Június vége felé derült ki, hogy a Komárom-Esztergom vármegyei Ácson épül fel a kínai Huayou Cobalt első európai üzeme, egy katódgyár. A helyszínen a tervek szerint 2025 második felében kezdődhet meg a próba-, 2026-ban pedig a tömeggyártás. A létesítményben évente 100 ezer tonna katódanyagot állíthatnak majd elő.
A beruházás jelentős sajtónyilvánosságot kapott, és több helyi nemtetszését fejezte ki a projekt miatt. Az aggodalmak között felmerültek transzparenciával kapcsolatos kifogások, valamint az, hogy hiába szigorúak a szennyező anyagokra vonatkozó előírások, ha a tapasztalatok alapján a hatóságok nem elég hatékonyak a szabályok ellenőrzésében és betartatásában.
Próbálják fokozni az átláthatóságot
Az elmúlt időszakban a beruházó, a Huayou cégcsoportjához tartozó Bamo Technology Hungary Kft. igyekezett csillapítani a kedélyeket, és átláthatóbbá tenni a projektet. Augusztus 23-án Fülöp Ferenc, a vállalat közkapcsolati igazgatója és Szun Csün, a projekt ügyvezető igazgatója tartott háttérbeszélgetést Budapesten a sajtó számára, amelyen a 24.hu is részt vett.
A tervezett beruházás híre sok ácsi ellenérzését váltotta ki, a helyiek Kiáll(t)unk Ácsért néven civil csoportot is szerveztek. A debreceni projekt óta a szélesebb nyilvánosság számára is ismert, hogy az akkumulátoriparhoz számos káros anyag köthető, miközben víz- és energiaigénye is jelentős. Egy gyár működése ráadásul önmagában zavaró tényező lehet, többek között a zajszennyezés miatt.
Az ácsi önkormányzat következő testületi ülésén, augusztus 29-én alakul majd meg az önkormányzat azon munkabizottsága, amely a gyár kérdéseivel foglalkozik. A csoportnak önkormányzati, civil, illetve a Bamo által delegált tagjai is lesznek, a későbbiekben a cég egy lakossági fórumot is tervez.
A vállalat emellett egy, az ácsi önkormányzathoz kihelyezett postaládába várja a kérdéseket, a névtelen feladóktól érkező levelekre publikusan, a helyi újságban reagálnak majd. Fülöp Ferenc szerint nyilvános e-mail címükre eddig egyébként csupán három megkeresést kaptak.
A cég megbízásából a Nest Communications egy online, valamint egy fókuszcsoportos közvélemény-kutatást is végezhet a későbbiekben, hogy megismerjék a projekt megítélését. A vizsgálatok eredményeit publikálni fogják.
900 új munkahely
Ácsot több magyarországi helyszín meglátogatása után választották ki. Egyelőre a tervezési szakasz sem indult el, a kínai elképzeléseket mindenképp egy hazai tervezői irodával kell átdolgoztatni, az engedélyeztetés csak ezt követően kezdődhet el.
A Bamo az 520 milliárd forintos beruházásra európai uniós és állami támogatást is szerezne, az igénylés folyamatát viszont még nem indították el. A becslések alapján az éves árbevétel eleinte megközelítőleg 1500 milliárd forint lesz, ami a helyi iparűzési adó révén Ács számára is jelentős bevételeket hozhat. „Azzal azonban számolni kell, hogy ez a bevétel, ha a kapacitásunk változatlan marad, folyamatosan csökkenő lesz” – emelte ki Fülöp Ferenc.
A létesítménnyel előreláthatóan mintegy 900 új munkahelyet fognak teremteni, a dolgozóknak akár lakóhelyet is építhetnek. Az egyelőre kérdéses, hogy a munkaerő pontosan honnan érkezik majd. Szun Csün szerint gyűrűsen haladnának kifelé: elsőként Ácsról, majd a környező településekről, a szélesebb régióból, végül pedig szlovákiai magyarlakta részeiről és egész Magyarországról próbálnának alkalmazottakat felvenni.
Amennyiben így sem sikerül elegendő emberi erőforrást találni, Kínából hoznak majd be eleve képzett munkaerőt. Érdemes hozzátenni: egyes pozíciókban először eleve bizonyosan kínai szakembereket vesznek majd fel, ám egy-két év után ezeknél az állásoknál is akadhat már megfelelően képzett hazai munkaerő. A Bamo egyébként folytat már tárgyalásokat szakképzési intézményekkel, köztük a Győri Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel.
Kérdés, hogy az ipari munkahelyek mennyiben lesznek csábítóak a térség lakói számára, az eddigi tapasztalatok ugyanis nem túl pozitívak. A Samsung gödi gyárában például a megközelítőleg 6000 munkavállaló fele magyar csupán, közülük pedig csak nagyjából százan gödiek.
Honnan lesz az energia?
Az üzem teljesítménye 120 megawatt lesz, a létesítmény kemencéi a nap 24 órájában fognak működni, éves szinten tehát 1 terawattóra fogyasztásról beszélhetünk. Összehasonlításképp: 2022-ben az ország bruttó villamosenergia-igénye 45,76 terawattóra volt.
A Bamo a hatalmas energiaigényt minél zöldebb erőforrásokból tervezi fedezni, a gyár tetejére 15-20 megawattos napelemes rendszert telepítenének, emellett a közelben lehetőség szerint egy saját, több tíz megawattos napelemparkot is felépítenének.
Ami a vízigényt illeti: Fülöp Ferenc szerint egy akkumulátorgyárhoz képest egytizedes szükségletről van szó, a vizet pedig csak hűtésre használják.
Az üzembe zsákban, por formában érkeznek az alapanyagok, és ugyanígy távozik a legyártott termék. Naponta megközelítőleg 550 tonna fog ki-be mozogni a gyárból, ez 20-30 kamiont jelent – az M1 közelsége megkönnyítheti a szállítást. Mivel maga a létesítmény nem Ács belterületén fekszik majd, a Bamo ígérete szerint a forgalom nem lesz zavaró.
Fülöp Ferenc elmondta: az üzemben veszélyes anyagokkal ugyan dolgoznak, de a legszigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, a kész katód pedig önmagában nem káros. Mint hozzátette, létesítmény működése nem lesz veszélyesebb, mint egy gyógyszergyáré.
A helyszínen a sokat emlegetett, oldószerként használt, többek között magzatkárosító hatású N-metil-2-pirrolidont (NMP) nem fogják használni – ezt a vegyületet detektálták korábban a gödi gyár közelében. Ehelyett nikkel-mangán-kobalttal (NMC) dolgoznak majd, mint előre bekevert prekurzor. Szun Csün szerint az anyagot Kínában, Indonéziában és Dél-Koreában is készítik, idővel pedig Marokkóban is épülhet gyár.
