Élő Nagyvilág

Majd szólnak, hogy Orbán Viktor elutazik-e Kijevbe

Anatolii STEPANOV / AFP
Anatolii STEPANOV / AFP
  • Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor telefonon beszéltek, Zelenszkij meghívta Orbánt Kijevbe, magyar kormányzati válasz még nincs.
  • A helyi kormányzó szerint az oroszok folyamatosan szállítanak nehézfegyverzetet Luhanszkba.
  • Utánpótlást szállító orosz vontatóhajót süllyesztettek el az ukránok a Fekete-tengeren.
  • 1500 ukrán civil lehet orosz fogságban.
  • Az osztrák külügyminiszter szerint évek óta nem nézett szembe ilyen nagy mértékű nukleáris fenyegetéssel.
  • Litvánia sok, uniós embargó alá eső orosz terméket nem enged át a területén, Moszkva tajtékzik és válaszlépést ígér.
  • Előző napi közvetítésünket itt olvashatják. 

A német alkancellár szerint gazdasági támadás, hogy az oroszok csökkentik a gázt

Az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyiségének csökkentése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított Németország ellen – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter kedden Berlinben.

A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Vlagyimir Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz “diktatórikus rezsimet” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik.

Vlagyimir Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el „a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – tette hozzá a miniszter.

Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek. Azonban az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése új dimenzió.

A gázexport visszafogása gazdasági támadás ellenünk, Németország ellen

– jelentette ki Robert Habeck.

Vlagyimir Putyin az orwelli újbeszél nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát. Németország elleni támadása egy mintázatba, a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik – mondta a német alkancellár.

Kiemelte: az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.

A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból “nagyon rossz hír”, de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal.

Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot.
Ezzel összefüggésben a Die Welt című lap kedden a hírportálján ágazati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gazdasági minisztérium megkezdte az előkészületeket az földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozatának kihirdetésére. A beszámoló szerint a tárca államtitkára, Patrick Graichen az energia-, és vízipari vállalkozások szövetségének (BDEW) hétfői vezetőségi értekezletén közölte, hogy öt-tíz napon belül várható a riasztási fokozat kihirdetése.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat már márciusban kihirdették Németországban.

A korai előrejelzési szint a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy a minisztériumban felállítottak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további intézkedéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. A második, riasztási szint azt jelenti, hogy romlik az ellátásbiztonság, de még nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra, mert a piaci szereplők önállóan stabilizálják a helyzetet.

A legmagasabb, vészhelyzeti szint kihirdetése viszont már azzal jár, hogy a piac helyett az ágazatot felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönti el – előre rögzített szabályok alapján -, hogy mely fogyasztói csoportok ellátását kell biztosítani.
A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását. Így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.

A Bundesnetzagentur keddi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A jelentés szerint az ellátási helyzet feszült, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a hatóság.

(MTI)

Lezuhant egy harci repülő Oroszországban

Gyakorlórepülés közben lezuhant egy Szu-25-ös harci repülőgép Rosztov megyében, a pilóta éltét veszítette – közölte kedden az orosz déli katonai körzet sajtószolgálata. A balesetet az első feltételezések szerint műszaki hiba okozhatta. Az ügyben az orosz légierő vizsgálatot indított. A baleset néptelen területen történt, a földön nem keletkezett kár. (MTI)

Váratlanul megjelent az amerikai igazságügyi miniszter Kijevben

Az Egyesült Államok segít Ukrajnának az orosz háborús bűnösök azonosításában, elfogásában és bíróság elé állításában – jelentette ki Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter, aki kedden előre nem bejelentett látogatást tett Ukrajnában.

A híradások szerint a miniszter útban Lengyelország és Franciaország felé tett kitérőt Ukrajnában, ahol az ország nyugati részében lévő Lviv (Lemberg) közelében megbeszélést folytatott Irina Venegyiktova ukrán főügyésszel.

Azért vagyok itt, hogy kifejezzem az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna népe iránt a kiprovokálatlan és indokolatlan orosz invázióval szemben

– hangoztatta Garland újságíróknak nyilatkozva az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.

Az Egyesült Államok félreérthetetlen üzenetet küld: nincs hova bújni

– mondta. Leszögezte: az Egyesült Államok és partnerei minden rendelkezésre álló eszközt be fognak vetni annak érdekében, hogy az atrocitások elkövetőit felelősségre vonják.

Amerika és az egész világ sok borzalmas képet látott és szívszorító leírásokat olvasott azokról az atrocitásokról és halálesetekről, amelyek az ukrajnai orosz invázió nyomán következtek be

– mutatott rá. Garland ígéretet tett, hogy segít Ukrajnának a háborús bűnösök elleni vádemelésben, megjegyezve, hogy ez csak az egyik lépés, amelyet az amerikai igazságügyi minisztérium idén tesz válaszul az Ukrajna elleni orosz agresszióra.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta Kijevben Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnököt. Közösen tartott sajtótájékoztatójukon az államfő kijelentette, hogy az ukrán hatóságok dolgoznak a Mariupolban fogságba esett ukrán katonák fogolycserével történő kiszabadításán, de ennek részleteit nem hozhatja nyilvánosságra. Hangsúlyozta, hogy mielőbb meg kell oldani ezt a kérdést, különösen a sebesültek hazajuttatása miatt. Szerinte a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni ebbe a Nemzetközi Vöröskeresztet, az ENSZ-t és azokat az országokat, amelyek képesek bizonyos mértékű befolyást gyakorolni Oroszországra.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben a Facebookon arról számolt be, hogy a német Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackok képzett ukrán legénységgel már a fronton vannak. A tárcavezető kiemelte, hogy a német tarackok már a hatodik különféle típusú, 155 milliméter kaliberű tüzérségi fegyver, amely az ukrán védelmet erősíti. Megköszönte a német partnerek támogatását, hozzáfűzve, hogy Ukrajna számít a további segítségükre.

Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az ukrán katonák sikeresen nyomulnak előre Herszon megyében. Arra kérte ugyanakkor a lakosságot, hogy ne közöljenek a katonai műveletekről semmit a közösségi oldalakon, hanem várják meg a hadsereg hivatalos bejelentéseit. Elmondása szerint egyes területeken az ukrán erők visszaszorították az ellenséget már a harmadik védelmi vonalon túlra, noha az orosz katonák vasbeton szerkezetekkel erősítették meg állásaikat.

A déli műveleti parancsnokság megerősítette, hogy a nap folyamán az ukrán hadsereg koncentrált csapást mért az oroszoknak a Kígyó-szigeten lévő helyőrségére, amivel komoly veszteségeket okozott a megszállóknak. “A katonai művelet folytatódik, és információcsendre van szükség a befejezéséig” – hangsúlyozta a parancsnokság.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a Donyec-medencében, Liszicsanszktól nem messze délre az orosz csapatok elfoglaltak két falut – Pidliszne és Mirna Dolina településeket -, Hirszkénél is sikereket értek el, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték a támadást Viszoke irányában. Ugyanebben a térségben Roman Vlaszenko, a szeverodonecki járási katonai adminisztráció vezetőjének elmondása szerint az oroszok elfoglalták Toskivka falut is.

(MTI)

Jön az orosz gáz, csak picit kevesebb

Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, az európai vezetékrendszer működési problémái miatt az Oroszországból várt földgáz 88 százaléka érkezik hazánkba jelenleg, de a kieső mennyiséget kompenzálni fogják – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel beszélt telefonon, és arról számolt be, hogy az elmúlt napokban jelentősen csökkent a nyugat-európai gázszállítások mennyisége, ugyanis a szankciók miatt nem érkeztek vissza a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök.

Magyarországra ezekben a napokban a várt orosz gázmennyiség 88 százaléka érkezik be, napi 12 millió köbméter helyett nagyjából 10,6 millió köbméter, ami az ellátásbiztonság szempontjából még nem jelent problémát. A déli irányú szállítás teljesen zavartalan, naponta 9,4 millió köbméternyi gáz érkezik Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül, az Ausztria felőli útvonalon azonban kisebb mértékű visszaesés volt az említett technikai problémák miatt.

Szijjártó elmondta, Novak biztosította afelől, hogy a mostani hiányos szállításokat a Gazprom a szerződéseknek megfelelően teljesíteni fogja. A magyar kormány azt kérte, hogy a kieső mennyiséget a déli útvonalon pótolják majd, amiről technikai egyeztetések kezdődnek. „Nagy biztonságot ad nekünk a déli szállítási útvonal, ahonnan teljes egészében megérkezik a földgáz” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a hosszútávú gázvásárlási megállapodás tavalyi aláírása ismételten bizonyította az értelmét. A tárca emlékeztet, a Török Áramlat vezetéken előre egyeztetett módon, a napokban karbantartás miatt nincs forgalmazás. (MTI)

Fekete-tengeri fúrótornyot lőhettek az ukránok

Csapást mértek az ukrán fegyveres erők Csornomornaftohaz gázfúrótornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn a Telegramon. Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt.

Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőház krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították és a technológiai katasztrófának sikerült elejét venni.

A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság 100 százalékban a saját tulajdonának vallja. A cég szénhidrogén-mezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén. (MTI)

Majd szólnak, hogy Orbán Viktor elutazik-e Kijevbe

Ahogy megszokhatták, a miniszterelnök minden hivatalos nemzetközi programjáról kellő időben tájékoztatást adunk a szerkesztőségeknek.

– válaszolta Havasi Bertalan a Telex kérdésére, hogy a miniszterelnök elfogadja-e Volodimir Zelenszkij Ukrán elnök meghívását, és elutazik-e Kijevbe. Zelenszkij ma hívta fel Orbán Viktort, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról beszéljenek, és meghívta Ukrajnába.

Szlovénia harckocsikat küldött Ukrajnának

Szlovénia 35 jugoszláv gyártmányú BVP M80A gyalogsági harcjárművet küldött Ukrajnának, és ezek Lengyelországon keresztül már valószínűleg megérkeztek Nyugat-Ukrajnába – közölte a 24ur.com című szlovén hírportál kedden.

Cserébe Szlovénia támogatást kap az Egyesült Államoktól saját hadseregének felszerelésére. A portál úgy tudja: az amerikai hozzájárulás nagyobb összegű lesz, mint az Ukrajnának küldött felszerelés értéke.

A BVP M80 lánctalpasokat az 1980-as évektől az 1990-es évekig gyártották Jugoszláviában. A járműveket sokáig a délnyugat-szlovéniai Pivka városának külterületén tartották és több hétbe telt, mire előkészítették őket a használatra. A harckocsik háromfős legénység számára készültek. Felszerelték őket egy 20 milliméteres gépágyúval, egy géppuskával és egy Maljutka páncéltörő rakétavetővel.

Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter a múlt héten a NATO-tagországok védelmi miniszteri értekezletén elmondta: Szlovénia továbbra is segíteni akar Ukrajnának.

Megjegyezte, hogy az ország már eddig is számos humanitárius és katonai adományt küldött a kelet-európai országnak. Ugyanakkor hozzátette: kimerítették a katonai arzenáljukat, amelyből a továbbiakban kínálni tudnának. A jövőben Ljubljana Ukrajna aknamentesítését tudja segíteni, és kiképzést kínálhat az ukrán erőknek Szlovéniában – mondta.

(MTI)

Elesett egy kisváros keleten, az oroszok bevették

A frontvonalon foglaltak el az oroszok egy fontos település, Toskivkát, ezt az ukrán erők is megerősítették a Guardian szerint. A település a rommá lőtt és otromlott Szeverodonyeck és Liszicsansk ikervárosok közelében van. Roman Vlaszenkó, a körzet katonai igazgatásának feje erősítette meg ezt egy ukrán tévécsatornának, hozzátéve, hogy hétfő óta nincs ukrán ellenőrzés alatt a városka.

Szigorúan ellenőrzött vonatok, avagy Litvánia bekeményít Oroszországgal szemben

Litvánia egyre komolyabban beleáll az utóbbi tágabb időszakban a nagyhatalmakba. Előbb Kínát bőszítette fel azzal, hogy felmelegítette a Tajvannal való kapcsolatát, Ukrajna lerohanása óta pedig Oroszországnak szólnak be kemények a litvánok. Az orosz parlamentben már az is felmerült egy képviselő részéről, hogy vissza kéne vonatni Litvánia kilencvenes évek eleji orosz elismerését.

A BBC News szerint a legfrissebb hír a litván fronton az, hogy Vilnius megtiltotta egyes árucikkek vasúton történő eljuttatását a kalinyingrádi enklávéba. Immanuel Kant filozófus egykori német szülővárosa és környéke a második világháború után lett a Szovjetunió és az orosz tagköztársaság része. A Szovjetunió szétesésekor derült ki, hogy ez nem volt jó ötlet, ugyanis egymás alatt-mellett Lettország, Litvánia és Belarusz területe is elválasztja Kalinyingrádot, aminek legalább balti kikötője van, sőt az orosz balti flotta főhadiszállásának számít.

Mikhail Golenkov / Sputnik / AFP

Mindenesetre a litván kormány azt hangsúlyozza most, hogy csak az uniós szankcióknak szerez érvényt. Moszkva azonban súlyos következményekre figyelmeztette Vilniust, hozzátéve, hogy válaszolni fognak a hasonló ellenséges lépésekre. A moszkvai litván nagykövetet már be is hívatták az orosz külügyminisztériumba, Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács feje pedig olyan következményekre figyelmeztetett, amiket az egész litván lakosság meg fog érezni.

Mire vonatkozik a litván vasúti szállítási embargó? Az uniós szankciók alá eső termékekre, pl. szénre, fémekre, építőanyagokra és fejlett technikai eszközökre. Anton Alihanov kalinyingrádi kormányzó szerint a terület importjának 50 százalékára rúg ez.

Luxemburgi külügyminiszer: Az EU egységes Ukrajna tagjelöltségét illetően

Az Európai Unió tagországai egységesen támogatják Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadását – mondta a Reuters jelentése alapján Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.

Azért dolgozunk, hogy elmondhassuk Putyinnak: Ukrajna Európához tartozik és mi is meg fogjuk védeni azokat az értékeket, amelyeket Ukrajna véd,

mondta Asselborn újságíróknak, mielőtt más uniós miniszterekkel tárgyalt.

Hatalmas összegért kelt el az orosz újságíró Nobel-békedíja

Rekordáron, 103,5 millió dollárért (38,8 milliárd forintért) kelt el hétfőn egy New York-i árverésen Dmitrij Muratov orosz újságíró tavaly elnyert Nobel-békedíja. Az aukció bevétele az ukrajnai háború miatt elmenekülni kényszerült gyerekeket támogatja, írja az MTI.

Reméltem, hogy óriási szolidaritás nyilvánul majd meg, de arra nem számítottam, hogy ilyen hatalmas összeg lesz a bevétel

– mondta Muratov egy interjúban, miután a közel háromhetes online árverés hétfőn, a menekültek világnapján véget ért.

A háború kitörése után, márciusban bezárt Novaja Gazeta című független orosz lap volt főszerkesztője korábban már jelezte, hogy a díjjal járó 500 ezer dollár (188 millió forint) készpénzt jótékony célra ajánlja fel. A Heritage Auctions amerikai aukciós ház New York-i árverésén eladott Nobel-érem bevételét pedig közleménye szerint az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) utalták.

AZ UNICEF pár perccel a vásárlás után már be is jelentette, hogy megkapta az összeget. A 175 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült emlékérem értéke tízezer dollár.

A Heritage Auctions szóvivője nem árulta el, hogy ki a vevő, csak annyi derült ki, hogy telefonon kapcsolódott be a licitálásba, és az addig néhány millió dolláros tételt csillagászati összegig emelte. Az AP hírügynökség megjegyezte, hogy mivel a vételárat svájci frankban utalták, feltehetően tengerentúli lehetett a vásárló.

Muratov 2021-ben Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíróval megosztva kapta meg a Nobel-békedíjat azért a küzdelemért, amelyet „a demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért” folytatnak olyan országokban, amelyekben az újságírók állandó veszélyben vannak, fizikai és verbális támadásoknak, zaklatásnak vannak kitéve.

Utánpótlást szállító orosz hajót süllyesztettek el az ukránok a Fekete-tengeren - brit hírszerzés

Az ukrán hadsereg állítása szerint először alkalmazták sikeresen a nyugati szövetségesek által adományozott Harpoon nevű, hajók ellen bevethető rakétákat az orosz tengeri erőkkel szemben – írja a brit védelmi minisztérium napi jelentésében.

A június 17-i támadás célpontja szinte bizonyosan a Vaszilij Beh orosz haditengerészeti vontató volt, amely fegyvereket és személyzetet szállított a Fekete-tenger északnyugati részén fekvő Kígyó-szigetre. A brit hírszerzés szerint a vontató elsüllyesztése is bizonyítja, hogy az oroszoknak milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, ha utánpótlást szeretnének eljuttatni a szigetre.

A jelentés hozzáteszi, hogy az ukrán tengerparti védelemnek nagymértékben sikerült megakadályoznia azt, hogy Oroszország átvegye az irányítást a Fekete-tenger északnyugati része felett és ott tengeri haderőt létesítsen.

Több mint 1500 ukrán civilt börtönözhettek be Oroszországban

Oroszország több mint 1500 ukrán civil tart fogva börtönökben, közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Guardian tudósítása szerint. Verescsuk elmondta: a civileket úgy tartják fogva, mintha hadifoglyok lennének, miközben nem azok. Egyúttal jelezte, hogy a civileket azonnal szabadon kell engedni.

Zsoldosként tekint Moszkva az Ukrajnában elfogott amerikaiakra

Az Ukrajnában elfogott amerikaiakat Moszkva illegális tevékenységet folytató „zsoldosoknak” minősítette, és felelősséget kell vállalniuk „bűneikért” – írja a Guardian.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az őrizetbe vett férfiakra nem vonatkozik a genfi egyezmény, mivel nem „hagyományos” katonákról van szó, hozzátéve, hogy az amerikaiak orosz katonákra lőttek, és veszélybe sodorták azok életét.

A 39 éves Alexander John-Robert Drueke-t és a 27 éves Andy Tai Ngoc Huynh-t múlt héten fogták el, miután június 9-én eltűntek a Harkiv mellett folytatott harcokban. Drueke édesanyja a CNN-nek azt mondta, hogy megnézte azokat a videókat, amelyeket az orosz médiában tettek közzé a fiáról, és különösen az tölti el jó érzéssel, amelyben Alexander őt szólítja meg. Az anya állítása szerint az amerikai kormány azon dolgozik, hogy a két férfit hazavigyék.

Egy harmadik amerikait, Grady Kurpasit eltűntként tartanak nyilván, utoljára április végén adott életjelet magáról. Kurpasi 2021 novemberében szerelt le az amerikai haditengerészettől és a CNN beszámolója szerint önkéntesnek jelentkezett, bár nem számított arra, hogy a frontra is ki kell mennie.

Korábban az oroszok által felügyelt Donyecki Népköztársaság egyik bírósága halálra ítélt két brit és egy marokkói férfit. Annak ellenére, hogy a két brit állampolgár már évek óta az ukrán katonaság tagja volt, az oroszok zsoldosnak tekintették őket, ezért esetükben is azt állították, hogy nem vonatkozik rájuk a genfi egyezmény.

Gyűlik az orosz nehézfegyverzet Luhanszkban

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében található Szeverodonyecket támadó orosz erők elegendő tartalékkal rendelkeznek ahhoz, hogy nagyszabású offenzívát indítsanak – mondta Szerhij Hajdaj helyi kormányzó.

A CNN szerint Hajdaj hétfő esti beszédében kijelentette, hogy az orosz csapatok már több tucat nehézfegyverzetet hoztak be a térségbe, és telepítették a csatatérre. Szeverodonyeck ipari területén folynak a harcok, de „a város nagy része [az orosz hadsereg] ellenőrzése alatt áll. Az ukrán katonaság már csak az ipari övezetet és az Azot-gyár területét ellenőrzi.”

Hajdaj elmondta azt is, hogy a szomszédos Liszicsanszk és Bahmut között is harcok dúlnak. A környék összes városát ágyúzzák, Liszicsanszkot szinte egész hétfőn lőtték – tette hozzá.

(CNN)

Olvasói sztorik