Szombaton csaknem 12 ezren érkeztek Magyarországra.
A háború szombati eseményeiről szóló híreinket itt lehet visszaolvasni.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna nem indíthat addig ellentámadást, amíg a nyugati szövetségesek nem adnak még több katonai támogatást. Elismerte a kelet-ukrajnai helyzet nem túl jó, lőszerre várnak, tankok, tüzérség és a nagy hatótávolságú HIMARS-rakéták nélkül nem indíthatnak ellentámadást.
Meg kell védeni az emberek egészségét az ukrán gabonadömping káros hatásaitól – jelentette ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke vasárnap este az M1 tévécsatornán.
Jakab István szerint a magyar társadalomnak meg kell ismernie azt a problémát, amelyet az országban rekedt ukrán gabona okoz, mert azon túl, hogy jelentősen lenyomta az árakat, az emberek egészsége is kockán forog.
Azt mondta, hogy Ukrajnában olyan növényvédőszereket alkalmaznak, amelyeket harminc éve kitiltottak az Európai Unió területéről. A legszigorúbb ellenőrzés alá kell vetni a Magyarországon lévő készleteket, eddig a kormányhivatalok több mint nyolcszáz mintavételt végeztek – fűzte hozzá.
A Magosz elnöke hangsúlyozta, hogy közösen kell fellépni az Európai Bizottságnál, ehhez a „zöldek” csatlakozását is várják.
Küzdjünk együtt azért, hogy minden magyar ember asztalára egészséges élelmiszer jusson, és úgy segítsük az ukránokat!
mondta. Hozzátette, hogy az összefogásban a magyar gazdatársadalom, az érdekképviseletek és a kamara is partnere a magyar kormánynak.
Jakab István a beszélgetésben emlékeztetett: az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosót Magyarország is megnyitotta, hogy az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és a Közel-Keletre is eljuthasson, azonban a gabona az Ukrajnával szomszédos országokban rekedt, amelyekben belső piaci zavart idézett elő.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak vajon miért nem ítélte meg az Európai Bizottság a rendkívüli támogatást – amelyet Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária is igényelt a kialakult helyzet miatt, de csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg –, úgy válaszolt: van egy biztos, aki úgy gondolja, hogy Magyarországon nem volt igazán komoly piaci probléma, nem csökkentek olyan mértékben az árak, hogy kompenzációra lenne szükség.
Jakab István kiemelte, hogy változatlanul „nyomás alá kell helyezni” az Európai Bizottságot, mert ez így nem maradhat. „A helyzetet az Európai Bizottság idézte elő”, ezért ki kell fizetnie azokat a támogatásokat, amelyekkel ez a helyzet kezelhető – jelentette ki.
A Magosz elnöke a legfontosabb teendőnek nevezte, hogy az ukrán gabonát el kell szállítani az országból, mert három hónap múlva kezdődik az árpa betakarítása, és nincs szabad tárolókapacitás, ami az árakra kedvezőtlenül hathat.
Meglátása szerint ami törvényesen érkezett az országba, az egy-másfél millió tonna, azonban a schengeni övezeten keresztül is érkezett Magyarországra ukrán gabona. Utóbbi esetben a gabonát már más országokban honosították, így Magyarországra már mint uniós áru érkezett.
Jakab István szerint fontos a szigorú ellenőrzés minden tekintetben, így meg fogják teremteni annak a lehetőségét, hogy legyen olyan tárolótér-kataszter, amellyel nyomon követhető, hol, mennyi árut tároltak be.
Nina Lyashonok / NurPhoto via AFP Külföldre szánt búzaszállítmány az ukrajnai Odesszában 2023. március 24-én.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő vasárnapi Twitter-bejegyzésében leszögezte: az Európai Unió (EU) kész új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal szemben, amennyiben a minszki vezetés elfogadja orosz atomfegyverek elhelyezését az országa területén.
Az orosz atomfegyverek állomásoztatása Fehéroroszországban a feszültség felelőtlen fokozásához vezet és fenyegetést jelenthet az európai biztonságra nézve. Fehéroroszország ezt még mindig megakadályozhatja, ez az ő választása. Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén további szankciókkal válaszoljon,
hívta fel a figyelmet Borrell.
A főképviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este bejelentette az állami televízióban: Moszkva megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.
Putyin szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette a taktikai atomfegyverek telepítésének kérdését a Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. Az orosz elnök szerint Moszkva és Minszk egyetértett ebben.
Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, egyúttal felszólította a hét vezető ipari hatalmat (G7), valamint az Európai Uniót, hogy a következményekre figyelmeztessék Fehéroroszországot, amennyiben engedélyezi az orosz atomfegyverek telepítését.
Vasárnap a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikájáért.
A NATO résen van, és szorosan nyomon követjük a helyzetet. Nem láttunk eddig változást Oroszország nukleáris készültségében, ami a sajátunk módosítását igényelné,
hangsúlyozta az észak-atlanti szövetség egyik szóvivője.
Lezuhant egy robbanóanyagot szállító, ukrán 141-es drón az oroszországi Tula megyében lévő Kirejevszkben – közölték a rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel.
A Tulától mintegy 30 kilométerre délkeletre történt incidensben három civil könnyebben megsérült, és három többemeletes lakóházban, valamint néhány gazdasági épületben is károk keletkeztek. A helyszínen a hatóságok vizsgálatot folytatnak. Március során már két hasonló eset történt az Ukrajnával nem határos régióban, amelyben több hadiipari vállalat működik.
Az esetről említést tett Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is a vasárnapi hadijelentést ismertetve. Ebben azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap során „mintegy 440 főt” veszítettek el a harcokban. Közülük több mint kétszáz katona a Donyeck körzetében folyó harcokban esett el.
Bulgária tárgyalásokat sürgetett vasárnap Ukrajna és Oroszország között, miután Moszkva bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban.
Ilijana Jotova bolgár alelnök ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a helyzet „egyre veszélyesebb és rémisztőbb”. Mint mondta, ő és Rumen Radev bolgár államfő ezért ismételten tárgyalásra szólította az ukrajnai konfliktus szereplőit.
Ezek nem üres szavak,
hangsúlyozta Jotova. Úgy fogalmazott, hogy Bulgária azért kíván tárgyalásokat, mert a további fegyverkezés a világ országaiban kiszámíthatatlan döntésekhez vezethet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este jelentette be, hogy Oroszország megállapodást kötött Fehéroroszországgal arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szomszédos ország területén.
Remélem, hogy a józan ész fog diadalt aratni. És hogy ebben a kérdésben inkább fenyegetésről van szó, mint tényleges cselekményekről,
jelentette ki Jotova az orosz elnök bejelentése kapcsán.
A NATO bírálta Oroszországot veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikája miatt, azután, hogy Vlagyimir Putyin azt mondta, Oroszország taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban – írja a Reuters alapján a Guardian.
A katonai szövetség egyik szóvivője vasárnap azt mondta:
Oroszországnak a NATO nukleáris megosztására való hivatkozása teljesen félrevezető. A NATO-szövetségesek nemzetközi kötelezettségvállalásaik teljes tiszteletben tartásával járnak el.
Hozzátette: Oroszország következetesen megszegte fegyverzetellenőrzési kötelezettségeit, legutóbb felfüggesztette részvételét az Új START-szerződésben.
Eközben Ukrajna az ENSZ biztonsági tanácsának sürgős összehívását kérte az oroszok lépése miatt.
Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget – jelentette kiVlagyimir Putyin egy vasárnap sugárzott televíziós interjúban. A Guardian szerint az orosz elnök megjegyezte, hogy a két ország katonai együttműködése átlátható.
Putyin azt is mondta, hogy a nyugati hatalmak egy új „tengelyt” építenek, amely szerinte némi hasonlóságot mutat Németország és Japán második világháborús szövetségével.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint nincs arra utaló jel, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne.
A Pentagon ezt helyi idő szerint szombaton közölte, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, Moszkva taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszország területére – írja az MTI.
Láttuk a jelentéseket az orosz lépésről, és továbbra is nagy figyelemmel követjük az ügyet.
A Pentagon szerint nem indokolja semmi, hogy Washington változtasson nukleáris stratégiáján. Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO által biztosított kollektív védelem mellett. Putyin az állami televízióban azt mondta, nem sérti az atomsorompó-egyezményt, ha Oroszország taktikai atomfegyvereket állomásoztat Fehéroroszországban, az Egyesült Államok is ezt tette európai szövetségeseinél. Az orosz elnök szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök már régen felvetette ennek lehetőségét és a két kormány egyetértett a döntésben.
A brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentése szerint Oroszország új módszert vetett be, az iráni kamikaze drónokkal akarják ukrán légvédelmet túlterhelni. Ezzel magyarázzák, hogy nőtt a Sahed-136-osok bevetésének intenzitása.
A britek szerint Oroszország legalább 71 darab kamikaze drónt indított Ukrajna ellen e hónapban, és módosított a taktikáján is, immár két irányból indítja azokat, keleten a Krasznodari, északkeleten a Brjanszki régióból. Ezzel Oroszország nagyobb területen vehet célba ukrán létesítményeket, lecsökken a repülési idő az északi célpontokhoz, ráadásul az ukrán légvédelem erőit is jobban lekötik.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5849-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5814-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkezte. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a beléptetettek közül 70 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Vonattal 43 ember – köztük 24 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
Az Ukrinform szerint Andrij Kosztin ukrán főügyész azt mondta a Nemzetközi Büntetőbírósággal aláírt nemzetközi memorandum alapján Karim Khan csapata biztonságosabb körülmények között dolgozhat majd Ukrajnában. A kijevi iroda minden szempontból védett lesz, beleértve az információk védelmét. A főügyész szerint intenzívebbé, hatékonyabbá válhat az oroszok által Ukrajna területén elkövetett elkövetett háborús bűnök kivizsgálása. Andrij Kosztinh történelmi eredménynek nevezte Putyin elnök és Ljvova-Belova meggyanúsítását az ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt.
