Korábbi kutatások 70 millió évesre becsülték a Grand Canyon korát. A legfrissebb vizsgálat egyetért azzal, hogy egyes részei valóban ilyen ősiek, ám nagyobb része ennél sokkal fiatalabb – ismertette a BBC hírportálja a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányt.
140 éve folyik a vita
A kutatók em értenek egyet azzal a régi modellel, hogy a Grand Canyon teljes hosszát 70 millió évvel ezelőtt, a maival azonos helyen és szinte azonos mélységben vájta ki a Colorado folyó, ám azzal a modellel sem, hogy szurdok egésze az utolsó hatmillió év során alakult ki – mondta el Karl Karlstrom az Új-mexikói Egyetem kutatója. Kutatásuk során azt fedezték fel, hogy a Colorado folyó a Sziklás-hegységtől a Kaliforniai-öbölig tartó útján az elmúlt hatmillió évben áthaladt a szakadék néhány régebben kialakult szakaszán is.
A 446 kilométer hosszú, helyenként több mint 1800 méter mélységet is elérő szurdok színpompás rétegei a Föld történekének majdnem kétmilliárd évéről tanúskodik. Koráról csaknem 140 éve vitatkoznak a tudósok.
Az új kutatás a termokronológiai eljárásokhoz folyamodott. Ezek egyebek között mérik a kőzetek ásványikristály-szerkezetének változásait. Amikor ugyanis a magmakamrából felemelkedő olvadék lehűl, kristályosodni kezd, majd ezek a kristályok felhasadnak. Azzal is hűlnek a mélyben nyugvó kőzetek, hogy egyre közelebb kerülnek a felszínhez, amint az erózió lekoptatja a felső rétegeket.
Folyamatosan mélyül
Karlstrom kutatócsoportja termokronológiai méréseit a Grand Canyon öt szakaszából négyben végezte el. A három középső szakaszból kettő, a Hurrikán és a Keleti Grand Canyon nevű részek valóban ősi eredetűek, az előbbi 50-70 millió, az utóbbi 15-25 millió évvel ezelőtt alakult ki. A két szélső szakasz azonban – a Márványkanyon és a Nyugati Grand Canyon – biztosan az utóbbi öt-hat millió évben jött létre, mikor a folyónak sikerült a szurdokrendszer részeit összekötni egymással.
Karlstrom szerint tehát a kanyon több mint fele fiatal, negyede középkorú, azaz 15-25 millió éves, a többi része 70 millió éves. Hozzátette: a szurdok ma is mélyül, az utóbbi félmillió esztendő alatt évente egy papírlap vastagságával lett mélyebb.
