Biden: Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra

Ukrajna még nem áll készen a NATO-tagságra – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban. Mint mondta, Oroszország ukrajnai háborújának véget kell vetni, mielőtt a katonai szövetség fontolóra veheti Kijev felvételét. Ugyanakkor azt is hozzátette: az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei továbbra is biztosítják Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és haderejének azt a fegyverzetet, amire szükség van az Oroszországgal vívott háború befejezéséhez.

Biden hangsúlyozta, hogy amennyiben Ukrajnát felvennék a NATO-ba, a szövetség minden tagállama, így az USA is háborúban állna Oroszországgal. Erről beszélt Zelenszkijjel is. Ráadásul Ukrajnának további feltételeket is teljesítenie kell, beleértve a demokratizálódást, mondta.

Az amerikai elnök jelezte ugyanakkor, hogy visszautasította Vlagyimir Putyin orosz elnök háború előtti követelését, miszerint vállaljon kötelezettséget arra, hogy nem veszik fel Ukrajnát a NATO tagjai közé.

Biden arról is beszélt, nehéz döntés volt kazettás lőszereket átadni Ukrajnának, de meggyőződése, hogy szükséges, különben Ukrajnában kifogy a munícióból.

Joe Biden az Egyesült Királyságba utazik a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt, miután több szövetségeshez hasonlóan a londoni kormány is aggodalmának adott hangot az amerikai elnök azon döntése miatt, hogy kazettás bombákat küld Ukrajnába egy 800 millió dolláros katonai segélycsomag részeként, miután az ukránok lőszerei fogytán vannak.

Biden hétfőn találkozik Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, és a megkoronázása óta először III. Károly királlyal is.

A kazettás bombák gyártásának és használatának tilalmáról szóló egyezményt 123 ország írta alá, köztük a NATO országai. Ukrajna azt ígéri, a bombákat nem vetik be olyan területen, ahol a polgári lakosságot fenyegethetnék, és jelentést tesz majd a használatukról.

A BBC szerint Biden Sunak támogatását kéri, hogy segítsen alkut kötni Törökországgal, amely blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, írja a BBC.

Az ukrán erők előrehaladást értek el Bahmut körül – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij vezérezredes.

Az oroszok hónapokig tartó harcok után májusban foglalták el Bahmutot, de az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma a szombati hírszerzési jelentésében azt közölte, hogy az ukrán erők megerősödtek a kelet-ukrajnai város északi és déli részén – írja a Guardian. A moszkvai vezetés elfogadhatatlannak tartaná Bahmut átengedését, de a jelentés szerint kevés tartaléka lehet az oroszoknak.

Az orosz médiát kezdetben szinte biztosan meglepte a Wagner-lázadás, és nem voltak felkészülve rá – írta a brit védelmi minisztérium legújabb hírszerzési jelentésében.

A Twitteren közzétett bejegyzésben azt írják,

Az orosz, állami ellenőrzés alatt álló média három szakaszban reagált a 2023. június 24-i Wagner-csoport lázadásra. Az orosz tévé fenntartotta a szokásos műsorát. A felkelés hatástalanítása után az orosz állami irodák igyekeztek helyesbíteni azokat az állításokat, amelyek szerint a biztonsági erők passzívak voltak”.

Az állami ellenőrzés alatt álló média narratívája az volt, hogy Vlagyimir Putyin elnök diadalmaskodott, amikor meghiúsította a felkelést, közben pedig elkerülte a vérontást. Majdnem egy héttel később az állam elkezdte megkérdőjelezni Prigozsin és a lázadás jelentőségét, a Wagner- zsoldoscsapat Telegram-csatornái pedig elhallgattak, „szinte biztosan az állami beavatkozás miatt”, közben pedig Putyin több szereplést is vállalt, vélhetően azért, hogy az erőt sugározzon.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a jövő heti vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével. A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban, Vilniusban találkoznak. Az orosz szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta, hogy a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek. Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne. Vilnius mintegy ezer kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől. Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.

(MTI)

Az ukrán-magyar határszakaszon 7640-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7247-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – jelezték.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – áll a közleményben.

Az amerikai elnök, Joe Biden Európába tart, hogy részt vegyen a NATO litvániai csúcstalálkozóján, ahol valószínűleg a szövetség kibővítése és a kazettás lőszerek amerikai jóváhagyása lesz a legfontosabb beszédtéma.

A szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg számára a csúcstalálkozó „egyértelmű üzenetet fog küldeni: a NATO egységes, és Oroszország agressziója nem kifizetődő”.

Várhatóan téma, lesz, hogy nézeteltérések vannak abban, hogy milyen gyorsan lehet meghívni Ukrajnát a NATO-csatlakozásra. A szövetség keleti szárnyához tartozó országok gyorsan akarnak haladni, és ezt az orosz agresszió elrettentésének egyik módjának tekintik. Az Egyesült Államok és mások óvatosabb megközelítést hirdetnek.

Biden pénteken a CNN-nek adott interjújában kijelentette: „Nem hiszem, hogy a NATO-ban egyöntetű lenne, hogy most, ebben a pillanatban, a háború kellős közepén be kell-e vonni Ukrajnát a NATO-családba.

A mariupoli helyőrség öt korábbi parancsnoka visszatért Ukrajnába Törökországból, akiket a nyugati Lviv városában tartott ünnepségen fogadtak – írja a The Guardian.

Denys Prokopenko, Svyatoslav Palamar, Serhyi Volynsky, Denys Shleha és Oleh Khomenko repülővel tért vissza Isztambulból Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kíséretében.

Az Ukrajnában hősként kikiáltott parancsnokok a kikötő tavalyi védelmét vezették Oroszország három hónapos ostroma alatt, és az helyi acélgyár alatti alagutakban és bunkerekben tartották magukat, egészen tavaly májusi megadásukig.

Moszkva néhányukat szeptemberben szabadította ki egy Ankara által közvetített fogolycsere keretében, amelynek értelmében a parancsnokoknak a háború végéig Törökországban kell maradniuk.

Végre a rokonaikkal lesznek

– mondta Zelenszkij.

Az akciót a Kreml bírálta, mondván, Kijev és Ankara is megsértette a megállapodás feltételeit.