Januárban már 25,7 százalékra hízott az átlagos fogyasztóiár-index, ám Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy hamarosan fordulat áll be a mutatónál. Már többször is kijelentette, hogy az év végére egy számjegyű lesz az infláció, azaz lemegy 10 százalék alá. De vajon sikerül-e ezt elérni? A Világgazdaság szakértőket kérdezett.
A Makronóm Intézet szakmai vezetője, Regős Gábor szerint jó okunk van azt gondolni, hogy 10 százalék alá csökkenhet az év végére az infláció, ugyanakkor a 4 százalékos jegybanki cél elérése már nehezebbnek ígérkezik. Úgy véli, az energiaárak növekedése jó eséllyel tartós lesz (a gáz ára még mindig a háború előtt látott szint három-négyszerese), ahogy a zöldgazdaságra való átállásnak és a globalizációs folyamatok megfordulásának is jelentős inflációs hatása lehet. És persze ott vannak a munkaerőhiány által kikényszerített béremelések, ugyanis míg a hetvenes években, amikor hasonló energiaársokkal nézett szembe a világgazdaság, a munkanélküliség volt az egyik válasz az áremelkedésekre, ezúttal az infláció elleni harcnak ez a lába biztosan hiányozni fog.
Varga Zoltán elemzőre hivatkozva viszont azt írják, nem lehet biztosra venni, hogy év végére sikerül 10 százalék alá szorítani a fogyasztói áremelkedés mértékét, mivel ez nagyon sok tényezőtől függ. Globálisan is azt látni, hogy megtorpant az infláció mérséklődése, ami csökkentheti a külső dezinflációs hatást. A jegybank a lehetőségekhez képest mindent megtesz az infláció visszaszorításáért, a kormány is igyekszik leszorítani az inflációt, viszont a gazdasági növekedést támogató intézkedései ezzel ellentétes irányba hatnak. Az élelmiszerárstop kivezetése a későbbiekben 1,5-2,0 százalékkal növelheti, az ebből származó inflációs többlet egy éven keresztül velünk marad – magyarázta a szakember, hozzátéve, várakozásai szerint a jegybanki toleranciasáv felső szélét (4 százalék) legkorábban 2026-ban sikerülhet elérni.
