Az elmúlt egy évben, jórészt Mark Zuckerbergnek köszönhetően számtalanszor esett szó a valódi élet digitális reprodukálását céljául kitűző metaverzumról, aminek a szénája sokkal rosszabbul áll, mint ahogyan a Facebook alapítója szeretné, hiszen a jelenlegi technológiai korlátok számos aprónak tűnő, de mégis fontos dolgot nem tesznek lehetővé – ilyen az illat- és ízérzékelés megoldatlansága, így a saját otthonunkban ülve jelenleg még semmilyen eszközzel nem tudjuk megkóstolni a város legjobb pizzáját, hogy eldönthessük, valóban rendelünk-e tőlük, vagy nem.
A problémára most a jégkrémipar fontos szereplője, a Magnum tapintott rá, ami nemrég megjelent, alig másfél perces filmjének a #NotAvailableInTheMetaverse, azaz a #NemElérhetőAMetaverzumban címet adta.
A képsorokon egy jövőben teljesen elképzelhetőnek tűnő, a Szárnyas fejvadász világából sokat merítő világ jelenik meg, középpontjában egy nővel, aki egy Magnum-kapszula segítségével hirtelen a mi valóságunkban találja magát, hogy egy rejtélyes vonaton megkóstolhassa a vágyott jégkrémet:
A kétségkívül látványos anyagban nekünk, magyaroknak több érdekes részlet is feltűnhet – a valóságban a nő ugyanis a Keleti pályaudvar titkokat rejtő Lotz-csarnokában tűnik fel, mögötte pedig egy ponton a következő vonatok indulását mutató képernyő is jól látszik:
Néhány másodperccel később az utazó a legközelebbi vágányon felszáll egy vonatra, majd egy fényűző belső térben – amit a szerkesztőségünkhöz eljutott információk szerint Mogyoródon építettek fel – próbálja elérni a célját.
A közlekedésrajongók számára a mozdony is érdekes lehet, hiszen az orrán lévő embléma helyett rendszerint a MÁV szárnyas kereket mutató jelképét hordó gép egy a Ganz és Társa által a Magyar Királyi Államvasutak számára gyártott Hargiták közül, amik a tervek szerint luxuskörülmények közt szállították volna az utasokat Budapest, illetve a második bécsi döntés során újra Magyarország részévé vált Sepsziszentgyörgy közt.
A MÁV 1942 októberében három darab háromrészes motorvonatot rendelt, a következő évben pedig ezt a számot további mellékkocsikkal fejelték meg. A megbízást a gyár a front közeledte miatt végül sosem teljesítette, így 1944-ben a vasútvállalat csak részben vette át őket. A harcokban megsérült, a háború után részben a Vörös Hadsereg által birtokba vett Hargiták közül többet később felújítottak: az egyiküket 1949-1951 közt újjáépítették, majd zöldre festve, kormányzati vonatként használták.
Ez a Rákosi-vonatként elhíresült – ma a Vasúttörténeti Parkban lévő – példány látszik a reklámban.
