Élő Nagyvilág

Technológiával segíti Oroszországot a kínai hadiipar

STRINGER / Anadolu Agency / AFP
STRINGER / Anadolu Agency / AFP

A háború csütörtöki eseményei itt olvashatók vissza.

Az ukránok szerint veszélyes, ami a zaporizzsjai atomerőműben történt

Az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű ukrán alkalmazottai közül senki nem volt hajlandó teljesíteni azt az orosz utasítást, hogy az egyik, a négyes reaktort helyezzék „forró leállási” üzemmódba, mert az ellentétes a nukleáris és sugárbiztonsági szabályokkal – közölte Oleh Korikov, az ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Ügynökség elnöke pénteki kijevi sajtótájékoztatóján az MTI híre szerint.

A feladatot így egy másik személyzet végezte el, melyet a Roszatom jutatott be a zaporizzsjai atomerőműbe – mondta a tisztségviselő.

Korikov közlése szerint az orosz megszállókkal való együttműködést megtagadó ukrán személyzet folyamatos nyomás alatt van, ahogy családtagjaik is.

Hangsúlyozta, hogy a reaktor „forró állapotban” tartása ellentmond a működési engedélyben foglalt követelményeknek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség alapvető szabványainak.

Az atomerőmű Moszkva által kinevezett vezetése kedden hozta nyilvánosságra, hogy az ötös reaktort „hideg leállás” üzemmódba helyezték, a négyes reaktort viszont az erőmű gőzellátásának biztosítása érdekében „forró leállás” üzemmódba. Kijev az átállítást veszélyesnek nevezte. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat keddi közlése szerint az eljárás sérti az atomerőmű üzemeltetésének szabályait, és hangsúlyozta, hogy a négyes reaktor is csak hideg leállásban üzemeltethető, mivel hosszú ideje nem végezték el rajta a szükséges karbantartási munkákat.

Az Ukrajna délkeleti részében lévő, Európa legnagyobb teljesítményű atomerőművét az orosz hadsereg tavaly március óta tartja megszállva.

Több tucat afrikai országgal kötöttek katonai megállapodást az oroszok

Oroszország több mint negyven afrikai országgal kötött katonai-műszaki együttműködésről szóló megállapodást – írja az MTI Putyin bejelentése után.

Az orosz elnök szerint az egyezmények a szóban forgó országok biztonságának, szuverenitásának és védelmi képességeinek megerősítését célozzák. Annál is inkább, mert mint Putyin megjegyezte, az afrikai országok képviselői aktívan részt vesznek az Oroszország által szervezett katonai-műszaki fórumokon és gyakorlatokon, ahol még alaposabban megismerhetik a fegyvereit, és elsajátíthatják azok használatát.

Contributor / Getty Images Vlagyimir Putyin orosz elnök a második Oroszország-Afrika csúcstalálkozón július 27-én elmondott beszéde közben Szentpéterváron.

Az orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország megerősíti diplomáciai jelenlétét Afrikában, új konzulátusokat és nagykövetségeket nyit, valamint bővíti a már meglévő képviseletek személyzetét. A kétnapos csúcstalálkozón az afrikai kontinens 54 országából 49 képviselteti magát, de csak 17-en állam- vagy kormányfői szinten. Ez kevesebb résztvevőt jelent, mint ahányan a 2019-es csúcstalálkozón megjelentek.

Ukrán vezérezredes: Az oroszok „kapaszkodnak minden centibe” Bahmutnál

Nagyon feszültnek nevezte a Bahmut körül kialakult helyzetet Olekszandr Szirszkij vezérezredes. Az ukrán erők – mint mondta – folytatják az előrenyomulást a város körül, különösen északon és déli irányba.

Az ellenség kapaszkodik minden centibe, intenzív tüzérségi és aknavetőtüzet folytat

– magyarázta pénteki tájékoztatóján. Hozzátette: az ukrán erők fokozatosan haladnak előre, és „felszabadítják a földjüket”.

Anastasia Vlasova / The Washington Post / Getty Images

„Az ellenség Klicsijivka, Kurdiumivka és Andrijivka térségében jelentős mennyiségű tüzérséget vont össze, ennek megsemmisítése csapataink egyik fő feladata” – így a vezérezredes, aki további orosz támadások visszaveréséről is beszámolt.  Szerinte az ukrán csapatok kitartanak, de ezen a vonalon gyakoriak a támadások.

„Az ellenség folyamatosan a legprofibb egységeivel támad Kupjanszk és Lyman irányában” – mondta, ám naponta számos támadást vernek vissza az ukránok ezeken a területeken, és egyetlen állást sem veszítettek el.

Technológiával segíti Oroszországot a kínai hadiipar

Kína olyan technológiát és felszereléseket szállít Oroszországnak, amelyek egyre fontosabbá válnak Moszkva ukrajnai inváziója szempontjából – derül ki abból az amerikai hírszerzési jelentésből, amelynek közzétételéről már egy reggeli posztunkban is beszámoltunk.

A jelentés nem minősített, és állításai alátámasztására nagyrészt nyílt forrásból származó adatokat és nyugati sajtójelentéseket idéz. Tartalmazza azonban az amerikai hírszerzés értékelését arról, hogy Kína „egyre inkább erős támasza lett Oroszország háborús törekvéseinek”.

Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata politikusai által nyilvánosságra hozott jelentés azt állítja, hogy

márciusban Kína több mint 12 millió dollár értékben szállított drónokat és drónalkatrészeket Oroszországnak.

A kínai állami hadiipar más olyan kettős felhasználású technológiával is ellátja a szankciókkal sújtott orosz állami hadiipari cégeket, „amelyet a moszkvai erők az ukrajnai háború folytatására használnak” – áll a jelentésben. Ez alatt például navigációs eszközöket, zavaró technológiát és vadászrepülőgép-alkatrészeket kell érteni.

A jelentés hozzáteszi, hogy a Kínából Oroszországba irányuló félvezetők exportja is jelentősen megugrott 2021 óta. Azt írják, több százmillió dollár értékben áramlanak Oroszországba amerikai gyártmányú vagy amerikai márkájú félvezetők a nyugati szankciók és exportellenőrzések ellenére is. A jelentés szerint a kínai cégek „valószínűleg” segítenek Moszkvának, hogy kijátsszák a szankciókat, bár ennek a segítségnek a mértékét megállapítani nem könnyű.

Kína semlegesnek vallja magát az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és békére szólított fel a konfliktusban. Peking ugyanakkor kerüli, hogy nyilvánosan bírálja Oroszország háborús törekvéseit, és a két ország többször is hangsúlyozta együttműködését. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Li Sangfu kínai védelmi miniszter „határtalan” katonai partnerséget hirdetett áprilisi találkozójukon.

(CNN)

Putyin megfontolja az afrikaiak békejavaslatát

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken közölte a Szentpéterváron összegyűlt afrikai vezetőkkel, hogy tisztelettel fogadta az Ukrajnára vonatkozó békejavaslatukat, és alaposan tanulmányozza azt. A Reuters jelentése szerint Putyin az orosz-afrikai csúcstalálkozón azt is elmondta, hogy Oroszország emeli az Afrikába irányuló élelmiszer-szállításokat – ideértve valamennyi ingyenes gabonaszállítmányt –, és érdeklődést mutatott a katonai együttműködés fejlesztésére is.

Júniusban a dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa vezetésével delegáció érkezett Kijevbe is.  Ramaphosa találkozott az ukrán elnökkel, majd továbbutazott Oroszországba, hogy Putyinnal tárgyaljon. A delegációban ott volt Szenegál, Egyiptom, Zambia, Uganda, a Kongói Köztársaság és a Comore-szigetek. Békejavaslatukat főbb elemei:

  • Fontos, hogy egy közvetítő figyelmesen meghallgassa Ukrajnát és Oroszországot.
  • A békét diplomáciai eszközökkel kell elérni.
  • Szükség van a konfliktus de-eszkalálására.
  • Az államok szuverenitását tiszteletben kell tartani.
  • Minden ország biztonságát garantálni kell.
  • Biztosítani kell a gabona és a műtrágya szállítását.Humanitárius segítséget kell nyújtani a háború áldozatainak.
  • Hadifoglyokat kell cserélni.
  • A háború után újra kell építeni Ukrajnát.
  • Jobb kapcsolatokat kell kiépíteni Ukrajna és az afrikai országok között.

Az orosz-afrikai csúcs csütörtökön kezdődött Szentpéterváron. Amint azt a Kreml megerősítette: idén mindössze tizenhét afrikai államfő ment el a tanácskozásra. Ez a felét sem éri el a 2019-es csúcson részvevők létszámának. Akkor negyvenhárom államfő csatlakozott a találkozóhoz.

Kína enyhíti az Oroszországra nehezedő nyugati szankciók hatásait

A kínai-orosz gazdasági kapcsolatok sikeresen tompították az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók hatásait – derül ki egy csütörtökön közzétett amerikai hírszerzési jelentésből. Az AFP szerint a jelentés állítja, Kína „még meghatározóbb gazdasági partnerré vált Oroszország számára az ukrajnai invázió 2022. februári kezdete óta”.

A nem titkosított jelentést amerikai demokrata képviselők hozták nyilvánosságra.

Peking számos olyan gazdasági támogatási mechanizmust fenntart Oroszország számára, amelyek enyhítik mind a nyugati szankciók, mind az exportellenőrzések hatását

– idézték a jelentést.

(Guardian)

Orosz és kínai vezetők jelentek meg az észak-koreai katonai parádén

Katonai parádét és fegyverbemutatót tartottak csütörtök este Phenjanban a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulója alkalmából, amit Észak-Korea a „győzelem napjaként” ünnepel. Az északi-koreai állami hírügynökség jelentése szerint az atomrakétákat is felvonultató parádén orosz és kínai vezetők is tiszteletüket tették, közöttük Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Li Hongzsong, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, akik beálltak Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor mellé.

A felvonuláson az észak-koreai hírügynökség szerint bemutatták Észak-Korea legújabb interkontinentális ballisztikus rakétáit, a Hwasong-17-et és Hwasong-18-at, amelyeknek a hatótávolsága vélhetően elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok területén bárhol célpontokat találjanak el.

KCNA / KN / AFP PHOTO Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, és Kim Li Hongzsong, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a július 27-én megrendezett katonai parádé dísztribünjén a phenjani Kim Ir SzenKim Il-sung téren.

 Az orosz védelmi miniszter munkaebéden is részt vett, ahol az észak-koreai vezető szolidaritásáról biztosította az orosz népet és annak hadseregét. Szergej Sojgu a világ legerősebb hadseregeként ünnepelte az észak-koreai hadsereget. A tárgyalópartnerek stratégiai, biztonsági és védelmi együttműködésről egyeztettek.

Ez az első alkalom a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta, hogy orosz védelmi miniszter hivatalos látogatást tesz Észak-Koreában. A kínaiak a koronavírus-járvány kezdete óta nem jártak a távol-keleti kommunista államban.

Az orosz és kínai jelenléte ebben a formában azért szokatlan, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa Kína és Oroszország kifejezett támogatásával tiltotta be az észak-koreai atomprogramot, Kína és Peking emellett évekkel ezelőtt elhatárolódott Észak-Korea ballisztikusrakéta-programjától is. Észak-Korea 2006 óta áll ENSZ-szankciók hatálya alatt rakéta- és atomprogramja miatt. Az utóbbi években Oroszország és Kína azonban ellenezni kezdte, hogy az Egyesült Államok nyomására újabb szankciókat vezessenek be Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakéták folyamatos gyártása miatt. A kínaiak és oroszok kifejezték, hogy a meglévő intézkedéseket humanitárius célokból és Phenjan tárgyalási készsége érdekében is enyhíteni kellene.

(Reuters)

Olvasói sztorik