy a legfeljebb 25 bázispontos piaci várakozással szemben, az infláció letörésére hivatkozva 75 bázisponttal vágja meg az alapkamatot. A döntés komoly felfordulást okozott a piacokon, és a zloty árfolyama olyan zuhanórepülésbe kezdett, amit még a forint is megérzett.
A forint szempontjából azonban a gazdaság- és monetáris politikai hitelességhez képest jóval súlyosabb kérdés lehet az, hogy a kormányzat blokkolta Svédország NATO-csatlakozását. Washingtonban már áprilisban felröppent, hogy magyar kormányzati tisztviselőket és kormányközeli szereplőket tilthatnak ki az Egyesült Államokból egy korrupcióra fókuszáló törvényjavaslat nyomán. Bár sajtóhír erről még nem jelent meg, Szabó értesülése szerint a szankciós terveket most felgyorsították, és amennyiben az elkövetkező hónapokban is vétózzuk a svéd csatlakozást, akkor az USA kormánya élesítheti azokat.
Egy ilyen lépésnek komoly negatív hatása lenne a forinteszközökre
– figyelmeztetett.
Bár jelzésértékűnek tűnnek az ilyen döntések, a piac korántsem veszi ezeket jó néven. Például Törökország esetében 2018-ban devizaválságot okozott, hogy a kormány diplomáciai csörtébe keveredett az USA-val, melynek nyomán Washington gazdasági szankciókat rendelt el. 2018 januárja és augusztusa között a török líra 45 százalékot zuhant a dollárral szemben, és az esés harmadát éppen a szankciók élesítését követő hét alatt gyűjtötte be.
Vigyázó szemünket Washingtonra vessük
Az általunk megkérdezett szakértők szerint a jelenlegi helyzetből kiindulva nemcsak az irányadó kamat lehet elegendő a forint megtámasztására, de az MNB októberben a tervezett ütemben folytathatja a kamatcsökkentést. Fontosnak tartották kijelenteni azonban, hogy
Kolba Miklós szerint nagyobb piaci pániknak kell kitörnie ahhoz, hogy 400 forint feletti árfolyamszinteket lássunk. A mostani várakozásokat nézve – figyelembe véve az energiaárakat, a dollárárfolyamot, az EU-s pénzek befagyasztását és a magyar gazdaság bajait – az euró kurzusa 380 és 390 forint között fog ingadozni az előttünk álló hónapokban, és a 392–393-as szintet várhatóan nem lépi túl.
Jóval pesszimistább Szabó E. Viktor, aki szerint a következő 3–4 hónapot nem fogjuk átvészelni komolyabb külső sokk nélkül, ezt pedig a forinteszközökbe is be lehet árazni. Ennek megfelelően ő 400 forint feletti árfolyamszintet vár.
Az orosz–ukrán háború és a gázáremelkedés továbbra is kockázat a forint szempontjából, de nem árt, ha vigyázó szemünket Amerikára vetjük. A dollár július óta folyamatosan erősödik – gyengítve a forintot is –, ezzel együtt pedig emelkednek a hozamok az USA-ban. Az amerikai tízéves kötvények hozama 4,5 százalék felett van, miközben a reálhozamok is megugrottak – így mindkettő olyan magas szintre került, amilyenre 2007 óta nem volt példa.
A piacokon a dolláreszközöket ítélik meg a leginkább kockázatmentesnek az egész világon. Amennyiben ez a kockázatmentes kamatszint folyamatosan emelkedik, az
Már most is látható, hogy a feltörekvő piaci devizák gyengélkednek, és a hozamokban is komoly elmozdulást látni. A Fed kamatemelési ciklus mögött áll, de jelenleg úgy fest, hogy nem sikerült kellőképpen megbirkóznia az inflációval, ezért a ciklus akár folytatódhat is.
Hazánk szempontjából is vészjósló lehet, hogy Jamie Dimon, a legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase vezérigazgatója kedden felvetette annak lehetőségét, hogy a mostani 5,25–5,50 százalékos tartományból 7 százalék körüli mértékre emelkedhet az alapkamat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy erre a világ nincs felkészülve.
Szabó szerint egy ekkora kamatszint globális pánikot okozna, a lehetősége azonban még sincs kizárva,
Vagyis nagyon bizonytalan hónapok előtt állunk, és várhatóan csak a jövő év elején lehet majd világosabban látni, miként alakul az amerikai kamatpálya. Ez a nemzetközi hangulat fogja elsősorban befolyásolni az MNB-t is abban, hogy milyen mértékben vághatja tovább a kamatokat.
Jövőre azonban már az amerikai elnökválasztás áll majd a figyelem középpontjában. Az Orbán-kormány hazárdjátékot űz azzal, hogy feladta a diplomáciai kapcsolatok építését a Biden-kabinettel, miközben az USA szemét nemcsak az orosz elköteleződés, hanem a Kína-barátság is szúrja – figyelmeztetett az Aberdeen Asset Management igazgatója.
