Miközben az ukrán csapatok próbálnak területeket visszafoglalni Herszon-Mikolaiv-Dnyipropetrovszk térségében az ország déli részén, egyre nagyobb kérdőjel, hogy mi lesz a zaporizzsjai atomerőmű sorsa.
A létesítmény felett már a háború nyolcadik napján átvették az irányítást az oroszok. A fegyveres konfliktus ilyen korai szakaszában ez komoly trófeának számított, de azóta Moszkva pajzsként és fegyverként egyaránt használja azt.
Megfigyelők szerint a térségben rendszeresek a rakétázások, és fegyverropogást is gyakran lehet hallani. A felek – akik egymásra mutogatnak – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint már a tűzzel játszanak.
Az itt kialakult konfliktusban Oroszország van a legkényelmesebb helyzetben, hiszen a biztonsági kockázatok miatt erővel biztosan nem fogják visszavenni tőlük az épületegyüttest. Ukrajna számára viszont ez létfontosságú lenne, mert az ország energiaellátásának egy jelentős részét a zaporizzsjai atomerőmű adja. A helyzet rendkívül feszült, és bár a szakértők szerint csekély a veszélye egy második Csernobilnak, akár egy óvatlan lépés is elég lehet egy atomkatasztrófához, amelynek mindenki megszenvedné a következményeit.
Mi történik pontosan?
Ukrajna jelentős mértékben támaszkodik atomenergiára, az országban az elektromos áramot összesen 4 erőmű 15 reaktora állítja elő a fogyasztók számára. A zaporizzsjai atomerőmű nemcsak itt, hanem egész Európában a legnagyobb a maga nemében, nem véletlenül olyan fontos Kijev számára.
Ugyan a létesítmény március eleje óta orosz kézen van, még most is főként ukrán munkások dolgoznak benne. Az erőmű a Dnyipro folyó partján helyezkedik el, ami jó ideje már frontvonalnak is számít. A folyó egyik oldalán orosz katonák állomásoznak, a túloldalon ukránok őrzik a terepet, emiatt fordulhat elő, hogy nem ritkák a fegyveres összetűzések itt.
A zaporizzsjai atomerőmű viszonylag modernnek mondható, az 1980-as években épült, és a szovjet éra hagyatéka Ukrajnában. Ennek is köszönhető, hogy meglehetősen strapabíró. A 2001. szeptember 11-i merényleteket követően világszerte repülős támadásokat szimuláltak az atomerőműveknél, és itt azt az eredmény kapták, hogy a reaktorban nem eshetne katasztrofális kár még egy ilyen incidens esetén sem.
Ennél aggasztóbb lehet viszont, ha a reaktorok nem kapnak áramot. Ha ez bekövetkezne, a generátorok leállnának, ami a hűtőfolyadék felmelegedését eredményezné.
Éppen emiatt egyébként az oroszok számára sem lenne jó, ha bekövetkezne egy ilyen incidens, ugyanis a határ közelsége miatt hozzájuk is elérhetnének a levegőben az emberi szervezetre rendkívül káros anyagok. Ám mivel az ukránok értelemszerűen nem merik lerohanni a létesítményt, nem is indokolja semmi, hogy az orosz katonák maguktól elhagyják azt.
Macskaegérharc orosz módra
Többször felmerült már az a gyanú is, hogy az oroszok át akarják kötni a saját hálózatukra a reaktorok által termelt elektromos áramot, amivel ki tudnák szolgálni a Krím térségét. Emiatt is fontos lehet számukra, hogy a reaktorokat épségben tartsák, hiszen egy-egy darabját hétmilliárd dollár lenne újjáépíteni, azaz rendkívüli értékkel bír a létesítmény.
Ez egyébként annyira nem megy egyszerűen, ugyanis elég komplex feladat egy atomerőművet az egyik hálózatról a másikra átkötni. Nem arról van szó, hogy az egyik gombot lekapcsolják, a másikat pedig fel, hanem a köztes időszakban is garantálni kell a működését, ami bonyolult és veszélyes, különösen úgy, hogy a másik fél minden eszközzel megpróbálná azt megakadályozni. Ugyanakkor az oroszok számára már az is félsiker lenne, ha az infrastruktúra módszeres megsemmisítésével levágnák az ukrán hálózatról Zaporizzsját, mert azzal Kijev elvesztené az energiaellátásának a 20 százalékát.
Jelenleg már csak két reaktor üzemel, de az ukrán alkotmány szerint nem lehet nyilvánosságra hozni, hogy ezek mennyi energiát termelnek. Mindenesetre nehéz tél elé néz a kelet-európai ország.
Előfordul, hogy az oroszok rakétákat lőnek át a Dnyipro folyó felett, amire válaszcsapást nem tud adni Kijev, hiszen azt kockáztatnák, hogy véletlenül eltalálják valamelyik reaktort. Mindeközben a Kreml folyamatosan azzal vádolja Volodimir Zelenszkij kormányát, hogy ész nélkül, egy atomkatasztrófát veszélyeztetve tüzelnek rájuk. Ez ugyan jól illeszkedik az orosz propagandába, de nagy valószínűséggel nem igaz. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy Ukrajna a saját földjén akarna nukleáris balesetet okozni.
Egy csernobili méretű katasztrófa egyébként még akkor sem lenne reális, ha találat érné az atomerőművet, mert az rendkívül modern biztonsági rendszerekkel van felszerelve. Ha mégis történne valamilyen baleset, az inkább a fukusimai katasztrófához lenne mérhető, mely szintén visszafordíthatatlan károkat okozott, de csak helyben lettek súlyos következményei.
Aggodalommal követi mindenki az eseményeket
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség június eleje óta ígérgette, megfigyelőket küld a helyszínre annak érdekében, hogy felmérjék a veszély nagyságát. Ez végül szeptember elején következett be, a látogatásuk tapasztalatait pedig kedden tették közzé egy dokumentumban.
Ebben azt írták, hogy a sugárzási szint Ukrajna mind a négy erőművénél továbbra is normális, arra pedig nincs bizonyíték, hogy nukleáris anyagot távolítottak volna el a zaporizzsjai létesítményből. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden mehet így tovább. A szervezet szerint a legjobb mégis csak az lenne, ha véget vetnének a felek a fegyveres konfliktusnak, de mivel erre jelenleg kicsi az esély, azonnali biztonsági zóna felállítását kérték, hogy így csökkentsék a kockázatokat.
Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója arról beszélt hazaérkezése után, hogy
a tűzzel játszunk jelenleg, és valami nagyon, de nagyon katasztrofális dolog történhet. Ezért javasoljuk a jelentésünkben egy nukleáris biztonsági és védelmi zóna kialakítását az atomerőmű körül.
Volodimir Zelenszkij azt mondta, támogatja az ötletet, de aligha lesz belőle valami, mert az oroszok eddig is elvből ellenezték azt, mondván ők nem csinálnak semmi rosszat az atomerőműben, amely továbbra is az előírásoknak megfelelően működik.
Ezzel egyébként jó eséllyel vitatkoznának az erőmű dolgozói, akik a kiszivárgott információk szerint folyamatos pszichés nyomás alatt állnak, és attól félnek, hogy bármelyik pillanatban elrabolhatják őket. Más választásuk ugyanakkor nincs, minthogy üzemben tartják a létesítményt.
Moszkvának egyelőre ideális ez a forgatókönyv, hiszen rengeteg időt nyernek vele, és miközben Ukrajna a térségben nem tud előretörni a már említett biztonsági kockázatok miatt, Vlagyimir Putyin újraszervezheti a megtizedelődött hadseregét. A zaporizzsjai atomerőmű stratégiai aduász a Kreml kezében ezekben a hetekben.
